Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
S zá fn ya so ltá fo k kö zö tt * ► \ Y t í* t íi ► r í < \ \ \ A középkori művészet sajátos remekei a katedralisok. A városok legmagasabb pontján emelkednek az ej» fele: fölfelé kell indulnunk. hogy eljuthassunk hozzájuk. \ templomra pillantsa pedig fölfelé huzza tekintetünket a (amisek, tampillérek. fiatornyok satorszerüen emelkedő rengetege. De aki belep, az is csodát lat: az egekbe hatoló hit kőbe formait remekeit. A falakat mintha a szivárvány színeire bomló. testetlen fens helyettesítené - a színes üvegablakokon beszűrődő fens kaprazata tölti be a belső teret. A súlyos kösek mintha cáfolnák a gravitáció törvényét - a magasba huzó pi I lerkot egek legyezőszeruen nyílnak szét. s a harmonikus-változatos háló<boltozat könnyeden lebeg a fölfelé magasodó tér fölött. Aligha alkotott az emberi müsészet más olyan format-teret. amely minden földi súlyt es nehézkedést legyőzse kisül-heliil egyaránt ennyire sonzana fölfele. a Magassagbelihez. kőfaragas es szobrászát egyseges mesterseg-müsészet soli a középkorban. Isten dicsó-Kálvária Szepesbétáról 1500-1510 korul, hatul Szentlelek eljövetele oltár Csikszentlélekröl Színes képünkön: Maria oltár Szepeshelyrol 1480 korul segére. imádságként faragtak a templomok koséit es szobrait, okulásul a szisnek. gyönyörűségül a szemnek. Az ahital es a díszítő keds aztan újabb alkotásokat hozott létre: kepek es szobrok szépséges gy űjtemény e lett egy-egy ilyen templom - az áltáluk megjelenített eseményeken áhítattal elmélkedhet itt a hiső. de mint páratlanul gazdag múzeumban bolyonghat benne a szépségét kereső látogató is. A templom legfontosabb pontja az oltár - körülötte gyűlnek össze a hísek. ahogyan haiala előtt Jézus bucsusacsorara hista össze tanitsanyait. Az oltár ekkor meg elsődlegesen az égi lakoma ünnepi asztala \olt: az utolsó \acsora mcgjeleniteseul idézte fel Jézus halalanak emlékezetét. A középkor derekától kezd\e az oltárokat a templom legelején helyezték el. Egyre inkább áldozati oltárnak tekintettek az utolsó vacsorát. az ..írvacsorát” idéző lakomaasztalt. A hísek egyre távolabb kerüllek tőle. a pap pedig háttal a híveknek mondta a misét. (A katolikus egyházban alig huszonöt éve. a II. vatikáni zsinat vezette be újra a hívő közösség között elhelyezett, feléjük fordított oltár használatai.) A szentély végébe került oitar möge a 13. századtól építettek kepekkel. festett faszobrokkal. dombormüvekkel díszített hatteret, oltárszekrényt. A gótikus templomok különleges művészi remekei az ekkor készült szárnyas oltárok. Az oltár mögött elhelyezkedő nagy táblakép vagy dombormű két oldalához meg egy-egy (esetleg kettő) ajtoszerüen forgatható fatablat erősítettek. Síivel az oldalszárnyak hatat is festmény díszítette, s mögöttük még egy festett fatabla foglalt helyet, a szarnyakat behajtva újabb képegyüttes tárult a néző szeme elé. Ez a technikai megoldás lehetőve tette, hogy a művész két. esetleg három különböző témájú jelenetsort is ábrázolhasson egy-egy szárnyas oltáron, esetleg egész történetet adjon elő a beszélő képekkel. A szárnyas oltárok főleg Közép- és Nyugat- Europaban terjedtek el - így Magyarországon is. A kassai dóm 48 képből álló főoltára, a felvidéki es erdélyi szárnyas oltárok közül jó néhány ma is eredeti helyen és szépségeben őrzi e sajátos művészet emlekeit. Az oltár az ev nagy részében kinyitott szarnyakkal állt. Ilyenkor az oltárszekrény festményei vagy szobrai es a szárnyak belső képei voltak láthatóak. Többnyire a templom névadó szentjenek élettörténetét beszellek el. vagy Jézus születését es az ahhoz kapcsolódó esemenyeket ábrázolták: Gabriel arkangyal köszönti Mariát, a pásztorok és az angyaiok ujjongva veszik körül az újszülöttet, a három napkeleti bölcs (király) érkezik a kis Jézus köszöntésére. Az oldalszárnyakra rendszerint a város vagy egyházmegye kedvelt szentjei, patronusai kerültek. Nagyböjt idejére, husvetig aztán bezárlak az oldalszárnyakat, s ilyenkor Jézus szenvedésének története tárult a hívők szeme elé. Középen a megfeszített Krisztus, a szárnyakon a szenvedestörténet egyes jelenetei, esetleg Jézus fellamadasa es mennybemenetele. A Felvidéken es Erdélyben a 14-16. században több száz szárnyas oltár keletkezett. Pál mester lőcsei iskolája, a bartfai fafaragó műhely szinte az egész Szepességre szállított oltárokat. A nagyobb templomokba akár tucatnyi is kerülfe szárnyas oltárokból - ahogy például Bártfán ma is láthatjuk. A középkori szárnyas oltárok többsége nem kerülte ki a századok pusztítását. A megmaradt darabok, szobrok, táblaképek közül jó néhány ma is eredeti helyen látható - mint Kassan. Lőcsén. Bártfan vagy Krakkóban. Igen sok azonban múzeumba került. Hazánkban főleg az esztergomi Keresztény Múzeum es a Magyar Nemzeti Galéria őriz több szárnyas oltárt vagy annak részleteit - elsősorban Kolozsvári Tamás és M. S. mester gyönyörű alkotásait. De meg e múzeumba került darabok is felidézik bennünk a középkor ahitatat es a Biblia ma is eleven alakjait: Máriát és mehettek gyümölcsét, az Emberfiát. \ táblaképek lágyan hajlongó alakjai bájosan naiv realizmussal idézik elénk ezeket a történeteket: a szeretet meghitt örömét, ezernyi gyöngéd mozdulatát, de a Gonosszal folytatott halálos küzdelmet is. Eölemelöek ezek a kepek. akarcsak eredeti otthonaik, a középkori katedralisok. EL KACS 1 ASZl.O Z— I 15
