Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)
1989-12-01 / 23. szám
KILÁTÓ 29 A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT Egy magyar tudós múzeuma Brazíliában már évekkel ezelőtt minden tükröt összetörtem a lakásban.” Szóval erkölcsi problémák miatt jöttem el.- Hogyan lesz valaki „idegen" létére rektor Bergman hazájában?- Akkoriban épült ez a gyönyörű főiskola, amikor kiérkeztünk. Nem volt tanár. Ebben az épületben képezzük a film-, színház- és tv-rendezőket, az operatőröket, díszlettervezőket. Rádiórendezést is tanítunk. A technikai színvonal viszont nagyon fejlett. Azért lehettem rektor, mert a diákoknak itt komoly befolyásuk van, és engem nagyon szeretnek. Tulajdonképpen kevés rendező tud és szeret tanítani. A legtöbben a saját elképzeléseiket szeretnék viszontlátni a diákban, én viszont hagyom a gyerekeket a saját egyéniségük szerint kibontakozni. így volt ez otthon is. A tanítványaim ma is szeretnek, Gyarmathy Líviától Sándor Pálig, Szomjas Györgytől Lányi Andrásig.- Igen, de gondolom, ez kevés a rektorsághoz.- Pesten nemcsak azt tanultam meg, hogyan kell tanítani, hanem azt is, hogyan kell megszerezni a pénzt és gazdálkodni vele.- Hány hallgatója van ?- Összesen hetven. Ezenkívül különféle rövid kurzusokon további 300. Nagy a túljelentkezés. 138 jelentkezőből például az idén három rendezőt vettünk fel.-A filmrendezést abbahagyta?-Csináltunk 4-5 dokumentumfilmet a feleségemmel. Megrendeztem a tv-ben az „Emigránsok”-at. Újabban rendszeresen játszom kisebb-nagyobb szerepeket a tanítványaim filmjeiben. De jó játékfilmet csak ott lehet csinálni, ahol az ember leélte életének első húsz évét. Most egy svéd-magyar koprodukciós dokumentumfilm társrendezője vagyok. Per Anger volt svéd diplomatát, aki 1944-ben Budapesten dolgozott, visszavisszük és szembesítjük azokkal, akiknek annak idején - Wallenberggel közösen - megmentették az életét. Az akkori hangulatot szeretnénk felidézni. Rendezőként is hazatérek. BALÁZS ÁDÁM A SZERZŐ FELVÉTELEI A világ madarainak, az ökológiának, a környezetvédelemnek nemzetközi napján, június 5-én nyitotta meg kapuit a brazíliai Goiás állam fővárosában, Goiániában a „Museu de Ornitológia”, a „Madártani Múzeum”. Világviszonylatban is párját ritkítja, Dél-Amerikában egyedülálló gyűjtemény. A múzeum anyaga valójában sokkal változatosabb és sokrétűbb, mint amit a neve jelez. Hisz a mintegy hatezer madár mellett helyet kaptak Brazília ragadozói, hüllői, sőt ásványok, érmék, ökológiai és ornitológiái témájú bélyegek a világ minden tájáról, nem szólva a húszezer kötetes tudományos szakkönyvtárról! A múzeum tablóin Antonio Calefi festőművész mesteri munkái varázsolják a látogatók elé a madarak, állatok természetes környezetét. Nem csupán Brazília egyedülállóan gazdag madárvilága látható itt, hanem jószerivel egész földünké. Az arktikus pingvinektől az albatroszig, az ausztráliai madaraktól a mexikói quecalig. A múzeum alapját már 1968- ban lerakta Hidasi József, a nemzetközileg ismert ornitológus, a goianiai egyetem professzora. A gyűjtemény évtizedek során egyre gazdagodva kinőtt keretéből és Hidasi professzor saját tágas házában talált végleges otthonra. Jóska azon kevesek közé tartozik, akik megvalósították fiatalkori álmukat. Mert már tizenhat évesen - amikor Makó és Szeged környékén az erdőkben madarakat sörétezett-, arról ábrándozott, hogy majd a brazil őserdőben megy gyűjtőutakra. E valószínűtlennek tetsző tervet szőtte tovább az egyetemen, ahol természetrajzszakos tanárnak készült. Nem volt harminc éves sem, amikor 1950-ben kijutott Brazíliába. Helmuth Sick, a neves német zoológus mellett tanulta meg az állatok preparálását, amikor elkísérte gyűjtőútjain. Majd, amikor az idős és beteg tudós visszatért Európába, nyomába lépett és átvette feladatát. Évtizedeken keresztül fáradhatatlanul járta az amazóniai őserdőt, folytatta gyűjtőmunkáját. Nemcsak számos brazil és európai múzeumot látott el gazdag anyaggal, szülővárosát, Makót is megajándékozta. Izgalmas kalandokban volt része gyűjtőútjain. Számtalan, eddig ismeretlen madarat ő osztályozott, nevezett el elsőként. Hatalmas életművének mintegy betetőzését jelenti a-„Museu de Ornitológia” és az általa életre hívott alapítvány. Segítségére volt ebben a nagy munkában felesége, Cátia és öt fia, akik között van képviselő, városi tanácsnok, orvos és ügyvéd. Hidasi Jóska végtelen szerény ember. Saját vallomása szerint politikával nem foglalkozik, mert nem ért hozzá. Ha szavazni kell, arra szavaz, akire a fiai - akik értik a politikát. A természet rajongója, harcol a brazil faunáért és flóráért. Azt mondja, a brazil törvények nagyon jók, csak éppen hogy - nem tartják be őket. S még egy szubjektív megjegyzés: Hidasi Jóska egy másik, igaz, sokkal szerényebb néprajzi gyűjtemény alapjait is lerakta. Tőle kaptam ugyanis az első indián tárgyakat, melyekből kinőtt immár száznál több indián íjat, nyilat, csörgőt, fejdíszt tartalmazó magángyűjteményem. Voltaképpen ezt is neki köszönhetem. KUTASI KOVÁCS LAJOS (Süo Paulo London)
