Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-02-17 / 4. szám
A GRÓSZ KÁROLY A DAVOSI FÓRUMON MAGYAR CSAPATCSÖKKENTÉS, SZOVJET CSAPATKIVONÁS Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára a Világgazdasági Fórum elnevezésű alapítvány davosi tanácskozásán előadást tartott a kelet-nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről.- Magyarként és európaiként hiszem - mondotta egyebek között a főtitkár hogy a 90-es évek Európáját a fejlődés, a humánum, a demokrácia, az együttműködés értékeinek kell jellemezniük. A közös érdekek és ne az ideológiai előítéletek, a józan ész és ne bálványok vezéreljék cselekvésünket. Mindennél fontosabbnak tartom - hangsúlyozta a továbbiakban - az emberi jogok tiszteletben tartását. Nincs európai enyhülés, nincs bizalom, ha egyetlen ország is akad, ahol megsértik, lábbal tiporják az emberi jogokat, ahol sérelmeit érik a nemzeti kisebbségeket. A magyar politikus hazánk stratégiai céljaként említette: hosszú távon megnyitjuk a határokat a tőke, a szakismeret, az információk, a munkaerő szabad áramlása előtt. Történelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük, hogy sor-Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter, mint a Központi Bizottság által életre hívott történelmi albizottság vezetője, nyilatkozatot adott a rádió „168 óra” című műsorának. Ebben egyebek között kifejtette, hogy az elmúlt négy évtized társadalmi és gazdasági folyamatait elemző testület szerint az, ami 1956-ban történt, „népfelkelés volt, egy oligarchisztikus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés”. A sommás ítélet (ellenforradalom) „az eddigi kutatások alapján nem állja meg a helyét”. Pozsgay úgy vélekedett, hogy az új megítéléssel a politika, a történelemtudomány és a közvélemény nagyon közel került egymáshoz. A nyilatkozatot követően több vezető magyar politikus is kifogásolta Pozsgay Imre kijelentéseit. Németh Miklós miniszterelnök, a Politikai Bizottság tagja ugyancsak a sommás ítéletek helytelenségével érvelve mondotta: A történelmi események sohasem egyneműek. „Ezért 1956 októberét igazán csak a legellentétesebb fogalmak együttesen képesek kifejezni. Az értékelésben a népfelkelésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragédiát okozó szocializmusellenes terrorlázadásnak. Mert egész más volt az eleje, mint a vége.” Grósz Károly - Svájcból hazatérőben - egy, a jelenlegi magyarországi helyzetről adott hosszabb nyilatkozatában tért ki a Pozsgay által ismertetett álláspontra. - Amikor mi azt mondtuk, hogy tekintsük át a négy évtized tanulságait tudományosan, abban az is benne volt, hogy újraértésunk: Európa - mondotta Grósz Károly nagy tetszéssel fogadott beszéde befejezéseként. Az MSZMP főtitkára svájci tartózkodása során megbeszélést folytatott Jean-Pascal Delamurazzal, a Svájci Államszövetség elnökével, gazdasági miniszterrel és munkaebéden találkozott Svájc vezető cégeinek képviselőivel. A svájci elnök a Minisztertanács lapja, a Magyar Hírlap tudósítójának arra a kérdésére, hogy hogyan értékeli az újkori történelem első, legmagasabb szintű magyar-svájci hivatalos találkozóját, egyebek között a következőket válaszolta:- Először is azt kell megállapítanom, hogy Magyarország ugyanannak a gazdasági, kulturális örökségnek a részese, mint Svájc. Ennek következtében nekünk ápolnunk kell kapcsolatainkat azáltal is, hogy együttműködésünket minden területen folytatjuk, illetve kiterjesztjük. Delamuraz elismeréssel szólt arról, hogy 1990-ben szobrot állítanak Budapesten a második világháború alatt a zsidók tízezreit megmentő Carl Lutz svájci konzul emlékére. kelünk dolgokat - húzta alá egyebek között. - Ám azt, hogy a tudományos értékelésből milyen politikai konzekvenciát vonunk le, előre nem lehet eldönteni. Ezt a Központi Bizottságnak kell megtárgyalnia, amely kiküldte a munkacsoportot... Szeretném hangsúlyozni - fűzte hozzá -, elvileg nem zárom ki, hogy új ismeretek birtokábán új tudományos, és ennek alapján új politikai minősítést fogalmazzunk meg. Utalva Berecz János KB-titkár, politikai bizottsági tag nyilatkozatára is (ez a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közgyűlésén hangzott el), miszerint az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására, Grósz Károly kifejtette: a vezetésben a pártértekezlet óta nem alakult ki „olyan emberi viszony, amely nélkül nem lehet egy ütőképes testületet elképzelni a vezetésben. Kezd a felfogásbeli, tulajdonságbeli, munkastílusbeli különbség politikai különbözőséggé válni”. A párt főtitkárának helyzetelemzése szerint a vezetés a növekvő terhek miatt kapja a kritikát, amit már 1987-ben előrevetített, mint elkerülhetetlent. Tehát a korábban joggal hiányolt következetesség miatt bírálják. Grósz Károly azt a következtetést vonta le, hogy „a májusi pártértekezlet óta a gazdasági és politikai reformprogram