Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
42 ÉDES ANYANYELVŰNK Beszéd és írás Sok a vita a nyelvi kifejezések „logikájáról”. Többször és többen biztattak már például arra, hogy tegyem szóvá azt a logikátlanságot, hogy valaki a beszédében aláhúzza ezt vagy azt a szót, ahelyett, hogy hangsúlyozná. Olyan ez - írja egyikük mint ha hegedűn el akarna fújni egy nótát. Nos, ez az aláhúz régi nóta már a nyelvművelésben. Több mint negyven évvel ezelőtt is volt már szó róla a Magyarosan című folyóiratban. Zolnai Gyula, aki a nyelvhasználat dolgaiban meglehetősen szigorú volt, s nagyon nehezen fogadta el a hagyományostól, a megszokottól eltérő formákat, egy vitához kapcsolódva ezt írja az aláhúz használatáról: „Az aláhúzás-ná\ természetesebb kifejezés a hangsúlyozás. ... De hogy az aláhúzás-t a hangsúlyozás helyett egyáltalán ne lehetne mon-' dani, abban kételkedem. Bátran mondjuk például: Ezt aláhúzva mondom neked! Mindenki meg fogja' érteni és természetesnek találja.” A beszéd és írás, a leírt és kimondott szó, a hangos és írott nyelv - folytatom most már tovább Zolnai Gyula gondolatait - nem különül el egymástól a mi tudatunkban olyan mereven, élesen és logikusan, mint gondolnánk. Ahogy az aláhúzáS-i használjuk az élő beszédre vonatkoztatva, ugyanúgy természetesnek vesszük a hangsúlyozás-t írásbeli közleményben is. Nem hiszem, hogy sokan kifogásolnák, ha valamelyik szerző ezt írná cikkében: „Hangsúlyozom, a kritikának igaza van, de csendesen megkérdezem...” Nos, a hangsúlyozás is, a csendesen való kérdezés is a hangos beszéd jellegzetessége, mégsem érezzük írásban sem rossznak, szokatlannak. Vagy megfordítva: azt se kifogásoljuk, ha valaki - beszédében - megkérdőjelezi az elhangzott hozzászólás valamelyik részét. Mondhatná persze azt is, hogy kétségbe vonom állításának valódiságát; nem hiszem el, amit mond; aligha van igaza az előttem szólónak stb., de a megkérdőjelez igen sok esetben egyszerűbb és kifejezőbb, a célnak jobban megfelel, mint a helyette ajánlottak. Vagy itt van az ugyancsak gyakran hallott, az agyonhasználás során már modorossá váló: idézőjelben mondom. Meg lehet próbálni, milyen körülményesen tudjuk csak magunkat kifejezni, ha mással próbáljuk pótolni ezt az írásból átvett képet, amely az írásjelek felidézésével szinte láthatóvá teszi a hangzó nyelvet. Hadd hitelesítsem az elmondottakat Kosztolányival is: „Mivel pedig a nő oly buta volt, hogy beszéd közben is kisbetűkkel ejtette ki a tulajdonneveket meg az országok neveit, a költő ég és föld előtt mulaszthatatlan erkölcsi kötelességének tartotta, hogy azonnal feleségül vegye.” LŐRINCZE LAJOS KELLEMES KARÁCSONYI ÜNNEPEKET és BOLDOG ÚJ ESZTENDŐT kívánunk ügyfeleinknek és leendő ügyfeleinknek! HATÁRTALAN PIHENÉS 30 éves tartós lakás- és üdülőhasználati lehetőség komplex szolgáltatások szervezésével, külföldiek részére. Elsősorban Balaton melletti és meleg vizes fürdők (Igái, Hévíz, Zalakaros, Bükfürdő) körzetében, de akár az egész ország területén biztosítjuk a kiválasztott ingatlanokat. A pénzügyi, jogi feltételek felől készséggel adunk tájékoztatást telefonon, telexen, levél útján. Bajcsy-Zsilinszky Endre u. 13. Pf. 129 Telefon: 036-82-14-113 Telex:13268
