Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-15 / 24. szám
KRÓNIKA 7 Ülésezett az országgyűlés Csökkenő adók Kellemes karácsonyi ünnepeket és sikerekben gazdag, boldog új esztendőt kíván a Magyar Hírek szerkesztősége Zsúfolt napirendet vitatott a parlament novemberi ülésszaka. Heves viták jegyében visszautasította és átdolgozás után ismét napirendjére vette a kormány rövidtávú, válságelhárító programját. Nem vonta meg ugyanakkor a bizalmat a kormánytól, mert a képviselők többsége egyetértett abban, hogy a jelenlegi politikai helyzetben elkerülendő egy kormányválság, és Németh Miklós kormánya alkalmas a válsághelyzet kezelésére, vagy mint a miniszterelnök fogalmazott, a „romeltakarító” munkálatokra. Az adórendszer módosításáról szóló előterjesztésében Békési László pénzügyminiszter elutasította azt a gyakran hallható felfogást, hogy az adóterhek csökkentése élénkítőleg hatna a gazdaságra. Az eddigi pénzügyi politika fenntartása mellett nem zárkózott el viszont bizonyos engedmények elől. Végül sor került az adókulcsok csökkentésére, amely azonban a Elnökválasztás később jelek szerint sem a pénzügyi kormányzatot, sem pedig az adófizetői szférát nem elégitette ki teljes mértékben. A kormányzat végső soron azzal érvelt, hogy a jelenlegi, alapvetően korszerű és nemzetközi összehasonlításban is helytálló adórendszert néhány év múltán jóval nehezebb körülmények között kellene bevezetni. A pénzügyminiszter terjesztette be a jövő évi költségvetés tervezetét is, amelyben a tudomány, a szociálpolitika, az egészségügy és az oktatás kapott hangsúlyt. Javasolta továbbá a katonai kiadások csökkentését. Az Országgyűlés meghallgatta és kemény bírálatok mellett további indoklásra utasította a Budapest-Bécs világkiállítás megrendezésében való magyar részvétel tervezetét. A parlament hosszas eljárásjogi vita után felmentette a lemondását benyújtó Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási minisztert. vagy cáfolatról lehetett szó, hiszen ezekről a parlament már döntött. A Magyar Demokrata Fórum a köztársasági elnök januári megválasztása mellett foglalt állást, a további kérdéseket pedig eldöntöttnek tekintette, ezért a népszavazás bojkottjára szólított fel. Végül is a választásra jogosult 7 824 775 állampolgár közül 4 541 077 fő vett részt a szavazáson, amely 58,03 százalékos A jaltai politika vége? részvételt jelent. Az első kérdésre igennel szavazott 50,07 százalék, nemmel pedig 49,93 százalék. A többi három kérdésben 93% felett volt az igen szavazatok száma. A hazai politikai értékelések meglehetősen visszafogottak, ugyanakkor az első kérdésben kialakult rendkivül szoros eredmény alapján is a Magyar Demokrata Fórum és személy szerint Pozsgay Imre tekinthető vesztesnek. Négy igen a népszavazáson Teljes jogú tagságúak Mint ismeretes, a Szabad Demokraták Szövetsége az ősz folyamán mintegy 200 ezer aláírást gyűjtött a lakosság körében, amelynek alapján az Országgyűléstől népszavazás kiírását követelte. Akciójukhoz további három párt, a Független Kisgazdapárt, a Magyarországi Szociáldemokrata Párt és a Fiatal Demokraták Szövetsége is csatlakozott. Az Országgyűlés a népszavazásról szóló törvény értelmében négy kérdésben népszavazást írt ki november 26-ára. Eszerint a választásra jogosult lakosságnak azt kellett eldöntenie, hogy 1990 januárjában népszavazással vagy a jövő évben esedékes választások után parlamenti döntéssel kell-e a köztársaság elnökét megválasztani. Döntsön továbbá a lakosság arról, hogy működjenek-e politikai pártok a munkahelyeken, a Magyar Szocialista Munkáspárt elszámoljon-e a vagyonával, valamint oszlassák-e fel a munkásőrséget. Az utóbbi három kérdésben valójában csak társadalmi megerősítésről Horn Gyula külügyminiszter, az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága soros elnökének meghívására, Strasbourgban felszólalt a testület 85. ülésszakán. Nagy érdeklődéssel kísért beszédében a miniszter bejelentette, hogy a Magyar Köztársaság teljes jogú tagként kéri felvételét az Európa Tanácsba. Sor került egyidejűleg azon okmányok letétbe helyezésére is, amelyek értelmében hazánk a természeti környezet megőrzéséről, a külföldi jogról, valamint a kulturális együttműködésről szóló konvenciókhoz is csatlakozik. Ez év őszétől a Szovjetunió, Lengyelország és Jugoszlávia mellett Magyarország az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén különleges meghívotti státusban, hattagú küldöttséggel vesz részt. A keleteurópai országok közül elsőként bejelentett teljes jogú csatlakozási kérelmünk, illetve annak teljesítése, egyes nyugati sajtókommentárok szerint az Európát befolyási övezetekre osztó jaltai politika áttörését jelentené.
