Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-02-19 / 4. szám

MAGYARORSZÁG FELELŐSSÉGET ÉREZ ÉS VISEL A HATÁRAIN TÚL ÉLŐ MAGYAROKÉRT

Magyarország külpolitikájával kapcsolatos kérdésekre válaszolt a Rádiónapló című műsor legutóbbi adásában Szűrös Mátyás, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke. Az esti fő műsoridőben közvetített több mint egyórás beszélgetés során a politikus szólt a kis országok — így Magyarország — szerepéről a különböző társadalmi rendszerű országok közötti együttműködés további javításában. Kifejtette, hogy a szovjet—amerikai viszony javulása növeli mozgásterünket. Hazánk külföldi megítéléséről szólva elmondta, hogy az gazdasági helyzetünk miatt ma kritikusabb, ám a belső reformok folytatása jóvoltából politikánk nemzetközi értékelése továbbra is kedvező.

A rádióhallgatók kérdéseinek mintegy 90 százaléka a Romániában élő magyar nemzetiség helyzetére vonatkozott. Szűrös Mátyás alapelvként fogalmazta meg:

A határainkon kívül élő magyar nemzetiség a magyarság része. Ezért joggal elvárhatják, hogy Magyarország minden körülmények között felelősséget érezzen értük is, kellő határozottsággal szóvá tegye hátrányos megkülönböztetésüket, s nemzetközi kapcsolatai alakításában tekintettel legyen rájuk, érvényesítse az ő érdekeiket is. E törekvést fejezik ki a nemzetiségek jogainak szavatolásáért tett kezdeményezéseink a különböző nemzetközi fórumokon. Ez a szándék valósul meg a Jugoszláviával, Csehszlovákiával, Szovjetunióval és az Ausztriával kialakított nemzetiségi együttműködésben is.

Románia esetében is tudatosítani akarjuk szándékaink tisztességes voltát — folytatta a politikus. — Nagy írónk, Sütő András gondolatát idézte, miszerint egy nemzetiség fejlődése, fennmaradása csak akkor van biztosítva, ha az egyéni, állampolgári jogokon túlmenően kollektív jogai is vannak; ha létrehozhatja saját művelődési szervezeteit és azokat saját nemzeti kultúrájával tölti ki. Ugyanúgy, mint az a nemzet, amelynek államkeretében él a

szóban forgó nemzetiség. Ha iskolai hálózata az óvodától az egyetemig anyanyelvén biztosított. Ha anyanyelvének — nemzeti nyelvének — használata a magánéleten túl a közéletben is lehetséges szóban és írásban egyaránt. Ha államilag gondoskodnak arról, hogy alkotmányosan meghirdetett jogokat helyi szubjektív értelmezések el ne ferdítsenek. Ha biztosítva van a nemzetiség normális kapcsolata saját nemzetével, annak művelődési és tudományos életével. Ha valóban híd szerepet tölthet be saját államának nemzete és ama nemzet között, amelyhez etnikailag tartozik.

Az anyanemzet számára elemi követelmény, hogy e felsorolt jogok és feltételek megteremtéséért kétoldalú csatornákon — a magyarság egészének bevonásával — a leghatározottabban fellépjen. Szívós következetességgel kell tevékenykednünk azért, mondotta Szűrös Mátyás, hogy a magyarság részét képező magyar nemzetiségűek egyenrangúan vehessenek részt annak az országnak a felvirágoztatásában, amelynek állampolgárai.

A román politika ebben ma még igazán nem kíván partner lenni; ezt tapasztaljuk. Hogy ez másként legyen, s a magyar—román viszonyban is előre tudjunk lépni, nem kívánjuk semmilyen, a kétoldalú kapcsolatokon kívül eső tényező „közbenjárását” igénybe venni. Igénybe vesszük azonban mindazon politikai, gazdasági, kulturális, tájékoztatási lehetőségeinket, amelyek kizárólagosan a Magyar Népköztársaság szuverenitása alá tartoznak.

Egy, a nie íekültekre vonatkozó kérdésre válaszolva Szűrös Mátyás elmondta, hogy a politikai okokból menekültek helyzetét rendező általános érvényű magyar jogszabály nincs. Eddig elégségesnek tűnt, hogy a belügyminiszter egyedileg bírálja el a kérvényt. Ám az utóbbi időben zömmel magyar nemzetiségű külföldi állampolgárok növekvő mértékben kérik hatóságaink engedélyét, hogy ideiglenes jelleggel törvényesen nálunk maradhassanak; eljárásuk természetes, hiszen a magyarságukban sértett emberek ugyan kihez fordulhatnának máshoz, mint a Magyar Népköztársasághoz. Magyarország pedig erkölcsi, politikai és emberi jogi értelemben felelősséget érez és visel a határain túl élő magyarokért.

Állami szerveink az utóbbi időben s szellemben intenzíven dolgoznak a megfelelő jogi és egyéb feltételek kialakításán, de addig az ideiglenesen hazánkban tartózkodókkal szemben nem kívánunk hatóságilag fellépni. Hazánk érdekei azt diktálják — fűzte hozzá később —, hogy a magyar nemzetiség, beleértve annak értelmiségét, a velük együtt élő más nemzetek fiaival ősei földjén maradjon, ne települjön át, ne szóródjék szét a világban. Feladatuk az lehet, hogy az anyanemzet és más népek határozott támogatását maguk mögött tudva, erősítsék magyarságuk tudatát szűkebb közösségükben, ha kell, felemeljék szavukat a jogsértések ellen, hogy a magyar nemzetiség önmaga lehessen

MIT TUDUNK A MOLDVAI CSÁNGÓKRÓL?

