Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-01 / 23. szám

4(1 KULTURÁLIS KÖRKÉP Irodalomtörténeti szenzáció Önálló magyar folyóirat Kárpátalján Megjelent a kárpátaljai magyar irodalom első önálló folyóirata. Ungvá­­ron szerkeszti a kiváló fia­tal író, Balia D. Károly, Budapesten jelenik meg a Mandátum Kiadó gondo­zásában, a Magyar Hitel Bank, a Művelődési Mi­nisztérium és a Magyarok Világszövetsége anyagi tá­mogatásával, hogy azután visszakerüljön Kárpátaljá­ra, a Szovjetunióba, az ol­vasók asztalára. Példa nél­küli a magyar irodalom­­történetben, hogy egy ki­sebbségi-nemzetiségi fo­lyóiratot ilyen formában, ilyen együttműködéssel szerkesszenek és terjessze­nek! Napjaink magyar iro­dalmának egyik legvárat­lanabb, legörvendetesebb eseménye, hogy megszó­lalt, hogy megszólalhatott a hatodik síp, hogy Csip­kerózsika-álmából feléb­redt egy magas színvona­lú, sokszínű kisebbségi kultúra. A Hatodik Síp el­ső számában - egyebek mellett - Vári Fábián László és Finta Éva meg­rázó erejű verseit, a Kár­pátaljai Magyar Kulturá­lis Szövetség megalakulá­sának dokumentumait ol­vashatjuk; Dupka György pedig a sokáig tabuként kezelt 1944-es szolyvai szovjet deportálások hite­les történetéből villant fel néhány részletet. Kíván­juk, hogy megvalósulja­nak a kitűnően szerkesz­tett próbaszám beköszön­tőjében megfogalmazott gondolatok: „célunk, hogy e régió szellemi ar­culatát, múltját és jelenét felmutassuk... tudva, hogy az Egészbe való il­leszkedésünk minősége újra és újra megmérette-Új magyar film Iskolakerülők Kardos Ferenc megrög­zött iskolakerülő filmren­dező, aki őrületbe kergeti a nádpálcás iskolameste­reket, pedáns és kérlelhe­tetlen tanárokat, zsémbes pedellusokat. Már első nagy sikerű-játékfilmje, a Rózsa Jánossal készített Gyermekbetegségek is az örök lógósok szabad, büszke és játékos szelle­mét sugározta. Ugyanez csendül ki groteszk komé­diájából, az Egy őrült éj­szakából, a Petőfi ’73 cí­mű gimnáziumi happe­­ningből és most legújabb filmjéből, a beszédes című Iskolakerülőkből is. Igaz, közben más utakra is el­kalandozott, megpróbált jó tanulónak mutatkozni, csillogó gombos iskolakö­penyt ölteni - nem sike­rült a mimikri. Legfris­sebb filmjével ismét visz­­szatér az iskolakerülők szelleméhez - s vele, igen, a maga választotta iskolá­hoz, az iskolakerülők sza­bálytalan, vad és szeretet­reméltó csapatához, a francia újhullámhoz, a nouvelle vague-hoz, amely szertelen remekmű­veivel oly nagy hatással volt Kardosék egész nem­zedékére: Szabóra, Kézdi Kovácsra, Rózsa Jánosra, Elek Juditra, a hatvanas években színre lépett új magyar film derékhadára. Az Iskolakerülők kiska­masz hőse még külsejében is erősen emlékeztet Truf­faut Négyszáz csapásának szomorú gyerekszereplő­jére, a pályakezdő Jean- Pierre Léaud-ra. Kardos ifjú hőse is olyan gyerme­teg, riadt szemmel költi valakinek a halálhírét, mint tette azt Jean-Pierre Léaud, s a gyerekek itt is egyenként hagyják ott ke­lekótya tanárjukat, míg csak ki nem ürül az osz­tály. Kardos Ferenc filmje merő idézet, hommage, tiszteletadás. De hol van­nak már a hajdani iskola­­kerülők? Truffaut korán meghalt, Jean-Pierre Lé­aud pocakosodó polgár­ként tűnik fel az újabb francia filmekben. A vi­lágban, melyet megforgat­ni vágytak, elegáns pedel­lusok uralkodnak, a régi szellemben, új, finomabb módszerekkel. Az elve­szett múlt nem hozható vissza, bármennyire is ro­konszenves igyekezettel iparkodik Kardos Ferenc. A szétszéledt társak nem vehetők rá újabb csínyek­re, nincs már kivel együtt pukkadozni a megdöb­bent felnőttek értetlen áb­rázatán. Az elmúlt évtize­dek terhe alatt nyög ez a film - és megroppan e te-Jelenet az új magyar film­ből (Eperjes Károly) FOTÓ: INKEY ALICE her alatt. Olyan, akár egy osztálytalálkozó, melyen a részvevőknek már nincs mit mondaniuk egymás­nak. Néznek hát egymás­ra, szótlanul és tehetetle­nül, majd hazamennek, valami körvonalazatlan szomorúsággal a szívük­ben, mígnem a másnap reggel álmos zűrzavara ezt a halvány érzést is elfelej­teti velük. BÁRON GYÖRGY Fesztivál a Barbicanban A seregszemle címe: Magyarok Az angol főváros még soha nem látott olyan ha­talmas magyar kulturális bemutatót, mint amilyen október 25-e és november l-je között volt a Barbican központban. A Magyarok című (alcím: Britannia üdvözli Magyarországot) rendezvénysorozaton egy­mást követték az izgalma­sabbnál izgalmasabb ese­mények. A brit közönség fokozott érdeklődése egy­aránt szólt a magyarorszá­gi változásoknak és ma­guknak az érdekes rendez­vényeknek, a kiállítások­nak, a koncerteknek, a filmbemutatóknak. Csak egyetlen példa a nagyság­rendre: a zenei műsor 42 koncertet tartalmazott. Nagyon szép sikert aratott (mert nagyon szép is volt) az „Aranykor: művészet és társadalom Magyaror­szágon 1896-1914 között” c. kiállítás. Széles vissz­hangra találtak a bemuta­tott nagy sikerű magyar filmek, az irodalom iránt érdeklődők pedig könyv­kiállításokon, költészeti esteken vehettek részt. A nyitó koncertet a mo­dern építészet remekében, a Barbican kulturális köz­pontban a Budapesti Fesztivál Zenekar adta, Fischer Iván vezényleté­vel. Bartók és Kodály mű­vei Kocsis Zoltán zongo-

Next

/
Thumbnails
Contents