Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
MÚLTUNK. TÖRTÉNELMÜNK 29 Báthory Zsigmond, a többször lemondott. határozatlan fejedelem fásokba, de az unitárius egyház ennek ellenére fönnmarad.- Báthory Istvánt a magyar történelem aló. század legnagyobb államférfiai között tartja számon. Erdélyi uralkodása mit jelentett a kibontakozó fejedelemség számára?- Úgy mondhatnánk, hogy alatta következett be az erdélyi állam nemzetközi elismerése. Egészen idáig Erdély a Szapolyaiak Magyarországa volt, II. János (János Zsigmond) személye révén. Létét a Habsburg-királyokkal kötött egyezségek szabályozták, az utolsó a speyeri egyezség volt, 1570-71 fordulóján. De ez a szerződés csak a Szapolyaiakra vonatkozott, tehát Báthory nem hivatkozhatott rá, és nem is élhetett az abban rögzített jogokkal. Ezért címezteti magát vajdának, ezért tesz titokban, természetesen soha be nem tartott hűségesküt Miksa császár-királynak. Mindez persze a tényleges helyzeten nem változtat, azon, hogy Erdély különálló ország saját hadsereggel, pénzügyekkel, közigazgatással. Amikor viszont Báthory István lengyel királlyá lesz, ez a kétes jogi helyzetű Erdély európai politikai tényezővé válik, amellyel a bécsi udvar sem bánhat úgy, mint egy lázadó magyar tartománnyal. Báthory, a lengyel király fölveszi az Erdély fejedelme címet, s Bécs ezt kénytelen lenyelni. A nemzetközi jogi elismertetést azonban Báthory Zsigmond tallérja. Nagybányai veret. 1597, elő- és hátlap majd csak Báthory Zsigmond szerzi meg 1594-ben.-A török azonban ott volt Erdély közvetlen szomszédságában, ahogy mondták: a küszöb előtt feküdt. Milyen mértékig szólt bele Erdély életébe?- Á politikában egyetlen határt szabott: Erdély ne szövetkezzék, ne csatlakozzék a másik Magyarországhoz, hiszen az a német császári méltóságot viselő Habsburgok, a török birodalom ősi ellenségei kezén van. Ezen túl igazából Erdély fejedelmei szabadok voltak politikájukban. Annyi politikai érzékük azért volt, hogy úgy politizáljanak, hogy a töröknek ellenkezését ne hívják ki, és Erdélynek használjanak. Báthory Istvánt az erdélyi országgyűlés választotta, a szultán azonban már előzetesen küldött egy kinevező iratot, athnamét, miután emberei jó előre kifürkészték, hogy Báthoryt fogják megválasztani, tehát a kinevező irat az ő nevére szólt. Persze, Báthory is mindent megtett a porta kellő tájékoztatására és a látszat betartására. Ezt a játékot, hogy előzőleg mindkét fél nagyjából tisztába jön a másik szándékával, aztán úgy cselekszik külön-külön mind a kettő, mintha önállóan határozna, ugyanakkor a lépések össze vannak hangolva, ezt Erdély történetében még nagyon sokszor fogjuk újra és újra viszontlátni. Báthory István erdélyi fejedelem és lengyel király arcképe- Tudjuk, hogy a 16. század végére Erdély körül már kialakultak a török vazallus tartományok. Így a fejedelemség közvetlen keleti szomszédságában Havasfölde és Moldva. Ezeknek politikai státusa, a török portától való függősége azonos volt Erdélyével?- Súlyosabb volt a függőségük. Részben mert hol ideiglenesen, hol hosszabb időre török csapatok állomásoztak a területükön, részben mert a török Erdélynél jóval nagyobb adót követelt tőlük, és kihasználva a román bojárok egymás közötti vetélkedését, ügyes politikai játékkal sűrűn cserélte a vajdának nevezett fejedelmeket, mindig azt nevezve ki, aki több adót, nagyobb engedelmességet ígért.-Miután Báthory István 1575- ben lengyel királlyá lett, ez jelentett-e új orientációt Erdély politikai magatartásában?- Mindenképpen, hiszen ezzel a létében mindig fenyegetett, jogilag teljesen bizonytalan helyzetű erdélyi állam egy külső hatalom támogatását szerezte meg; méghozzá olyanét, amely nem volt közvetlenül érdekelve Erdély ügyeiben, de nemzetközi súlyával és tekintélyével ott állt mögötte. Ezzel Erdély kiszabadult a szultán és a császár közti harapófogóból. István király maga irányítja továbbra is a fejedelemség sorsát. BENDA KÁLMÁN
