Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-11-18 / 22. szám
jC-^C címmel lapunk 1987. decemberi számában ''' r-c\ új pályázatot hirdettünk meg. Célunk az volt - és ez ma is hogy olvasóink segítségével pAC/1 bemutassuk a történelmi Magyarország területén <r><X kívül található magyar vonatkozású emlékeket. crZ{ ' A felhívás megjelenése óta folyamatosan érkeznek a pályamunkák, érdeklődéssel várjuk a továbbiakat is. A küfah/ai mag/ar ház Az anatóliai Kütahya magas hegyek között fekvő, festőién szép kisváros. Messze földön híres termékei a színes, virágmintás porcelán, fajansz és csempe. A városban igen sok épület, kapubejárat és diszkót van ezekkel a pompás csempékkel borítva. Az ősi szőnyegszövés mellett a XVI. századtól foglalkoznak a művészi edények, csempék előállításával. Számunkra azonban a városnak más jelentősége van. Kossuth Lajos emigrációja során 1850—1851 -ben ebben a városban lakott. Kütahya 374 kilométerre van Isztambultól, és 1850-ben még isten háta mögötti helynek számított. Kossuth csak a legszűkebb kíséretét vihette magával, 24 embert. Sárba vesző földutakon, tömör fakerekű ökrös szekéren utaztak, hetekig tartó fáradságos út után érkeztek a városba. Kossuth ezen a kényszerlakhelyen nem érezte jól magát. Leveleiben Kütahyát elmaradott, egészségtelen helynek jellemezte. Pedig lehet, hogy ennek köszönhette az életét, mert abban az időben mindenütt orgyilkosok leselkedtek rá. Kütahyában jobban meg tudta védeni a török hatalom, mint egy az osztrák-magyar határhoz közelebb fekvő városban. A lovassági laktanyában szállásolták el a menekülteket. Később Kossuth egy XVIII. századi emeletes vályogházat bérelt. Egykori lakóháza ma a török állam tulajdona, a magyar és a török állam közösen rendezte be korabeli ruhákkal, bútorokkal, edényekkel. A Kossuth-emlékmúzeumot 1982-ben nyitották meg. Az utcának, amelyben áll, Macar sokak. Magyar utca a neve. A város lakói a múzeumot magyar ház néven ismerik. Kossuth mozgalmas életében csak rövid állomást jelentett a kütahyai másfél év. Megtekinthetjük dolgozószobáját, ahol a kütahyai alkotmány tervezetét készítette. Ebben a munkájában Magyarország belső átszervezését és a nemzetiségek önkormányzatát felvázoló elképzeléseit írta le. A ház falán két emléktábla függ, rajtuk felirat törökül és magyarul: „Kossuth Lajos, az 1848-1849-es szabadságharc és a független Magyarország lánglelkű vezére a török nemzet vendégszeretetéből 1850-től 1851-ig e házban lakott. Az emléktáblát 1952-ben, Kossuth Lajos születése 150. évfordulóján a Magyar Népköztársaság helyezte el.” Az emeleti nagy teraszról belátni a környező hegyoldalakat, a városka piros cseréptetős házait. Az utcán az egykori magyar kút már régen elpusztult. Helyére tulipánmintás, kis kerámiakutat állítottak. Manapság Kütahyát jó autóút, kitűnő vasúti összeköttetés kapcsolja össze Isztambullal. Tiszta, kulturált város, több napilappal, elfogadható szállodákkal, szép kirándulóhelyekkel. Egyre több Törökországban járó magyar szánja rá magát a hosszú útra, hogy a távoli Kisázsiában is találkozzon nemzeti történelmünk emlékeivel. ACZÉL AURÉLNÉ BUDAPEST A Kossuthház Kütahyában Kerámiakút a Kossuth ház előtt 1945 óta élek második hazámban Felső-Bajorországban, s kóborlásaim során örömmel fedeztem fel az itt-ott még létező „magyar nyomokat”. Most továbbítom őket „őshazámnak”. A legrégibb emléket a Weilheimtől kb. 15 km-re fekvő Wessobrunnban találtam. Kreuzbergkapelle a neve. A magyarok kalandozásának idejéből őriz egy eseményt. 995- ben, amikor őseink ezen a vidéken járták rablóhadjáratukat, a wessobrunni kolostor főnöke és hat szerzetes esett nekik áldozatul. Bár elbújtak a rettegett magyarok elől, azok mégis megtalálták, és a kolostor közelében álló dombra hurcolták fel őket. Ott egy hatalmas szikla áll, s itt lefejezték mind a hét szerzetest. A sziklán ma is látni a kardcsapások nyomát. A lakosság e helyre először egy nagy fakeresztet állított a mártírok emlékére, majd később egy kápolnát emelt, amelynek mennyezetére Matti:eus Günther weilheimi festővel megfestette a szomorú történetet. Wessobrunntól nem messzire terül el a Lech-mező, ahol a magyarok „befejezték” a kalandozások korát. Szebb magyar emléket őriz az Ammer-tó felett trónoló Andechs kolostor. Itt Árpád-házi Szent Erzsébet több relikviáját, többek között menyasszonyi ruháját lehet látni berámázva egy üveg alatt, de még ma is kivehető rajta a selyemszövés mintája és halvány kék színe. Árpád-házi II. Endre királyunk leánya volt, aki Thüringiába ment feleségül. A végtelen jóságos, szegényeket segítő Erzsébetről az a szép legenda maradt fenn, hogy amikor fösvény, keményszívű anyósa elébe állt a szegényekhez vezető útjában, Erzsébet kötényében a szegények részére vitt kenyerek rózsává változtak. S hogy pont itt Andechsben őrzik ereklyéit, azért történt, mert Erzsébet több esetben ide menekült anyai nagynénjéhez, a későbbi Szent Hedwigához, aki Lengyelország királynéja lett. J. B. Straub szobrász mindkét szentet megmintázta, s ha a nagy templomba belépünk, az oltártól jobbra ott láthatjuk Árpád-házi Szent Erzsébet alakját is. Még egy kedves, magyarnak is mondható emléket őriz az andechsi templom: egy hatalmas gyertyát pompás gyertyatartóban ajándékozott a templom részére a magyarokat annyira szerető, osztrák-magyar királyné, Erzsébet. Ez a gyertya az oltár bal oldalán van felállítva. Azt, hogy István király felesége, Gizella, bajor hercegnő volt, gondolom mindenki tudja. De hogy itt esküdtek egymásnak örök hűséget Scheyernben, azt kevesebben tudják. Gyakran akadnak azért magyar csoportok, akik ide zarándokolnak, Scheyern templomához. Az újabb magyar emlékek közül Benczúr Gyulától találtam két freskót II. Ludwig vadászkastélyában Linderhofban (sajnos fényképezni nem lehetett, s képen nem kapható). Ezenkívül a füsseni vár múzeumában is van egy Benczúr-festmény. A legszebb emlék azonban az ambachi „Magyar Kapu”, ami azonban kimondottan székely, de itt csak mint „Ungaren-tor” ismeretes, és a németek csodálva állnak meg előtte. A színes mintájú, gazdagon faragott kaput Benczúr Gyula és felesége, Boldizsár Piroska készítette a Bensőid család Starnbergi-tó menti villája részére, mivel több alkalommal voltak Ambachban Bensoldék vendégei. Még csak azt szeretném megemlíteni, hogy II. Ludwig mesevárában, Neuschwansteinben a szent királyok termében ott látható Szent István alakja is a plafont körülvevő freskón teljes magyar ornátusban. HANVAI HAJNAL NÉMET SZÖVETSÉGI KÖZTÁRSASÁG 13
