Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-02-17 / 4. szám

A GRÓSZ KÁROLY A DAVOSI FÓRUMON MAGYAR CSAPATCSÖKKENTÉS, SZOVJET CSAPATKIVONÁS Grósz Károly, a Magyar Szocialis­ta Munkáspárt főtitkára a Világgaz­dasági Fórum elnevezésű alapítvány davosi tanácskozásán előadást tar­tott a kelet-nyugati kapcsolatok, az európai együttműködés fejlődéséről.- Magyarként és európaiként hi­szem - mondotta egyebek között a főtitkár hogy a 90-es évek Európá­ját a fejlődés, a humánum, a demok­rácia, az együttműködés értékeinek kell jellemezniük. A közös érdekek és ne az ideológiai előítéletek, a jó­zan ész és ne bálványok vezéreljék cselekvésünket. Mindennél fonto­sabbnak tartom - hangsúlyozta a to­vábbiakban - az emberi jogok tiszte­letben tartását. Nincs európai enyhü­lés, nincs bizalom, ha egyetlen ország is akad, ahol megsértik, lábbal tipor­ják az emberi jogokat, ahol sérelmeit érik a nemzeti kisebbségeket. A magyar politikus hazánk straté­giai céljaként említette: hosszú távon megnyitjuk a határokat a tőke, a szakismeret, az információk, a mun­kaerő szabad áramlása előtt. Törté­nelmünk során megéltük, eszünkkel értjük, szívünkkel érezzük, hogy sor-Pozsgay Imre, az MSZMP Politi­kai Bizottságának tagja, államminisz­ter, mint a Központi Bizottság által életre hívott történelmi albizottság vezetője, nyilatkozatot adott a rádió „168 óra” című műsorának. Ebben egyebek között kifejtette, hogy az el­múlt négy évtized társadalmi és gaz­dasági folyamatait elemző testület szerint az, ami 1956-ban történt, „népfelkelés volt, egy oligarchiszti­­kus és a nemzetet is megalázó uralmi forma elleni felkelés”. A sommás íté­let (ellenforradalom) „az eddigi kuta­tások alapján nem állja meg a he­lyét”. Pozsgay úgy vélekedett, hogy az új megítéléssel a politika, a törté­nelemtudomány és a közvélemény nagyon közel került egymáshoz. A nyilatkozatot követően több ve­zető magyar politikus is kifogásolta Pozsgay Imre kijelentéseit. Németh Miklós miniszterelnök, a Politikai Bizottság tagja ugyancsak a sommás ítéletek helytelenségével érvelve mondotta: A történelmi események sohasem egyneműek. „Ezért 1956 ok­tóberét igazán csak a legellentéte­sebb fogalmak együttesen képesek kifejezni. Az értékelésben a népfelke­lésnek éppúgy helye lehet, mint a nemzeti tragédiát okozó szocializ­musellenes terrorlázadásnak. Mert egész más volt az eleje, mint a vége.” Grósz Károly - Svájcból hazatérő­ben - egy, a jelenlegi magyarországi helyzetről adott hosszabb nyilatkoza­tában tért ki a Pozsgay által ismerte­tett álláspontra. - Amikor mi azt mondtuk, hogy tekintsük át a négy évtized tanulságait tudományosan, abban az is benne volt, hogy újraérté­sunk: Európa - mondotta Grósz Ká­roly nagy tetszéssel fogadott beszéde befejezéseként. Az MSZMP főtitkára svájci tartóz­kodása során megbeszélést folytatott Jean-Pascal Delamurazzal, a Svájci Államszövetség elnökével, gazdasági miniszterrel és munkaebéden találko­zott Svájc vezető cégeinek képviselői­vel. A svájci elnök a Minisztertanács lapja, a Magyar Hírlap tudósítójának arra a kérdésére, hogy hogyan érté­keli az újkori történelem első, legma­gasabb szintű magyar-svájci hivata­los találkozóját, egyebek között a kö­vetkezőket válaszolta:- Először is azt kell megállapíta­nom, hogy Magyarország