Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
KEZDETBEN VALA... A Biblia a hívők számára a „könyvek könyve”, a nem hívőknek pedig érdekes kultúrtörténeti olvasmány. így aztán különböző indíttatásból ugyan, de sokan indultak már útnak a bibliai események színterére, a Szentföldre. Ki zarándokként, ki kiváncsi turistaként járta be a bibliai tájakat. Dr. Gyürki László, az újvidéki Novi Sad Agape kiadónál megjelent könyvével olyan útikalauzt adott most a kezünkbe, amelynek segítségével a valóságban és képzeletben egyaránt megismerkedhetünk a szent helyek történetével, az ott látható szentélyekkel, s a régészeti kutatások eredményeivel. A szerző rendkívül olvasmányosan kalauzol. Nem titkolva saját meggyőződését, egymás mellé állítja a különböző nézeteket, ideológiai megközelítéseket, érveket és ellenérveket. Úgy eleveníti fel a pátriárkák korát. Jézus működésének színterét, hogy a jelennel is megismertet, s az egymásra utalások az Újszövetség és az Ószövetség történeteinek világát egyaránt közelebb hozza korunkhoz. Ez a könyv valóban útitárs, mert a hires városok látnivalóihoz fűződő bibliai események és a legújabb régészeti eredmények mellett nem mulasztja el a gyakorlati útmutatást sem, segítve a pontos tájékozódást a mai Izrael földjén. Jeruzsálem óvárosa mellett például amely Jézus szenvedéseinek, keresztre feszítésének színhelye - ellátogatunk az újabb negyedekbe is. A jeruzsálemi Archeológiái Múzeum gazdag gyűjteménye 1927-ben J. D. Rockefeller 2 millió dolláros adományából jött létre. A hatalmas anyagból megismerhető az emberiség történelme a kőkorszaktól kezdve úgyszólván napjainkig. És mit ír a szerző Betlehemről? „Betlehem átmenet az Ó- és az Újszövetség között, a hajlíthatatlan törvény és a szeretet törvénye között: itt született Krisztus, az Isten Fia... Az Üdvözítő életének első betlehemi napjai már magukba foglalják a későbbi félelmetes drámát, amely Jeruzsálemben játszódott le.” Názáret pedig a kereszténység egyik legszentebb helye, mert ___az emberré lett Isten Fia ebben a városban nevelkedett, és itt töltötte életének java részét szegényen és ismeretlenül.” Az ásatások során rátaláltak a Kr. u. 2. század végén, vagy a 3. század elején épített ősi zsinagógatemplomra. Számos grafitto bizonyítja, hogy előtte ez keresztény kultikus hely volt. A mai Jordánia területén Jézus gyakran megfordult tanítványaival, és sok ószövetségi emlék is fűződik hozzá, mert Mózes először a Jordán keleti vidékét foglalta el népével. A „Szentföldi útitárs” Jeruzsálemen kívül végigvezet a Holt-tenger vidékén, a tengerparti részen, Szamárián, Galileán, és a Jordánon túli vidéken is, érdekes fotókkal segítve az eligazodást. Gyürki László alapos felkészültséggel, remek stílusban megírt könyve igazi hiányt pótló kézikönyv, amely nemcsak ismereteinket gyarapítja, hanem a Biblia iránt is felkelti az érdeklődést. Zika KARÁCSONYI LAKOMA Karácsony nemcsak Jézus Krisztus születésének ünnepe, hanem a szereteté és a családé is. Bizonyára ezért fordítottak mindig is nagy gondot a karácsonyi közös étkezésekre, mondhatnók lakomákra. Karácsonykor még a legszegényebb falusi háznál is, piros csíkos, háziszőttes terítővei terítettek. az asztal alá pedig gabonával teli kosarat, egy másikba egy kis szalmát tettek. Az előző a következő évi bő termést volt hivatva „biztosítani", a szalma pedig a betlehemi jászolra emlékeztette az összegyűlteket. Az asztalra diót, almát tettek. A dióból illett az angyaloknak is juttatni, vagyis egyet-egyet a sarokba hajítani, az almából pedig a ház ura kiválasztott egyet, és azt a vacsora után kettőbe vágta. Ha magot is vágott, akkor a következő évben rossz időre kellett számítani, ha nem, akkor jó időt várhattak. Ha pedig netán férges volt a kiválasztott alma, az a jóslatok szerint a legrosszabbat jelentette: a gazda egy éven belül jobb létre szenderül. De nemcsak az almának volt különös jelentősége, hanem egyéb ételféleségnek is. Babot, borsót, mákot például szinte kötelező volt fogyasztani, mert ez a ház gazdagságát, a bőséget biztosította, a dió pedig a rontás ellen védett. Talán ezért is terjedt el a mákos és diós bejgli olyannyira, hogy enélkül alig van magyar családban karácsony. Nézzük hát, hogyan is készül ez a közkedvelt karácsonyi sütemény. Hozzávalók: 1 kg liszt, 50 dkg vaj, 3 dkg élesztő, 2 tojás, 6 dkg cukor, só, 4 dl tej. ' A lisztet a vajjal elmorzsoljuk, az élesztőt kevés langyos tejben