Magyar Hírek, 1989 (42. évfolyam, 1-24. szám)

1989-12-01 / 23. szám

KILÁTÓ 29 A KÖRNYEZETVÉDELEMÉRT Egy magyar tudós múzeuma Brazíliában már évekkel ezelőtt minden tük­röt összetörtem a lakásban.” Szó­val erkölcsi problémák miatt jöt­tem el.- Hogyan lesz valaki „idegen" létére rektor Bergman hazájában?- Akkoriban épült ez a gyönyö­rű főiskola, amikor kiérkeztünk. Nem volt tanár. Ebben az épület­ben képezzük a film-, színház- és tv-rendezőket, az operatőröket, díszlettervezőket. Rádiórendezést is tanítunk. A technikai színvonal viszont nagyon fejlett. Azért le­hettem rektor, mert a diákoknak itt komoly befolyásuk van, és en­gem nagyon szeretnek. Tulajdon­képpen kevés rendező tud és sze­ret tanítani. A legtöbben a saját elképzeléseiket szeretnék viszont­látni a diákban, én viszont ha­gyom a gyerekeket a saját egyéni­ségük szerint kibontakozni. így volt ez otthon is. A tanítványaim ma is szeretnek, Gyarmathy Lí­viától Sándor Pálig, Szomjas Györgytől Lányi Andrásig.- Igen, de gondolom, ez kevés a rektorsághoz.- Pesten nemcsak azt tanultam meg, hogyan kell tanítani, hanem azt is, hogyan kell megszerezni a pénzt és gazdálkodni vele.- Hány hallgatója van ?- Összesen hetven. Ezenkívül különféle rövid kurzusokon to­vábbi 300. Nagy a túljelentkezés. 138 jelentkezőből például az idén három rendezőt vettünk fel.-A filmrendezést abbahagyta?-Csináltunk 4-5 dokumentum­­filmet a feleségemmel. Megren­deztem a tv-ben az „Emigrán­­sok”-at. Újabban rendszeresen játszom kisebb-nagyobb szerepe­ket a tanítványaim filmjeiben. De jó játékfilmet csak ott lehet csi­nálni, ahol az ember leélte életé­nek első húsz évét. Most egy svéd-magyar koprodukciós do­kumentumfilm társrendezője va­gyok. Per Anger volt svéd diplo­matát, aki 1944-ben Budapesten dolgozott, visszavisszük és szem­besítjük azokkal, akiknek annak idején - Wallenberggel közösen - megmentették az életét. Az akko­ri hangulatot szeretnénk felidéz­ni. Rendezőként is hazatérek. BALÁZS ÁDÁM A SZERZŐ FELVÉTELEI A világ madarainak, az ökoló­giának, a környezetvédelemnek nemzetközi napján, június 5-én nyitotta meg kapuit a brazíliai Goiás állam fővárosában, Goiá­­niában a „Museu de Ornitológia”, a „Madártani Múzeum”. Világvi­szonylatban is párját ritkítja, Dél-Amerikában egyedülálló gyűjtemény. A múzeum anyaga valójában sokkal változatosabb és sokré­tűbb, mint amit a neve jelez. Hisz a mintegy hatezer madár mellett helyet kaptak Brazília ragadozói, hüllői, sőt ásványok, érmék, öko­lógiai és ornitológiái témájú bé­lyegek a világ minden tájáról, nem szólva a húszezer kötetes tu­dományos szakkönyvtárról! A múzeum tablóin Antonio Ca­­lefi festőművész mesteri munkái varázsolják a látogatók elé a ma­darak, állatok természetes kör­nyezetét. Nem csupán Brazília egyedülállóan gazdag madárvilá­ga látható itt, hanem jószerivel egész földünké. Az arktikus ping­vinektől az albatroszig, az auszt­ráliai madaraktól a mexikói que­­calig. A múzeum alapját már 1968- ban lerakta Hidasi József, a nem­zetközileg ismert ornitológus, a goianiai egyetem professzora. A gyűjtemény évtizedek során egy­re gazdagodva kinőtt keretéből és Hidasi professzor saját tágas há­zában talált végleges otthonra. Jóska azon kevesek közé tarto­zik, akik megvalósították fiatal­kori álmukat. Mert már tizenhat évesen - amikor Makó és Szeged környékén az erdőkben mada­rakat sörétezett-, arról ábrándo­zott, hogy majd a brazil őserdő­ben megy gyűjtőutakra. E való­színűtlennek tetsző tervet szőtte tovább az egyetemen, ahol termé­szetrajzszakos tanárnak készült. Nem volt harminc éves sem, ami­kor 1950-ben kijutott Brazíliába. Helmuth Sick, a neves német zoológus mellett tanulta meg az állatok preparálását, amikor elkí­sérte gyűjtőútjain. Majd, amikor az idős és beteg tudós visszatért Európába, nyomába lépett és át­vette feladatát. Évtizedeken ke­resztül fáradhatatlanul járta az amazóniai őserdőt, folytatta gyűjtőmunkáját. Nemcsak szá­mos brazil és európai múzeumot látott el gazdag anyaggal, szülő­városát, Makót is megajándékoz­ta. Izgalmas kalandokban volt ré­sze gyűjtőútjain. Számtalan, ed­dig ismeretlen madarat ő osztá­lyozott, nevezett el elsőként. Hatalmas életművének mint­egy betetőzését jelenti a-„Museu de Ornitológia” és az általa életre hívott alapítvány. Segítségére volt ebben a nagy munkában fe­lesége, Cátia és öt fia, akik között van képviselő, városi tanácsnok, orvos és ügyvéd. Hidasi Jóska végtelen szerény ember. Saját vallomása szerint politikával nem foglalkozik, mert nem ért hozzá. Ha szavazni kell, arra szavaz, akire a fiai - akik ér­tik a politikát. A természet rajon­gója, harcol a brazil faunáért és flóráért. Azt mondja, a brazil tör­vények nagyon jók, csak éppen hogy - nem tartják be őket. S még egy szubjektív megjegy­zés: Hidasi Jóska egy másik, igaz, sokkal szerényebb néprajzi gyűjtemény alapjait is lerakta. Tőle kaptam ugyanis az első indi­án tárgyakat, melyekből kinőtt immár száznál több indián íjat, nyilat, csörgőt, fejdíszt tartalma­zó magángyűjteményem. Voltaképpen ezt is neki kö­szönhetem. KUTASI KOVÁCS LAJOS (Süo Paulo London)

Next

/
Thumbnails
Contents