Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-11-18 / 22. szám

Napjainkban az ősi iskola évi százezer lá­togatója megilletődötten lép a Csokonai. Arany. Kölcsey. Kazinczy. Ady. Medgyessy. Móricz áltál is koptatott lépeseikre. Ahogyan Móric/ Zsigmond emlékezett az Alma Mater­re: «Nagyon szeretem Debrecent... ha vala­mit hozhattam a magyar Mindensegbol. azért hozhattam, mert életem legelső korában mil­lió benyomásban öröködön meg az a múlt. 450 év telt el azóta, hogy 1538-ban Debre­cenben, ebben az alföldi kálvinista városban megalapították a kollégiumot. Jókai Mór - aki bár nem volt ott diák - így írt Debrecen­ről: „Nem voltak sziklasáncaid, erőd a szel­lem voices a tudomány, ez véde téged, s te védted ezt.” - Ebből a hitből és szellemiség­ből keletkezett a kollégium, nem valamelyik főúr alapította, hanem a debreceni cívisek so­kaságának áldozata. így lett Debrecen - Hu­szár Gál prédikátor szavaival, aki 1561-ben a város nyomdáját alapította - „...egész Ma­gyarországnak és Erdélységnek világító lám­pása.” AZ ellenreformáció idején az üldözött pápai és pataki prédikátorok a kollégiumban és a varosban otthonra találtak. Ljabb történeti kutatások állítják, hogy a Bocskai-s/abadságharctól kezdődően a ma­gyar függetlenségi mozgalmakban részt vevők nagyobb részét a protestánsok alkották. A zsarnokkal való szembefordulás kálvini elve hatott közre - a sok más történelmi ok mel­lett - a Bocskai-szabadságharc kirobbanásá­ban is. A kollégium oratóriumában (imate­rem) ülésezett a Habsburg-ház trónfosztását 1849. április 14-én kinyilvánító magyar or­szággyűlés. A kollégium múzeuma már a múlt században, a kiegyezés után megkezdte a sza­­badsagharc tárgyi emlékeinek gyűjtését. Száz évvel később. 1944. december 21-én ugyan­csak az oratóriumban alakult meg az Ideigle-* nes Nemzeti Kormány, amely megtette a kez­deti lépéseket az új demokratikus Magyaror­­szag megteremtése irányában. Világító lámpás

Next

/
Thumbnails
Contents