Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

hallgatásnál, a temetésnél. Nap­jainkban az egész világon tapasz­talható egyfajta érdeklődés a val­lás, a Biblia iránt. Eszménykere­sés, az élet értelmének a keresése rejlik emögött. Ilyen értelemben Magyarországon is növekszik az érdeklődés a vallás iránt, így az ifjúság körében is nő a hívők szá­ma.- Milyen szerepe lehet a katoli­kus egyháznak napjaink megújuló társadalmi életében ?- A kereszténységnek - noha küldetése alapvetően vallási jel­legű - mindig volt társadalmi ha­tása is. Napjainkban a keresz­ténységnek azokat az etikai érté­keit kell kiemelnünk, amelyek az egész társadalom számára fonto­sak. Itt most nem a kifejezetten vallási színezetű értékekre gon­dolok, hanem a mindennapi élet szférájába tartozókra: a munka értékelésére, a másik ember meg­becsülésére, a szeretet és megbo­csátás kérdésére, a törvényeknek a lelkiismeretben érzett felelősség alapján való megtartására.- Milyen időszerű gondok-kér­­dések foglalkoztatják?- Ami az egyház belső életét il­leti, jelenleg Magyarországon jó értelmű változások tanúi va­gyunk. Kívánságainkat - aho­gyan ezt a miniszterelnök úrnak is elmondottam - abban tudnám összefoglalni, hogy az egyházra vonatkozó törvények ne korláto­zó, hanem szabályozó jellegűek legyenek, továbbá biztosítsák az egyház működőképességét.- Hallhatnánk néhányat az Önt leginkább foglalkoztató kérdések közül?- Hadd kezdjem a hitoktatás­sal. Ebben adminisztratív problé­mák az utóbbi években nem me­rültek föl. Ám nem minden meg­keresztelt részesül hitoktatásban. Nagy gond a papi utánpótlás biz­tosítása; a hitoktatást jelenleg ci­vilek „besegítésével” tudjuk meg­oldani. Szolgálatban lévő papja­inknak csaknem a fele 60 év fö­lötti. Általános gondunk az ifjúság felé fordulás,illetve a családpasz­­toráció. Magyarországon a csalá­dok helyzete közismerten zilált, világviszonylatban elöl járunk a válásban, az abortuszban. Bővíte­ni szeretnénk az ifjú házasok ösz­­szetartására már működő egyházi csoportokat, kisközösségeket, ahol a pszichés krízistől az anya­gi gondokig sokmindenről szó es­het. Jobban föl kell készítenünk a fiatalokat a keresztényi értelem­ben vett családi életre. Pártfogo­lom a társadalmi vonalon létre­jött Nagycsaládosok Egyesületét, mert a sokgyermekes családok többsége vallásos ember. A hívő közösségekben kisebb mértékű az említett krízis, nagyobb a gyer­mekvállalás, sőt az elhagyott, menhelyi gyermekek örökbefoga­dása terén is élenjárnak.- Tervezik-e az 1950-ben meg­szüntetett szerzetesrendek egyiké­­nek-másikának újjászervezését ?- A szerzetesrendek mindig is a katolikus egyház működésének alapvető bázisai voltak. Különö­sen a női hivatásokat kell kiemel­ni, hiszen a női szerzetesrendek száma mindig is meghaladta a férfiakéit, akik számára a papi hi­vatás lehetősége is adva volt. Je­lenleg a nők részére alig van lehe­tőség. Remélem, hogy a készülő új egyházi törvény ezt az igényt figyelembe veszi majd!- Tervezik-e új egyházi iskolák létrehozását?-Jelenleg nyolc iskolánk mű­ködik az országban, a felvétellel kapcsolatos korábbi korlátozá­sok megszűntek. Természetesen szeretném, ha több egyházi iskola lenne, ám ennek anyagi és szemé­lyi feltételei korlátozottak. Gon­doljon például arra, hogy míg egy rendtag két ember munkáját végzi el, csupán az ellátásért, ad­dig helyette két civil tanárt kell fölvenni, de nem az ellátásért, ha­nem teljes fizetésért. Egyelőre a meglévő egyházi iskolákat szeret­nénk bővíteni.- Foglalkoztatja-e egyéb olyan gyakorlati kérdés, amelyről eddig nem ejtettünk szót?