feloldjuk, majd az egészet összegyúrjuk annyi tejjel, hogy félkemény legyen. Ezután rövid ideig pihenni hagyjuk, majd hat egyenlő részre osztjuk, és egész vékonyra nyújtjuk. A lapokat dió-, vagy máktöltételéickel megkenjük, feltekerjük, és úgy helyezzük el a tepsibe, hogy a tészta ne érjen egymáshoz. A két tojás sárgáját felverjük, és azzal megkenjük a tészta tetejét. Lassú tűzön pirosra sütjük. A diótöltelék készítése: 2 dl tejet 30 dkg cukorral felforralunk, és 40 dkg darált dióra öntjük. Teszünk bele 10 dkg mazsolát és kevés fahéjat is, valamint egy citrom reszelt héját, és az egészet elkeverjük. A máktöltelék készítése: 2,5 dl vizet felforralunk 30 dkg cukorral, és 40 dkg mákra öntjük. Citromhéjjal, törött fahéjjal, törött szegfűszeggel, mazsolával ízesítjük, majd az egészet alaposan összekeverjük. A tölteléket csak hidegen szabad a tésztára tenni! Nagyon ízletes, több napig is elálló, vendégváró sütemény a gesztenyés kifli. Hozzávalók: 35 dkg liszt, 20 dkg vaj vagy margarin, 4 dkg porcukor, 2 tojás sárgája, 1 kanál tejföl, 1 kanál rum, 30 dkg gesztenyepüré. A lisztből, a vajból, a tojásból és a tejfölből félkemény omlós tésztát gyúrunk, majd fél óráig hideg helyen pihentetjük. Ezután fél centiméter vastagra nyújtjuk, és kb. 7x7 cm-es négyzetekre vágjuk. A gesztenyepürét rummal, cukorral ízesítjük, és megtöltjük a tésztakockákat, majd kifli alakúra sodorjuk. Kivajazott tepsibe rakjuk, tetejét megkenjük tojásfehérjével, és forró sütőben világos sárgára sütjük. Mielőtt tálcára rakjuk, megforgatjuk vaníliás porcukorban. Gesztenye helyett dióval is megtölthetjük a kifliket. A töltelékhez 30 dkg darált dió szükséges, amelyet ízlés szerint ízesíthetünk rummal, mézzel, reszelt citromhéjjal, esetleg mazsolával. KÖSZÖNTLEK, KARÁCSONY Weöres Sándor fenti című versét idézzük: Karácsony, karácsony jég-udvaros napja, jég-reszelős napja! Mindenki az uzsonnáját hó-kendőben kapja. Köszöntlek, karácsony fagy-csillagos éje, Folytatása a rejtvény vastag betűs soraiban. VÍZSZINTES: 1. Kézjegyével ellátó, láttamozó. 8. Olyan soká készül, mint ... széke. 13. Az idézet folytatásának első sora, Zárt betű: D. 15. Művészi igényű, egyéni hangvételű tanulmány. 17. Papírra vet. 18. Aminek értékére, illetve betartására illendő ügyelni (két szó). 20. Húsznál kisebb római szám. 21. Füvet vágó eszköz. 24. Különböző helyekről. 26. ...-móg; dörmög magában. 27. Közeli tárgyat. 29. Pára!!! 30. „Esetlen bölcs”! 31. A mezőny indulása. 33. Igeképző. 35. Páka egynemű betűi. 38. Ételízesítő. 39. Az idézet folytatásának második sora. Zárt betű: R. 43. A Kárpát-medencébe vezető egyik hágó a Kárpátokban, a Szovjetunió területén. 45. Angi ...; nemzetközi sikert aratott magyar film hősnője. 46......kel; elindul. 48. Állj! 49. Lányunk férje. 51. Csontot csupasszá tesz. 52. Huszonöt négyzetgyöke. 53. Fatönk. 56. Határozott névelő. 58. ... Patkó János; a magyar színjátszás úttörője, első nagy tragikus színészünk, aki Kolozsvárott szervezte meg a magyar színjátszást. 1771-től 1842-ig élt. 60. Országos Takarékpénztár, rövidítve. 62. Friss. 63. Fém bevonása. 67. Latin eredetű férfinév. (Például Kosztolányi...). 69. Időre vonatkozó névutó. 71. Megszünteti a mozgást. 74. Anikó becézve. 75. Azt követően. 77. Égtáj. 82. Állat, amelyből a sok már disznót győz. 84. Szakítani. 85. Aki felszállt a repülőgépre. 86. Például a toll vagy a ceruza. 88. Lángol, fordítva. 89. Miskolc hegye. 91. Eleven. 92. Zárás eleje! 94. Barnás bőrszín. 95. Magot tesz a földbe. 96. Kockázat mértéke. 98. Műszakilag képzett katona. 99. Múlt századi amerikai költő és író (Edgar Allan). Egyik első magyar fordítója Babits Mihály. „A holló” versét tizenhárom nagy költőnk ültette át magyarra. 101. Szomszéd betűk az ábécében. 102. Szedi a levest. 103. Ajándékoz. 104. Aki elkövetett valamit. 106. Virág hím ivarszerve. 108. Azonos betűk. 110. Rag, -nak párja. 111. Négylábú kétéltű. 113. Illyés Gyula egyik vígjátéka. 116. Fiatalabb fiútestvér. 118. Csődör párja. 120. ... inas; Munkácsy Mihály egyik legismertebb képe. 123. Eredményes. 125. Maró hatású anyaggal kezelő. 126. Rezzenéstelen, érzelmein uralkodó. 127. Stopper. 128. Négylábú házőrző. FÜGGŐLEGES: 1. Amely időpontban. 2. Bezár egy borítékot. 3. Folyó vagy fa része. 4. Szó szerint ismételt szöveg. 5. Rag, -ra párja. 6. Szerkezet mutatókkal. 7. Latin eredetű női név. 9. Titokban figyelni. 10. Versenyző a medencében. 11. Testünk váza. 12. 42