A moldvai csángók eredetéről és településtörténetéről rendezett Budapesten tudományos konferenciát a Magyar Néprajzi Társaság, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, a Magyar Történelmi Társulat és a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat. A tanácskozásra Petrás Incze János klézsei pap születésének 175. évfordulója alkalmából került sor. A bevezető előadásban Domokos Pál Péter megemlékezett Petrás Incze Jánosról, aki elsőként hívta fel a figyelmet a csángók lelki nyomorúságára, az anyanyelvi iskolák és istentiszteletek hiányára. Benda Kálmán történész a moldvai csángók XVI—XVIII. századi történelmével foglalkozott. Elmondta: az ószláv, latin és román nyelvű oklevelek, missziós jelentések tanúsága szerint a magyarok Moldva XIV. századi megalapításától kezdve

jelentős szerepet játszottak az ottani városok iparos és kereskedőrétegében. A török hódítás miatt azonban a XVII. században Moldva népességének nagy része elpusztult, s a magyar lakosság is akkor fogyatkozott meg. Benkő Loránd akadémikus a nyelvtudomány szempontjából vizsgálta a moldvai csángók eredetét. Megállapította egyebek között, hogy az 1648-ban készült Bandiniféle összeírás szerint a moldvai katolikusok túlnyomó része magyar. Gunda Béla professzor annak a véleményének adott hangot, hogy a csángó etnikumban az Etelközben maradt magyarok is megtalálhatók.

Halász Péter a moldvai magyarok művelődéstörténeti jelentőségéről beszélt. Kiemelte, hogy a csángóknak anyanyelvi iskolák hiányában nincs saját értelmiségük, ezért ma is

a szóbeliség szintjén élnek, kultúrájuk az apáról fiúra történő szájhagyományok útján öröklődik. Ezért a magyar népi műveltség igen archaikus rétegeit őrzik.

Balassa Iván, a Magyar Néprajzi Társaság elnöke zárszavában megállapította: bár ma még nem tudjuk pontosan eldönteni, hogy a moldvai magyarok mikor kerültek jelenlegi lakóhelyükre, a lényeg az, hogy ott vannak, és a magyar kultúra, a magyar nemzet szerves részét alkotják. Bejelentette továbbá, hogy több könyv jelenik meg a moldvai magyarokról, így Domokos Pál Péter Moldvai magyarság című művének negyedik kiadása. Veres Endre eddig kiadatlan moldvai népdalgyűjtése, Benda Kálmán moldvai csángó oklevéltára, továbbá egy. a moldvai csángók életét bemutató fotóalbum.

Gazdaság

Tőzsdenapot tartottak Budapesten — először az értékpapír-forgalmazás újbóli bevezetése óta. A bankok és pénzintézetek üzletembereinek zártkörű találkozóján a vártnál lényegesen nagyobb érdeklődés mutatkozott a csak vállalatok számára kibocsátott kötvények iránt. A rendszeressé váló tőzsdei napoktól a kötvények reális árfolyamának kialakulását várják. Ugyancsak az élénkülő értékpapírpiac híre, hogy megalakul egy kötvényt és részvényt forgalmazó ügynöki cég. Az új szervezet részvényesei : kereskedelmi bankok, biztosító intézetek, kereskedelmi és iparvállalatok, a Magyar Gazdasági Kamara és 10 százalékkal a magyar állam.

*

Kincstárjegyeket bocsát ki a magyar állam — rövid lejáratú hitelszükségletének fedezésére — idén várhatóan 15 milliárd forint érték ben. A kincstárjegyeket a pénzintézetek, vállalatok mellett magánszemélyek is megvásárolhatják.

*

A Fotex Magyar—Amerikai Közös Vállalat — amely gyorsfotószalonjaival vált ismertté Budapesten — kontaktlencsék gyártásába kezdett.

*

Levi Strauss Budapest Co. néven megalakult a Levi’s első és eddig egyetlen európai vegyesvállalata. A partner négy magyar nagykereskedelmi vállalat, az alaptőkének valamivel több, mint a felét az amerikai cég hozta az üzletbe. A megállapodás szerint jövőre már 1 millió Levi’s márkájú terméket gyártanak, s az amerikai cég nyereségét Magyarországon fogja elkölteni.

*

Bükfürdőn (Vas megye) tavaly 910 ezer vendéget fogadtak, csaknem háromszor annyit, mint a hetvenes évek elején, amikor — gazdaságtalan üzemeltetés miatt — a vasútvonal megszüntetéséről döntöttek. Tekintettel a forgalom gyors növekedésére, újra megépítik a vágányokat, a MÁV, valamint a helyi idegenforgalomban érdekelt vállalatok pénzéből.

*

Thaiföldön tárgyalt a Magyar Gazdasági Kamara küldöttsége. A szakemberek kereskedelmi bankokkal, élelmiszer-ipari és gépipari vállalatokkal folytattak megbeszéléseket.

*

A vételi valutaárfolyamok (100 egységre, forintban): angol font 8209,85; ausztrál dollár 3315,39; belga frank 132,16; dán korona 719,60; finn márka 1136,30; francia frank 819,10; holland forint 7340,10; kanadai dollár 3611,25; norvég korona 725,66; NSZK-márka 2761,47; olasz líra (1000) 37,57; osztrák schilling 392,82; spanyol peseta 40,83; svájci frank 3406,30; svéd korona 768,55; USA-dollár 4621,32.

3