- Saját egyházmegyémben sze­retnék összehívni egyházmegyei zsinatot. Erre utoljára negyven esztendeje került sor. E zsinat egyrészt összegyűjtené a papok és a hívek elvárásait, igényeit, másrészt iránymutatást és lendü­letet adna a további munkához.- Bíboros úr! Szent István nap­ján Ön hivatalosan is kihirdette, hogy a magyar kormány és a Püs­pöki Kar a pápát magyarországi látogatásra hívta meg...- Időpontot még nem mondha­tok; Őszentségének igen sok a programja. Egyházi oldalról min­den pápalátogatásnál a lelki elő­készület a leglényegesebb. A gya­korlati előkészületek természete­sen komoly szervezési feladatot, sőt anyagi gondot is jelentenek.-Hogyan tud az egyház ezzel megbirkózni?-Anyagi gondjainkat híveink az úgynevezett egyházi adóval enyhítik. Azért mondom, hogy „úgynevezett”, mert itt nem be­hajtható összegekről, hanem hí­veink önkéntes fölajánlásairól van szó. Egyházi iskoláinkat, sze­retetotthonainkat, nagyobb intéz­ményeinket ugyanakkor jelentős külföldi segítség nélkül fönntar­tani nem tudnánk. Reményke­dem abban: külföldön élő ma­gyar testvéreink is megértik, mi­lyen óriási jelentősége van a ma­gyar egyház életében a pápa láto­gatásának és ennek eredményes­ségét anyagiakkal is elősegítik.- Hogyan összegezné a Szent István év tapasztalatait?- A Szent Jobb országjárása imádságos jelleggel történt. A legnagyobb zarándoklat a mária­­pócsi volt, a búcsúztatásnál mint­egy 150 ezren gyűltek össze. Kö­zel egymillió ember imádkozott a székesegyházakban. A Hartvik püspök legendájából vett jelmon­dat is az emlékév lelki oldalát hangsúlyozta: „Krisztust hordoz­ta szívében, ajkán, cselekedetei­ben.” A májusi passaui zarán­doklaton - István feleségének, Gizellának sírjánál -, illetve az októberi rómain, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén: először találkoztak a hazai és a külföldi magyarok. A Szent Istváni örök­ség jegyében együtt, közösen imádkoztunk, szeretetben, békes­ségben.- Első bíborosi beszédében Ön felemelte szavát „a romániai ma­gyar testvérek érdekében ”. Van­nak-e személyes tapasztalatai? Megfelelőek-e a magyar katolikus egyház kapcsolatai a szomszédos országok magyarságával?- Többször jártam Erdélyben, a hetvenes és a nyolcvanas évek­ben. Alkalmam volt fölkeresni Márton Áron püspököt, később Jakab Antal püspököt és Bálint Lajos segédpüspököt. Mint már emlitettem, nemrégiben megláto­gattam Pázmány Péter pozsonyi sírját. Tisztelgő látogatáson jár­tam Zvekánovics Mátyás szabad­kai püspök úrnál és jelen voltam Nagybecskereken Huzsvár Lász­ló püspök szentelésén. Vannak tehát személyes tapasztalataim, hiszen említett útjaimon a ma­gyar falvakba is ellátogattam. Egyházi szempontból minden or­szágban más a helyzet, ám a kap­csolatok ápolására, javítására je­len pillanatban - Románia kivé­telével - minden szomszédos or­szággal megvan a lehetőség. A katolikys egyház tagjai Romániá­ban jórészt magyarok. A falu­­rombolás a római katolikus egy­házat is elpusztítaná, ezért tilta­kozunk minden lehetséges fóru­mon. A Szentatya is jól ismeri a helyzetet. A közelmúltban egyhe­tes lelkipásztori látogatást tettem Kanadában; az ott élő magyar hí­vek jelentős összeget adtak át ne­kem a Magyarországra áttelepült erdélyi menekültek megsegíté­sére.- Hogyan kívánja fejleszteni a nyugati magyar egyházközössé­gekkel meglévő kapcsolatokat?- Mint esztergomi érsek, szol­gálatomhoz tartozó feladatnak tekintem, hogy ne csak a Ma­gyarországon élőkhöz, hanem a külföldi magyarokhoz is fordul­jak. A Szent István év arra is fel­hívta figyelmünket, hogy közös a szellemi örökségünk és erősíte­nünk kell az együvétartozást. Az említett kanadai látogatásomon mindenütt megbecsüléssel fogad­tak. Azt tapasztaltam, hogy a ma­gyarságtudat ápolásában az egy­ház jelentős szerepet játszik. BALÁZS ÁDÁM 19

Next

/
Thumbnails
Contents