végrehajtásához nem javultak, hanem romlanak a feltételek. Részben a társadalmi körülmények romlanak, részben a vezetésben meglevő különbözőségek nehezítik a helyzetet”. Más, a Varsói Szerződéshez tartozó országokhoz hasonlóan, Magyarország is csökkenti nemzeti hadseregének létszámát és fegyverzetét. Mint Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter elmondta, a jövő év végére néphadseregünk összlétszáma mintegy 8,8 százalékkal, 9300 katonával lesz kevesebb. E létszám nagyobbik része sorkatona, kisebbik hányada - 2100 fő - tiszt és tiszthelyettes. Kivonásra kerül többek között a néphadsereg 251 harckocsija, 30 páncélozott szállító harcjárművé, 430 különféle tüzérségi eszköze, 6 rakétaindító állványa, valamint 9 elfogó vadászrepülőgépe. E bejelentéssel csaknem egy időben közölte Budapesten a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsnoka, Burlakov vezérezredes, a részleges szovjet csapatkivonás adatait. Eszerint mintegy 2400 tiszt és zászlós, Nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokra lépett a Magyar Népköztársaság és a Dél-koreai Köztársaság. Az egyezményt Szöulban írták alá, Horn Gyula külügyminisztériumi államtitkár tárgyalásainak befejeztével. A magyar politikus előadást tartott a dél-koreai külügyminisztériumban, ahol egy kérdésre válaszolva kifejtette: a diplomáciai kapcsolatok felvétele szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testületé előtt sem. * Első ízben tartották meg Budapesten a minisztertanácsi üléseket követő kormányszóvivői tájékozatót nemzetközi részvétellel. Marosán György kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a kormány meghallgatta az igazságügy-miniszter tájékoztatóját az 1956 után kivégzettekkel kapcsolatos kegyeleti kérdésekről. A hozzátartozók együttes óhajának megfelelően Nagy Imrének és társainak eltemetésére a jelenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temető 301-es parcellájában kerül sor. A Reuter hírügynökség kérdésére válaszolva mindehhez még hozzáfűzte: hogy mikor lesz a temetés, az nem a kormányon múlik, az azonosítás - melyen a hozzátartozók is részt vesznek - elhúzódhat, a legkorábbi időpQnt március vége. * Háromnapos, éjszakába nyúló heves viták után ideiglenes jelleggel új alapszabály-tervezetet fogadott el és új vezetőséget választott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. Elnök Baló György, a televízió szerkesztő-riportere, főtitkár Szegő Tamás, a Népszava rovatvezetője lett. A közgyűlés több nyilatkozatot, illetve felhívást is elfogadott. Egyikük hangcsaknem 8000 tiszthelyettes és sorkatona távozik Magyarországról, s velük együtt több mint 1800 katonacsalád. Mindez összesen 22 egységet érint. A kivonás május-június folyamán kezdődik és jövő év végéig tart, melynek során több mint 450 tank, mintegy 200 löveg és aknavető, valamint 3000 gépkocsi és egyéb haditechnikai eszköz hagyja el az országot. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete a Magyar Hírlap tudósítójának a teljes kivonásra vonatkozó kérdésére azt válaszolta, hogy ez a külföldön tartózkodó fegyveres erőknek a NATO és a Varsói Szerződés általi kölcsönös hazahívásától függ. A Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregcsoport a NATO déli szárnyának haderejét hivatott ellensúlyozni. Jelenlétük semmilyen összefüggésben nincs a mindenkori magyarországi helyzettel. súlyozza: a nyilvánosság egy és oszthatatlan, az újságíró nem különböztethet meg első és második nyilvánosságot, a szamizdat lapoknak is joga van a létezéshez. Egy másik állásfoglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában folyamatosan megsértik a sajtószabadság nemzetközileg elismert elveit, s különösen súlyos diszkriminatív intézkedésekkel sújtják az ország nemzetiségi sajtóját. * Zöld Hullám elnevezéssel kétnapos tudományos konferenciát szervezett Budapesten több környezetvédelmi csoport. Vargha János (Duna Kör) bevezető előadásában arra figyelmeztetett, hogy miközben a zöld mozgalom fellendülőben van Magyarországon, egyre-másra kerülnek felszínre kisebb-nagyobb környezetvédelmi visszaélések, s tovább épül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer is. A konferencián sürgették, hogy a környezetvédelmi jellegű adatokat ne lehessen titkossá minősíteni. * Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Cserkészek Szövetsége; megalkotta alapszabályát, s megválasztotta képviselő és intéző szerveit. A szövetség célja a magyar ifjúság szilárd erkölcsi alapokon nyugvó, demokratikus és szabadságszerető szellemben való nevelése. * Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter interjút adott az ausztriai Profil című lapnak. Egyebek között elmondta, hogy az új alkotmányban nem szerepel majd az MSZMP vezető szerepéről szóló kitétel. A többpártrendszerben a parlament lesz a vezető erő. VEZETŐ POLITIKUSOK 1956-RÓL Közélet - diplomácia 3
