Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
HAZAI KÖRKÉP 15 Boldogasszony, anyánk SZŰZ MÁRIA-KEGYHELYEK MAGYARORSZÁGON A búcsú a katolikus vallásban az Isten előtt már megbocsátott bűnökért kirótt büntetések részbeni vagy teljes elengedése az egyház közreműködésével, ha a hívő a meghatározott feltételeket teljesítette. A világegyházban ez ősidők óta összekapcsolódik a valamely oknál fogva szentnek tartott helyek, búcsújáróhelyek vagy kegyhelyek látogatásával. A legismertebb és leglátogatottabb búcsújáróhelyek Jézus édesanyja. Szűz Mária jelenéseinek, csodatételeinek helyén alakultak ki. Az istenanya-kultusz, más ősvallásokhoz hasonlóan, a magyar nép keresztség előtti vallásának is egyik fontos és nagy becsben tartott összetevője volt. Bizonyára ezért vált a keresztséget felvevő népünk hitéletének máig különösen tisztelt alakjává a Szűzanya, akinek államalapító szent királyunk az országot kegyelmébe ajánlotta. Az idők folyamán hazánkban ötvenkét Mária-kegyhely alakult ki. A legismertebbek közül mutatunk be néhányat. BUDAKESZI - MAKKOSMÁRIA A kegyhely a budai hegyvidék erdőségében, Budakeszi község határában található. Története azzal kezdődik, hogy 1731-ben Traub János budakeszi legénynek, amint a szőlőhegyre igyekezett dolgozni, látomása támadt egy útszéli tölgyfánál, több ízben megjelent előtte a szenvedő Krisztus. A fára ezután a Fájdalmas Szűzanya egyszerű képét szegezte, majd amikor hamarosan súlyos betegségbe esett, megfogadta, hogy felgyógyulása után egy szebb képet készíttet az eredeti helyett. Amint felépült, Falconeri József budai festőnél új képet rendelt, az olaszországi Ré városában Vérző Szűzként ismert kegykép másolatát. Az eredeti kép nevét onnan kapta, hogy amikor egy istentagadó kővel megdobta, homloka erősen vérezni kezdett. Traub János a képet a tölgyfára függesztette, és az időjárás viszontagságai ellen egyszerű tetőt is eszkábált fölé. A kép tisztelete hamar elterjedt, és a lebonyolított vizsgálat után Acsádi Adám veszprémi püspök kegyhellyé nyilvánította. Az adományokból hamarosan kis kápolna épült, majd a vidék földesura, gróf Zichy Miklós és felesége, gróf Bercsényi Erzsébet a trinitárius rendre bízta a kegyhely őrizetét, és területet adományozott számukra, hogy azon templomot és kolostort építsenek. A Koller István veszprémi püspök által, sok ezer zarándok jelenlétében, 1768. augusztus 20-án felszentelt kolostort és templomot II. József császár 1784-ben, a trinitárius rend feloszlatásakor bezáratta. A kegykép ezután a budakeszi plébániatemplomba került, az épületeket elpusztította az enyészet. Az első világháború alatt kis kápolna épült a romok között, és 1938-ban Shvoy Lajos székesfehérvári püspök a szervita rendet bízta meg a kegyhely felújításával. Az egykori fogolykiváltó trinitárius rendről itt Fogolykiváltó Boldogaszszonynak nevezett Szűzanya, a kegyhely mai tartalma szerint, a szenvedélybetegek patrónája. BUDAVÁRI MÁTYÁS-TEMPLOM, LORETTÓI KÁPOLNA A templom nagy tornya alatt lévő Lorettói kápolna csúcsíves ablakmélyedésében áll a „Befalazott Madonnádként is ismert, 220 cm magas márvány kegyszobor, karján a kis Jézussal. Késő reneszánsz, de még inkább barokk stílusjegyeket visel, amely ellentmondani látszik a szobor keletkezését jóval korábbra tevő hagyománynak. Eszerint a szobrot 1515-ben II. Ulászló király, gyilkos golyótól való megmenekülése emlékére készíttette a Nagyboldogaszszony-templom számára. Amikor a török 1541-ben a várat elfoglalta és a templomokat kifosztotta, berendezésüket elpusztította, ez a szobor valami módon elkerülte a pusztítást. Lehetséges, hogy maguk a hívek falazták be hirtelen egy falmélyedésbe, de erre a vár meglepetésszerű elfoglalása miatt aligha lehetett idejük. Ezért hihetőbbnek látszik az a másik feltevés, hogy a budai pasa húzatta elé a falat. A vár 1686. évi visszafoglalásakor felrobbant a lőportorony, a detonáció erejétől leomlott a fal és előbukkant a hagyományban őrzött Madonna-szobor, de valószínű, hogy nem a jelenleg látható, amely a megrongálódott eredeti helyett készülhetett. Az esemény a török elleni felszabadító háborúkat szorgalmazó II. Ince pápa jövendölését támasztotta alá, miszerint „Budát a Boldogságos Szűz segítsége szerzendi vissza”. BUDAPESTMARIAREMETE Valamikor a XVIII. század közepén a Buda környéki Hidegkút községbe vetődött egy Thalwieser Katalin nevű svájci asszony, aki magával hozta új hazájába az einsiedelni csodatévő Mária-kép másolatát. A korábban nehéz napszámosmunkát végző nőt feleségül vette a jómódú Linzenpold György, és a jámbor Katalin a Szűzanya közbenjárásának tulajdonította sorsa jobbra fordulását. Ezért a képet a község közelében egy tölgyfára erősítette, hogy mások is imádkozhassanak előtte. Az erdőszélen magányosan álló képet a népnyelv Remete Máriának nevezte el. Hamarosan a csodás gyógyulások és az imameghallgatások híre tömegeket vonzott az erdei kegyképhez. Egyik legismertebb ezek közül egy szeme világát vesztett budai asszony esete, aki itt nyerte vissza látását. Terstyánszky Ignác, a környék földesura előbb tetőt, majd kápolnát építtetett a kép fölé. A hívők templomegylete által építtetett mai templomot 1899. október 1-jén szentelte fel Steiner Fülöp székesfehérvári püspök. A szentélyben áll a tölgyfatörzs másolata a kegyképpel.