ugyanan­nak a gazdasági, kulturális örökség­nek a részese, mint Svájc. Ennek kö­vetkeztében nekünk ápolnunk kell kapcsolatainkat azáltal is, hogy együttműködésünket minden terüle­ten folytatjuk, illetve kiterjesztjük. Delamuraz elismeréssel szólt arról, hogy 1990-ben szobrot állítanak Bu­dapesten a második világháború alatt a zsidók tízezreit megmentő Carl Lutz svájci konzul emlékére. kelünk dolgokat - húzta alá egyebek között. - Ám azt, hogy a tudományos értékelésből milyen politikai konzek­venciát vonunk le, előre nem lehet el­dönteni. Ezt a Központi Bizottság­nak kell megtárgyalnia, amely ki­küldte a munkacsoportot... Szeret­ném hangsúlyozni - fűzte hozzá -, el­vileg nem zárom ki, hogy új ismere­tek birtokábán új tudományos, és en­nek alapján új politikai minősítést fogalmazzunk meg. Utalva Berecz János KB-titkár, po­litikai bizottsági tag nyilatkozatára is (ez a Magyar Újságírók Országos Szövetsége közgyűlésén hangzott el), miszerint az MSZMP nem teljesen alkalmas a folyamatok irányítására, Grósz Károly kifejtette: a vezetésben a pártértekezlet óta nem alakult ki „olyan emberi viszony, amely nélkül nem lehet egy ütőképes testületet el­képzelni a vezetésben. Kezd a felfo­gásbeli, tulajdonságbeli, munkastí­lusbeli különbség politikai különbö­zőséggé válni”. A párt főtitkárának helyzetelem­zése szerint a vezetés a növekvő ter­hek miatt kapja a kritikát, amit már 1987-ben előrevetített, mint elkerül­hetetlent. Tehát a korábban joggal hiányolt következetesség miatt bírál­ják. Grósz Károly azt a következtetést vonta le, hogy „a májusi pártértekez­let óta a gazdasági és politikai re­formprogram végrehajtásához nem javultak, hanem romlanak a feltéte­lek. Részben a társadalmi körülmé­nyek romlanak, részben a vezetésben meglevő különbözőségek nehezítik a helyzetet”. Más, a Varsói Szerződéshez tarto­zó országokhoz hasonlóan, Magyar­­ország is csökkenti nemzeti hadsere­gének létszámát és fegyverzetét. Mint Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvé­delmi miniszter elmondta, a jövő év végére néphadseregünk összlétszáma mintegy 8,8 százalékkal, 9300 kato­nával lesz kevesebb. E létszám na­gyobbik része sorkatona, kisebbik hányada - 2100 fő - tiszt és tiszthe­lyettes. Kivonásra kerül többek kö­zött a néphadsereg 251 harckocsija, 30 páncélozott szállító harcjárművé, 430 különféle tüzérségi eszköze, 6 ra­kétaindító állványa, valamint 9 elfo­gó vadászrepülőgépe. E bejelentéssel csaknem egy idő­ben közölte Budapesten a szovjet Déli Hadseregcsoport főparancsno­ka, Burlakov vezérezredes, a részleges szovjet csapatkivonás adatait. Esze­rint mintegy 2400 tiszt és zászlós, Nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokra lépett a Magyar Nép­­köztársaság és a Dél-koreai Köztár­saság. Az egyezményt Szöulban írták alá, Horn Gyula külügyminisztériu­­mi államtitkár tárgyalásainak befe­jeztével. A magyar politikus előadást tartott a dél-koreai külügyminisztéri­umban, ahol egy kérdésre válaszolva kifejtette: a diplomáciai kapcsolatok felvétele szuverén magyar döntés volt, a kérdés nem szerepelt a Varsói Szerződés egyik testületé előtt sem. * Első ízben tartották meg Budapes­ten a minisztertanácsi üléseket köve­tő kormányszóvivői tájékozatót nem­zetközi részvétellel. Marosán György kormányszóvivő