Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-01 / 23. szám

56 MÚLTUNK, TÖRTÉNELMÜNK ÖNÁLLÓ FEJEDELEMSÉG SZÜLETIK dő országot attól, hogy közvetlen török hódítás alá kerüljön, vagy olyan háborúkba sodródjon bele, amelyeket nem fog elbírni. Amíg úgy ítélte meg, hogy a török ellen nem szabad fellépni, addig fog­gal-körömmel ragaszkodott hoz­zá, hogy az általa kormányzott magyar királyság (a keleti ország­részt 1541 után is így nevezték) maradjon független Habsburg Ferdinánd országrészétől, és tart­sa a jó barátságot a törökökkel. Abban a pillanatban, amikor 1547-től kezdve úgy tűnt, hogy V. Károly császár valóban Európa urává lesz, Fráter György meg­próbált belekapaszkodni ebbe a lehetőségbe, és egyesíteni akarta a jövendő Erdélyt, az ő magyar királyságát a Habsburgok ma­gyar királyságával. Számítása azonban nem vált be, az V. Ká­­roly-féle siker mindössze két vagy három esztendeig tartott, és azután a német birodalom vissza­hullott újra a belső zűrzavarba, így nem tudott a török ellen segít­séget nyújtani. Amikor Fráter György észreveszi, hogy Ferdi­nánd király képtelen Erdélyt a tö­rök ellen megvédelmezni, azon­nal megpróbál visszatáncolni, s valahogy elérni, hogy Erdély visszatérjen a török hűségére.- Ez pedig azt eredményezte, hogy Fráter György gyanússá vált Ferdinánd király és pártja szemé­ben, a kereszténység árulóját lát­ták benne, akivel végezni kell.- Bonyolult eseménysor kezdő­dik itt, annyi azonban bizonyos, hogy Ferdinánd király egymás után többször is utasította Er­délyben lévő tisztjeit, hogy Fráter Györgyöt meg kell gyilkolni. Ér­demes ezek közül a parancsok közül az egyikből idézni. 1551. október 22-én ezt írta Castaldo generálisnak: „Amíg úgy látja nagyságod, hogy György barát a maga go­nosz szándékát halasztja, addig te is színlelj. De ha észrevennéd, hogy a dolgot másképpen már nem lehet elrendezni, mint hogy vagy magadat hagyod megöletni, vagy tenagyságod öleti meg a ba­rátot, akkor igyekezzél őt meg­előzni, s láb alól eltenni.” Hónapokig halogatták az ak­ciót, végül is azonban azt kell mondanunk a gyilkosság közvet­len királyi utasításra történt. Ahogy Castaldo generális Ná­­dasdy Tamásnak írta kevéssel az­után, hogy orgyilkosai Fráter Györgyöt 1551. december 16-ról 17-re virradó éjszaka alvinci kas­télyában meggyilkolták. „Tetszett a mindenható Istennek, hogy a boldog emlékezetű kiváló bíbo­ros és váradi püspök urat a más életre vezesse át valami hirtelen halállal.” A szerencsétlen bíboros teteme három hónapig hevert te­­metetlenül.- Mindehhez még annyit ten­nék hozzá, hogy amilyen politi­kai hiba volt Fráter György részé­ről, hogy behívta Ferdinánd csa­patait Erdélybe, ugyanolyan hiba volt Habsburg részről György ba­rát meggyilkoltatása. Hiszen az­zal, hogy őt eltette az útból, nem oldotta meg azt a politikai prob­lémát, amivel Fráter György ek­kor már több mint egy évtizede küszködött. 1551-52 telén Ferdi­nánd király csapatai megszállják Erdélyt, 1552-ben már megindul a súlyos áldozatokkal járó török háború, majd újabb és újabb rab­lóhadjáratok követik, szultáni közvetlen parancsok érkeznek. Végül az erdélyiek rá kell hogy jöjjenek: ha élni akarnak, ennek lehetőségét a török uralom alatt kell megteremteniük. 1556 végén visszahívják tehát János király Ferdinánd által lemondatott öz­vegyét, Izabella királynét Len­gyelországból kisfiával, akit a történetírás János Zsigmondnak mond, a kortársak azonban II. Jánosnak nevezték.- Teljes joggal, hiszen választott magyar király volt, pár napos cse­csemő korában a rákosi ország­­gyűlésen megválasztották, de meg­koronázására már nem került sor. Ő volt az, aki Erdély önálló kor­mányzatát kiépítette?- Áhhoz ő még ekkor fiatal. Azokat az alapokat, amelyeket Fráter György rakott le, édesany­ja, Izabella királyné fejleszti to­vább. Férfiakat megszégyenítő erővel és erőszakkal építi ki újra a saját királyi hatalmát. Hatal­mas birtokokat vesz a kincstár közvetlen kezelésébe, az egész fegyveres erőt, az ország összes jövedelmét magának tartja fönn, s azokat a magyar urakat, akik megpróbálnak akadályokat gör­díteni ez elé a - nyugodtan mondhatjuk - középkori típusú centralizáció elé, azokat hideg­vérrel meggyilkoltatja. így alakul ki az önálló Erdély az 1560-as évekre, a politikai-ha­talmi viszonyok nyomására. BENDA KÁLMÁN

Next

/
Thumbnails
Contents