Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

hallgatásnál, a temetésnél. Napjainkban az egész világon tapasztalható egyfajta érdeklődés a vallás, a Biblia iránt. Eszménykeresés, az élet értelmének a keresése rejlik emögött. Ilyen értelemben Magyarországon is növekszik az érdeklődés a vallás iránt, így az ifjúság körében is nő a hívők száma.- Milyen szerepe lehet a katolikus egyháznak napjaink megújuló társadalmi életében ?- A kereszténységnek - noha küldetése alapvetően vallási jellegű - mindig volt társadalmi hatása is. Napjainkban a kereszténységnek azokat az etikai értékeit kell kiemelnünk, amelyek az egész társadalom számára fontosak. Itt most nem a kifejezetten vallási színezetű értékekre gondolok, hanem a mindennapi élet szférájába tartozókra: a munka értékelésére, a másik ember megbecsülésére, a szeretet és megbocsátás kérdésére, a törvényeknek a lelkiismeretben érzett felelősség alapján való megtartására.- Milyen időszerű gondok-kérdések foglalkoztatják?- Ami az egyház belső életét illeti, jelenleg Magyarországon jó értelmű változások tanúi vagyunk. Kívánságainkat - ahogyan ezt a miniszterelnök úrnak is elmondottam - abban tudnám összefoglalni, hogy az egyházra vonatkozó törvények ne korlátozó, hanem szabályozó jellegűek legyenek, továbbá biztosítsák az egyház működőképességét.- Hallhatnánk néhányat az Önt leginkább foglalkoztató kérdések közül?- Hadd kezdjem a hitoktatással. Ebben adminisztratív problémák az utóbbi években nem merültek föl. Ám nem minden megkeresztelt részesül hitoktatásban. Nagy gond a papi utánpótlás biztosítása; a hitoktatást jelenleg civilek „besegítésével” tudjuk megoldani. Szolgálatban lévő papjainknak csaknem a fele 60 év fölötti.

Általános gondunk az ifjúság felé fordulás,illetve a családpasztoráció. Magyarországon a családok helyzete közismerten zilált, világviszonylatban elöl járunk a válásban, az abortuszban. Bővíteni szeretnénk az ifjú házasok öszszetartására már működő egyházi csoportokat, kisközösségeket, ahol a pszichés krízistől az anyagi gondokig sokmindenről szó eshet. Jobban föl kell készítenünk a fiatalokat a keresztényi értelemben vett családi életre. Pártfogolom a társadalmi vonalon létrejött Nagycsaládosok Egyesületét, mert a sokgyermekes családok többsége vallásos ember. A hívő közösségekben kisebb mértékű az említett krízis, nagyobb a gyermekvállalás, sőt az elhagyott, menhelyi gyermekek örökbefogadása terén is élenjárnak.- Tervezik-e az 1950-ben megszüntetett szerzetesrendek egyikének-másikának újjászervezését ?- A szerzetesrendek mindig is a katolikus egyház működésének alapvető bázisai voltak. Különösen a női hivatásokat kell kiemelni, hiszen a női szerzetesrendek száma mindig is meghaladta a férfiakéit, akik számára a papi hivatás lehetősége is adva volt. Jelenleg a nők részére alig van lehetőség. Remélem, hogy a készülő új egyházi törvény ezt az igényt figyelembe veszi majd!- Tervezik-e új egyházi iskolák létrehozását?-Jelenleg nyolc iskolánk működik az országban, a felvétellel kapcsolatos korábbi korlátozások megszűntek. Természetesen szeretném, ha több egyházi iskola lenne, ám ennek anyagi és személyi feltételei korlátozottak. Gondoljon például arra, hogy míg egy rendtag két ember munkáját végzi el, csupán az ellátásért, addig helyette két civil tanárt kell fölvenni, de nem az ellátásért, hanem teljes fizetésért. Egyelőre a meglévő egyházi iskolákat szeretnénk bővíteni.- Foglalkoztatja-e egyéb olyan gyakorlati kérdés, amelyről eddig nem ejtettünk szót?- Saját egyházmegyémben szeretnék összehívni egyházmegyei zsinatot. Erre utoljára negyven esztendeje került sor. E zsinat egyrészt összegyűjtené a papok és a hívek elvárásait, igényeit, másrészt iránymutatást és lendületet adna a további munkához.- Bíboros úr! Szent István napján Ön hivatalosan is kihirdette, hogy a magyar kormány és a Püspöki Kar a pápát magyarországi látogatásra hívta meg...- Időpontot még nem mondhatok; Őszentségének igen sok a programja. Egyházi oldalról minden pápalátogatásnál a lelki előkészület a leglényegesebb. A gyakorlati előkészületek természetesen komoly szervezési feladatot, sőt anyagi gondot is jelentenek.-Hogyan tud az egyház ezzel megbirkózni?-Anyagi gondjainkat híveink az úgynevezett egyházi adóval enyhítik. Azért mondom, hogy „úgynevezett”, mert itt nem behajtható összegekről, hanem híveink önkéntes fölajánlásairól van szó. Egyházi iskoláinkat, szeretetotthonainkat, nagyobb intézményeinket ugyanakkor jelentős külföldi segítség nélkül fönntartani nem tudnánk. Reménykedem abban: külföldön élő magyar testvéreink is megértik, milyen óriási jelentősége van a magyar egyház életében a pápa látogatásának és ennek eredményességét anyagiakkal is elősegítik.- Hogyan összegezné a Szent István év tapasztalatait?- A Szent Jobb országjárása imádságos jelleggel történt. A

