Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-21 / 20. szám
István király zarándokházai Aki Magyarországot egy kicsit is ismeri, jól tudja, István király áldásos építő munkájának nyomaival szinte mindenütt találkozhat, hiszen püspöki rezidenciák, apátságok dicsérik, várromok hirdetik ma is maradandó alkotásait. Jóval kevesebbet tudunk viszont külföldi alapításairól, pedig - világot járva - ezeket is érdemes felkeresni, és a helyszínen - ha csak romokat vagy egy emléktáblát találunk is - Szent Istvánra emlékezni. Róma A IX. és X. században az „Örök Városban” nemzeti zarándokházak egész sora létesült, amelyeket akkoriban Scholának is neveztek. Ezekben a nemzeti hospiciumokban az illető nép fiai elhelyezést és anyanyelvűket beszélő papok felügyelete mellett lelki gondozást is kaptak. A magyar hospicium a Nagy Károly által alapított zarándokház tőszomszédságában, a Szent Péter Bazilika déli oldalán épült fel, ahol a sekrestye és a kanonokház is emelkedik. Egyes források szerint már a VIII. században is állt itt egy kis templom, amelyet III. István pápa építtetett István első vértanú tiszteletére, s amelyet II. Szilveszter pápa adott át a magyarok királyának, hogy hozzáépíthesse a magyar zarándokházat. István környezetéből gondosan kiválogatott férfiakból követséget állított össze, és elküldte őket a kereszténység központjába azzal a megbízással, hogy zarándokotthont létesítsenek az oda zarándokoló magyar hívek és követeik befogadására. A krónikák emlí•'-tést tesznek István bőkezűségéről is, amelylyel ezt a házat alapította és javadalmakkal ellátta. Az alapító oklevél sajnos nem maradt fenn az utókorra. A történészeket foglalkoztatta az a kérdés is, vajon járt-e a római zarándokházban maga István király? A Bécsi Képes Krónika szerint igen. Tenesvári Pelbárt azt állítja, hogy István király sógorával, Henrik császárral keresztes hadat vezetett a Szentföldre, és annak befejeztével Konstantinápolyba ment, ott hatalmas templomot emelt, majd onnan visszatérve, Rómában megépíttette védőszentje tiszteletére a templomot, és mellé a zarándokházat. Mások úgy vélik, Rómát csak lélekben kereste fel. Ravenna Akik István idejében a Szentföldre, illetve Rómába zarándokoltak, jobbára a dalmát tengerparton szálltak hajóra, majd Itáliában, Ravennánál értek ismét szárazföldet. Ezért tanácsolta Gellért püspök István királynak, hogy itt is építtessen zarándokházat. Az alapítólevél átírásokban fennmaradt, s ebből tudjuk, hogy ezt a zarándokházat Szent Gellért, Csanádi püspök szentelte fel. A körülményekről pedig így emlékeznek meg a krónikások: „István király Konrád uralkodása alatt 1030 után a S. Pietro in Vincoli templom mellé kolostort épített, s azt gazdagon ellátta a szükségesekkel, hogy a szerzetesek a magyar zarándokokat és a király követeit megvendégelhessék.” Az alapítólevélben például elrendeli, hogy évente 25 színezüst márkát utaljanak ki a királyi kincstárból, és „ezen évi alamizsna a templom javítására fordítassék s fölös ruházatokra”. Konstantinápoly, Jeruzsálem Egyes források szerint, amikor István a bizánci császár oldalán a bolgárok ellen harcolt, az azt követő zsákmányolás során csak ereklyéket gyűjtött. Mások szerint a- katonái által szerzett gazdag harci zsákmányt arra használta fel, hogy Konstantinápolyban és Jeruzsálemben templomot és zarándokházat építtessen. Ami a konstantinápolyi zarándokházat illeti, arról írásos emlékek nem maradtak fenn. (Feltételezik viszont, hogy egy századdal később Szent László király leánya, Piroska-Iréne, II. Komnenosz János császár hitvese az általa alapitott Pantokrator-templom és zárda épületeibe kapcsolta be István király konstantinápolyi zarándokházát.) A jeruzsálemi házról viszont feljegyezték, hogy azt István férfi szerzetesekre bízta, s „földeket és szőlőket vásárolt, amelyek a mindennepi életre szükségesekkel ellátták őket”. A mohamedán pusztítások után egy Petronilla nevű bőkezű magyar asszony, majd II. Géza magyar király - előkelőségek adományaiból - a házat felújíttatta, és megerősítette jogaiban. Ma Magyar-Osztrák Ház címen ismerik ezt az emeletes, erkélyes épületet, amely Krisztus keresztútjának III. és IV stációja között áll. ÁROKSZÁLLÁSI ÉVA 23