arról is beszámolt, hogy a kormány meghallgatta az igazságügy-miniszter tájékoztatóját az 1956 után kivégzettekkel kapcso­latos kegyeleti kérdésekről. A hozzá­tartozók együttes óhajának megfele­lően Nagy Imrének és társainak elte­metésére a jelenlegi nyughelyen, a Kozma utcai temető 301-es parcellá­jában kerül sor. A Reuter hírügynök­ség kérdésére válaszolva mindehhez még hozzáfűzte: hogy mikor lesz a temetés, az nem a kormányon múlik, az azonosítás - melyen a hozzátarto­zók is részt vesznek - elhúzódhat, a legkorábbi időpQnt március vége. * Háromnapos, éjszakába nyúló he­ves viták után ideiglenes jelleggel új alapszabály-tervezetet fogadott el és új vezetőséget választott a Magyar Újságírók Országos Szövetsége. El­nök Baló György, a televízió szer­kesztő-riportere, főtitkár Szegő Ta­más, a Népszava rovatvezetője lett. A közgyűlés több nyilatkozatot, illetve felhívást is elfogadott. Egyikük hang­csaknem 8000 tiszthelyettes és sorka­tona távozik Magyarországról, s ve­lük együtt több mint 1800 katonacsa­lád. Mindez összesen 22 egységet érint. A kivonás május-június folya­mán kezdődik és jövő év végéig tart, melynek során több mint 450 tank, mintegy 200 löveg és aknavető, vala­mint 3000 gépkocsi és egyéb hadi­­technikai eszköz hagyja el az orszá­got. Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete a Magyar Hírlap tudósítójának a teljes kivo­násra vonatkozó kérdésére azt vála­szolta, hogy ez a külföldön tartózko­dó fegyveres erőknek a NATO és a Varsói Szerződés általi kölcsönös ha­zahívásától függ. A Magyarországon tartózkodó szovjet hadseregcsoport a NATO déli szárnyának haderejét hi­vatott ellensúlyozni. Jelenlétük sem­milyen összefüggésben nincs a min­denkori magyarországi helyzettel. súlyozza: a nyilvánosság egy és oszt­hatatlan, az újságíró nem különböz­tethet meg első és második nyilvá­nosságot, a szamizdat lapoknak is jo­ga van a létezéshez. Egy másik állás­­foglalás arra hívja fel a figyelmet, hogy Romániában folyamatosan megsértik a sajtószabadság nemzet­közileg elismert elveit, s különösen súlyos diszkriminatív intézkedések­kel sújtják az ország nemzetiségi saj­tóját. * Zöld Hullám elnevezéssel kétnapos tudományos konferenciát szervezett Budapesten több környezetvédelmi csoport. Vargha János (Duna Kör) bevezető előadásában arra figyel­meztetett, hogy miközben a zöld mozgalom fellendülőben van Ma­gyarországon, egyre-másra kerülnek felszínre kisebb-nagyobb környezet­­védelmi visszaélések, s tovább épül a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer is. A konferencián sürgették, hogy a környezetvédelmi jellegű adatokat ne lehessen titkossá minősíteni. * Megtartotta alakuló közgyűlését a Magyar Cserkészek Szövetsége; meg­alkotta alapszabályát, s megválasz­totta képviselő és intéző szerveit. A szövetség célja a magyar ifjúság szi­lárd erkölcsi alapokon nyugvó, de­mokratikus és szabadságszerető szel­lemben való nevelése. * Nyers Rezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter interjút adott az ausztriai Profil című lapnak. Egyebek között elmondta, hogy az új alkotmányban nem szere­pel majd az MSZMP vezető szerepé­ről szóló kitétel. A többpártrendszer­ben a parlament lesz a vezető erő. VEZETŐ POLITIKUSOK 1956-RÓL Közélet - diplomácia 3

Next

/
Thumbnails
Contents