Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
FERDINÁNDY GYÖRGY (Egyesült Államok) ÚJ ÉLET Bika Jézus, anyanyelvén Jesus Toro, október 11-én, pontosan negyvenéves korában kezdett új életet. Ezen a napon kapta meg az új lakást, és azonnal be is költözött. Az igazat megvallva, nem volt nagy dolog ez a költözés. Jézus átsétált az el Monte nevű bérkaszárnya A-épületéből a szomszédos B- tömbbe. Egy vulkánfíber táskában vitte öszszes vagyonát,: egy üres fényképalbumot, fogkefét, aszpirint, cigarettát, egy fél üveg rumot és a karácsonyfadíszeket. A felesége hagyott ugyan neki egy kék kanapét amikor megszökött. Ezt azonban azonnal eladta. így aztán egész ruházata abból a néhány ingből állt, amit - éppen a férfiing volt a női divat - Bikáné kiselejtezett. Mivel vasalni amúgy se tudott, nem bánta az ingeket. Az üres lakásban azonban nem volt maradása. Fellázadt, életében először: elköltözött. Az új szoba első látásra ugyanolyan üres volt, mint a régi. De csak első látásra. Mert volt itt az új falak között valami furcsa feszültség. A nagy kalandok kénes illata: trópusi kikötők patikáiban ilyen orrfacsaróak a fertőtlenítőszerek. Ráadásul itt nem volt balkon, és így kellemes félhomályban úszott a szoba-konyha. Bika Jézus a konkisztádorok átható tekintetével mérte fel a terepet.- A szabadságot választottam - gondolta, és a nagy nap örömére egyetlen mozdulattaí kiürítette a rumosüveget. Mindenki úgy boldogul, ahogy tud. Jesus Toro így kezdett a negyvenedik születésnapján új életet. * Az új lakás ablakai keletre nyíltak. Arra ébredt, hogy a szemébe süt a nap. Az élet első napja - állapította meg, másnaposán. Lenyelt egy aszpirint, rágyújtott, az ablakpárkányra helyezte a fényképalbumot. Mielőtt elment, a felesége véges-végig módszeresen kitépte belőle a képét. Jézus egyedül maradt a barna lapokon. Ez meg is felelt volna a valóságnak, az album maga azonban értelmét veszítette így foghíjasán. Bika Jézus házasélete rossz volt, természetesen. Néha már-már elviselhetetlen egy szabadságszerető és kényelmére is kényes férfinak. Most azonban minden megváltozott. Ide jön az ágy - elnyomta a csikket, a levegőbe húzott egy vízszintes vonalat. Fölébe tükör. Ezentúl nem kell lecsavarni a lámpát. Ezentúl - határozta el - önellátó leszek. Valami kép is kellene szemben a falra. Valami panorámikus, idegnyugtató - tengerpart, búzatábla -, amitől a nők azonban megoldják a kapcsaikat. Továbbá kell még egy lemezjátszó a sarokba, hangulatzene nélkül Jézus korosztálya nem tudta elképzelni az életet. Ez a nemzedék végigharcolta a Közel- és Távol-Keletet, és közben a dzsungel mélyén hol hűvös családi fészekről, hol a kikötők bordélyházairól álmodozott. Az első álomnak befellegzett, kétségtelenül. Bika Jézus keményen elhatározta, hogy megvalósítja a másodikat A bálpultnak még meg sem találta a helyét, amikor rácsöngettek. A végrehajtó átadta Bikáné levelét, és felvezette egy ívre, hogy alperes eladta a családi bútorokat. Megtalálták. Sebaj - gondolta munkába menet, mert mindent azért mégsem vitt magával az aszszony: a munkahelye például megmaradt. * Mint az már minden valamirevaló veterán esetében lenni szokott, Bika Jézus életében is volt egy régi barát. Az ilyen barátok időről időre eltűntek a kikötők őserdejében, vagy éppenséggel a házasélet indái között, de halálos biztonsággal előkerültek, ha az ember valamilyen oknál fogva magára maradt. A régi barátot úgy hívták, hogy a részeges Ferdinánd. A sokévi átlagnál ugyan ő sem volt részegesebb, de mivel azon kívül, hogy részeges volt, nem volt semmi más, a kedveskedő becenév jobb híján rajtaragadt.- A közelben szerezz nőt - ajánlotta ezt a tapasztalt veterán. - A loholáshoz mi már öregek vagyunk. Áz El Monte B-épületében négyszáz szoba-konyhás lakás sorakozott. Több mint a felében - így is hirdették - elvált asszonyok. Férfi - érdekes - alig lézengett ebben a házban. Pedig valakitől csak elváltak a nők. De ezek, úgy látszik, a külvárosokban őrizték az üresen maradt családi otthonokat.- Remek vadászterület - mondta a régi barát. - Rezervátum - tette hozzá. - Paradicsom. A jó tanács eredménye volt, vagy csak a megszokás? Jézus tényleg az épületben ejtette el az első vadat. Mindjárt érkezése másnapján lement az alagsorból nyíló mosodába, ahol csoportokba verődve cigarettáztak, trécseltek az asszonyok. Nem volt valami felemelő látvány. A legtöbben még arra se méltatták a külvilágot, hogy felöltözzenek: hálóingben hajtogatták az ágyneműt, rojtos, agyonmosott nejlonbugyiban. Mintha mind készültek volna valahová. A berakott, megtűzdelt koponyák- állapította meg Jézus - világűrben keringő műbolygókhoz hasonlítanak. Később persze azt is megtudta, hogy innen nem járnak sehová az asszonyok. Csak megszokásból tartják fenn ezt az állandó készenléti állapotot. A nők végignéztek rajta, olyan szemérmetlenül, ahogy azelőtt csak a férfiak merték szemügyre venni az asszonyokat. Azaz, mégsem egészen. Mert itt a mosodában kifejezetten ellenséges volt a hangulat. Egy kis egérfogú asszony szánta meg, amikor valamennyire lelankadt a forgalom. Farmernadrág volt rajta és bakancs, és ez némi önbizalmat adott a férfinak. Kivette a kezéből a ruhát, megmutatta, hol kell bedobni a két pénzdarabot.- Hol lakik? - kérdezte.- A száztizenegyben.- Itthagyhatja nyugodtan - mondta, amikor beindult a gép. - Amikor végeztem, felhozom. Bika Jézus elvörösödött. Bólintott, elfogadta az ajánlatot. Nem volt agyalágyult, tudta, itt van az első alkalom. És hogy a készülődésre alig fél órája marad. Készülődni! Legalább a kék kanapét megtarthatta volna- tűnődött, miközben összesöpört, hadd legyen tiszta a padló, ha már egyszer a puszta földön fogad. Később - az idő nem múlt sehogyan - elolvasta a végrehajtó levelét. Megtudta belőle, hogy felesége, brutális természete miatt hagyta el a családi tűzhelyet. Hogy ő, Bika Jézus, tanúk előtt tettleg bántalmazta a nőt, és egyidejűleg a házasságtörés szentségében ZVOLSZKY ZITA rajzai 60