legnagyobb zarándoklat a máriapócsi volt, a búcsúztatásnál mintegy 150 ezren gyűltek össze. Közel egymillió ember imádkozott a székesegyházakban. A Hartvik püspök legendájából vett jelmondat is az emlékév lelki oldalát hangsúlyozta: „Krisztust hordozta szívében, ajkán, cselekedeteiben.” A májusi passaui zarándoklaton - István feleségének, Gizellának sírjánál -, illetve az októberi rómain, a Magyarok Nagyasszonya ünnepén: először találkoztak a hazai és a külföldi magyarok. A Szent Istváni örökség jegyében együtt, közösen imádkoztunk, szeretetben, békességben.- Első bíborosi beszédében Ön felemelte szavát „a romániai magyar testvérek érdekében ”. Vannak-e személyes tapasztalatai? Megfelelőek-e a magyar katolikus egyház kapcsolatai a szomszédos országok magyarságával?- Többször jártam Erdélyben, a hetvenes és a nyolcvanas években. Alkalmam volt fölkeresni Márton Áron püspököt, később Jakab Antal püspököt és Bálint Lajos segédpüspököt. Mint már emlitettem, nemrégiben meglátogattam Pázmány Péter pozsonyi sírját. Tisztelgő látogatáson jártam Zvekánovics Mátyás szabadkai püspök úrnál és jelen voltam Nagybecskereken Huzsvár László püspök szentelésén. Vannak tehát személyes tapasztalataim, hiszen említett útjaimon a magyar falvakba is ellátogattam. Egyházi szempontból minden országban más a helyzet, ám a kapcsolatok ápolására, javítására jelen pillanatban - Románia kivételével - minden szomszédos országgal megvan a lehetőség. A katolikys egyház tagjai Romániában jórészt magyarok. A falurombolás a római katolikus egyházat is elpusztítaná, ezért tiltakozunk minden lehetséges fórumon. A Szentatya is jól ismeri a helyzetet. A közelmúltban egyhetes lelkipásztori látogatást tettem Kanadában; az ott élő magyar hívek jelentős összeget adtak át nekem a Magyarországra áttelepült erdélyi menekültek megsegítésére.- Hogyan kívánja fejleszteni a nyugati magyar egyházközösségekkel meglévő kapcsolatokat?- Mint esztergomi érsek, szolgálatomhoz tartozó feladatnak tekintem, hogy ne csak a Magyarországon élőkhöz, hanem a külföldi magyarokhoz is forduljak. A Szent István év arra is felhívta figyelmünket, hogy közös a szellemi örökségünk és erősítenünk kell az együvétartozást. Az említett kanadai látogatásomon mindenütt megbecsüléssel fogadtak. Azt tapasztaltam, hogy a magyarságtudat ápolásában az egyház jelentős szerepet játszik.

BALÁZS ÁDÁM

19