Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-01 / 23. szám

SAJTÓTÜKÖR 37 na, ha a tényleges viszo­nyokat kifejezve három pártra szakad az MSZMP: egy, a radikális reformkommunistákkal együttműködő reformszo­cialista pártra, aztán egy másikra, amely a mérsé­kelt reformereké, vala­mint egy harmadikra, amelyikben a régi tipusú bolsevik párt hívei tömö­rülnek. Most e három irányzatot zárta egyetlen konglomerátumba Nyers Rezső pártelnök, a nagy integrátor - mint Bihari Mihály mondja. E kong­lomerátumról, az új párt­ról elismeri, hogy megfe­lel egy európai mércével mért demokratikus balol­dali szocialista párt krité­riumainak - már ami a párt jellegéről hozott ha­tározatot, a programnyi­latkozatot, valamint a szervezeti-működési sza­bályzatot illeti. A politoló­gusnak kételyei az elnök­séggel, a vezetéssel kap­csolatban vannak, ameny­­nyiben szerinte a mostani elnökség túlnyomórészt tanácsadó jellegű, nincs azonban feljogosítva az igazi operatív irányító te­vékenységre, amelyre pe­dig az éleződő politikai harcban szükség lenne. Az az ötödik dimenzió pedig, ami szerint megítélhető lesz majd a Magyar Szo­cialista Párt, az az, hogy sikerül-e leépíteni az egy­két évvel ezelőtt még 9 ezerre, most 4-5 ezerre be­csült függetlenített pártap­parátust. Ez nem szerveze­ti, racionalizálási feladat, hiszen az apparátus hatal­mi tényező. Az újjá- vagy A szervezett alvilágról, a rendőrök körében is lé­tező bűnözésről, a romló közbiztonságról és mind­ezeknek a jelenségeknek a hátteréről is nyilatkozik az Országos Rendőrfőka­pitányság bűnüldözési osztályának vezetője. A gyakori tévészereplései jó­újonnan alakult kormány­pártot Bihari Mihály sze­rint valószínűleg elhagy­ják az apparátusból elbo­csátott sértődöttek, a kon­zervatív rendpártiak, s az a körülbelül 2-300 ezer ember is, aki egyszerűen csak belesodródott a Ma­gyar Szocialista Munkás­pártba. Ők most kiváló le­hetőséget kaptak arra, hogy félelem és az egzisz­tenciális fenyegetettség ér­zése nélkül elhagyják a pártot. Nagyon valószínű emellett, hogy nem fog­nak átigazolni a csalódott reformkommunisták vagy csalódott reformszocialis­ták sem. Hiszen a kong­resszusi dokumentumok egy része jó néhány re­formszocialistában csaló­dást keltett. Bihari Mihály szerint az MSZP még egy sor vereség elé néz, de van rá esélye, hogy a második­­harmadik helyet foglalja el a választásokon. Ennek egyik feltétele, hogy visz­­szaszerezze hitelét, többek közt úgy, hogy lemond va­gyonának arról a részéről, amelyik nem feltétlenül szükséges a funkciója ellá­tásához. Ez sem egyszerű­en egy vagyoni hányadról való lemondás, hanem ha­talmi kérdés. Hiszen több ezer vagy néhány tízezer ember egzisztenciális, ké­nyelmi és egyéb okok mi­att is ragaszkodik ezekhez a privilégiumokhoz: a la­kásokhoz, a szolgáltatá­sokhoz, az épületállo­mányhoz, az infrastruktú­rához, a gépállományhoz, a telefonvonalakhoz és a többihez. voltából közismert Láposi Lőrinc ezredes elöljáró­ban közli, hogy az idei év első félévében a tavalyi­hoz képest több mint húsz százalékkal nőtt Magyar­­országon a bűncselekmé­nyek száma. A rendőrsé­get azonban nem lehet fe­lelősségre vonni az egyre jobban felgyülemlő meg­oldatlan társadalmi fe­szültségekért - mondja. A rendőrség, legalábbis a bűnügyi, rosszul fizetett és agyonterhelt. Láposi Lő­rinc megfogalmazásában felszereltsége általában aligha nevezhető európai­nak, ráadásul mindeddig a rendőrségnél is érvénye­sült a politikai alapú kont­raszelekció. A pályára ke­rülésnek és az érvényesü­lésnek nem kevésbé volt feltétele a kormánypárt­hoz való tartozás, mint a szakmai rátermettség. Lá­posi Lőrinc elismeri, hogy akadnak rendőrök, akiket megveszteget a szervezett alvilág. De - folytatja - Magyarországon maffiá­ról azért a rablók és a Új földtörvény terveze­téről kell döntenie a par­lamentnek, s a parasztság helyzete, beleértve a föld­kérdést is, élesedő viták tárgya országszerte. A Magyar Parasztszövetség programjába vette: az 1945-ös birtoklevelek alapján kell visszaállítani a földtulajdont, hogy a földet örökölni lehessen. Szálljon ismét apáról fiú­ra, legyen elidegeníthetet­len - így az egyik véle­mény. Ezzel ellentétes ma 600, a csőd szélén álló me­zőgazdasági termelőszö­vetkezet gyakorlata. Ők ugyanis úgy próbálnak talpra állni, hogy bevon­ják a közös tulajdonlásba a tagjaikat, vagyis fel­ajánlják visszavásárlásra az egykor bevitt földeket. Hallatta a szavát a Ma­gyar Demokrata Fórum is - emlékeztet a politikai és társadalmi hetilap cikk­írója: a párt tiltakozik a szövetkezeti földek értéke­sítése ellen, és az eladás­ból befolyt összeg befa­gyasztását kéri. Sokan képviselik azt a nézetet, hogy nem szabad meg­bontani az összefüggő szövetkezeti földterületet. Egyes politikusok pedig úgy érvelnek, hogy a föld pandúrok esetenkénti együttműködése ellenére sem lehet beszélni. A je­lenlegi magyarországi po­litikai változás Láposi Lő­rinc szerint a rendőrség nagy részét érintetlenül fogja hagyni, mert a rend­őrök zöme nem egy adott politikának, hanem szak­májának elkötelezett. Vál­tozás annyiban várható, hogy jövőre lehetővé válik magánnyomozó irodák alapítása is Magyarorszá­gon, s ez a rendőrök remé­nye szerint sok terhet le­vesz majd a vállukról. (A Heti Világgazdaság inter­jújának megjelenése ide­jén alakult meg egyébként a független rendőrszak­szervezet.) maradjon továbbra is szent és sérthetetlen, de ugyanakkor szolgáltassa­nak igazságot a paraszt­ságnak is, amely nem ép­pen önként és lelkesen „lépett a szövetkezetesítés útjára”. Többen úgy lát­ják, hogy vagyonközössé­gekké kellene átalakítani az állami gazdaságokat is. Aki pedig egyénileg kíván földet művelni, az jusson a vagyonhoz nyilvános ár­verésen. A parasztság évti­zedekig úgy érezte, hogy nem kapott méltó ellen­szolgáltatást a földjéért, a lováért, a szerszámaiért. Most pedig már megválto­zott körülötte a világ, más a társadalom összetétele, a fiatalok nagy része el­hagyja a falut, az időseb­bek pedig már nem érez­nek elég erőt magukban ahhoz, hogy új életet kezdjenek. El-e még a pa­rasztságban a föld iránti szeretet? Aki újra egyéni gazdálkodásra adja a fe­jét, honnan kap segélyt, kölcsönt, igaerőt, taná­csot? Vajon megvan-e a feltétele annak, hogy újra kialakuljanak a virágzó gazdaságok a tanyavilág­ban? Hiszen már tanya is alig maradt, elsöpörte őket a történelem vihara. Kié a föld? MAGYARORSZÁG

Next

/
Thumbnails
Contents