Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-10-07 / 19. szám

EGY KIS SZOMSZÉDOLÁS LISZT FERENC - KARIKATÚRÁKON Aki hazánkba Nyugat-Európából - gépkocsival - érkezik, már jóval a határ előtt, osztrák földön is magyar emlékek tucatjával találkozhat. Kü­lönösen, ha egy vargabetűt is hajlan­dó tenni a látnivalók kedvéért. Fraknón például az Esterházy­­„sasfészek” szinte eredeti szépségé­ben uralja a környéket. Tetejéről egy­aránt elláthatunk Magyarországra és Alsó-Ausztriába. A kastély udvarán a nagy generális Esterházy Pál herceg lovasszobra fogadja a látogatókat, atyjának szigorú portréja pedig az emeleti díszterem faláról tekint le. A kastély érdekessége, a katonai fel­szerelések arzenálja, amelyből akár egy teljes huszárezred is felszerelhe­tő, illetve beöltöztethető sarkantyú­val, csákóval, nyereggel, simléder­­rel... Még negyedórái autózás, s máris Burgenland székhelyén, Eisenstadt­­ban (Kismartonban) vagyunk. Az Es-1. Örisziget: paraszt-reneszánsz fres kök és oltár 2. Fasor a kismartoni Eszterházy-park­­ban 3. Fraknó vára (Forchtenau) 4. Liszt Ferenc mellszobra szülőházá­ban 5. Magyaró a Felsőőrön (Oberwart) Amikor a Liszt Ferenc Emlékmú­zeum és Kutatóközpont megnyitásá­ról 1986. évi 21. számunkban hírt ad­tunk, már jeleztük: „A Liszt-lakás egykori ebédlőjében, amelynek búto­ra nem maradt meg, időszakonként más és más anyagot mutatnak majd be.” Az időszakos kiállítások sora a mester és a Zeneakadémia kapcsola­tát bemutató relikviákká! kezdődött, és folytatódott nemrégiben a Liszt Ferencről készült karikatúrák tárlatá­val. E kiállítás, akárcsak az előző, mintegy egy-másfél évig tekinthető meg, utána a termet a Liszt-családot - beleértve a mester vejét, Richard Wagnert is - bemutató emlékekkel rendezik majd be. Az emlékmúzeum anyaga egyéb­ként szépen gyarapszik. Az intéz­mény vezetője, Eckhardt Mária el­mondta, hogy nemrégiben sikerült megvásárolniok Liszt Férfikari misé­je második változatának nyomdai korrektúrapéldányát, valamint a má­sodik és a harmadik Petrarca-szonett dalváltozatainak nyomdai kéziratát, a mester saját kezű javításaival, meg­jegyzéseivel. Egy valamikori Liszt-ta­nítvány leszármazottjai pedig olyan Chopin-szonáta-kottákat ajándékoz­tak a múzeumnak, amelyeket maga Liszt Ferenc látott el lejátszási utasí­tásokkal. Az USA-ban, egy aukción, egy érdekes fényképet vásároltak. A fotó 1886. július 19-én készült, s egy sorozat eddig ismeretlen darabja, amely Liszt Ferencet Munkácsy Mi­hály colpachi kastélyában, a festő fe­leségével és vendégeinek egy cso­portjával együtt ábrázolja. És még egy érdekes hír: a múzeum a közelmúltban egy hétig zárva volt. Az itt kiállított Liszt-hangszereket ugyanis átszállították a hanglemez­­gyár stúdiójába, hogy Jandó Jenő megszólaltassa rajtuk a mester műve­it, amelyeket hagyományos és com­pact lemezre is fölvettek. G. L. terházy-palota parkja állandóan tu­ristáktól hemzseg, a régi boltíves is­tállóban berendezett előkelő étterem­ben pedig cigányzene fogadja a láto­gatókat. De inkább nézzünk körül a díszparkban, amely létesítésekor a vi­lág egyik legszebb parkja volt, a híres csónakázótavával, a gloriettel és a fe­dett narancsoskerttel, amely ma te­niszpálya. Utunk újabb állomása Doborján (Raiding) lehet. Aki egy kicsit is sze­reti a magyar zenét, lerója tiszteletét a zene óriásának, Liszt Ferencnek a szülőházánál. Az egykori gazdatiszti ház ma is olyan, mint egy 1840-es metszeten. Az udvarra behajtó hintó bakján maga Liszt Ferenc. Az egyko­ri mezőgazdasági tevékenységre ma már csak a gémeskút utal, de a kis ház a helyreállítás után is megőrizte nemes egyszerűségét. A múzeumban a nagy zeneköltő életének jelentő­sebb állomásai: írásban, képben, kot­tában. Az előcsarnokban pedig Liszt mellszobra, amelyet mindig koszorúk erdeje vesz körül, jobbára piros-fe­­hér-zöld trikolor szalaggal átkötve. Ha utunkat dél felé folytatjuk, s le­vágunk egy darabot a Púpos Világ­ból (Bucklige Welt-ből) csakhamar ismét Burgenlandban autózunk. Fes­tői falucskán, Pinkafőn (Pinkafeld) megyünk át, majd még néhány kilo­méter és máris Felsőőr (Oberwart) hetivásárának forgatagában va­gyunk. (Szerdánként a Fő tér zsúfolá­sig megtelik az árusok sátraival.) Utunkat Őrisziget (Siget) felkere­sésével most befejezzük. A régi, Ár­pád-kori kis templom nemrég felfe­dezett és restaurált paraszt-rene­szánsz oltára és freskói Európa-szer­­te egyedülálló érdekességnek számí­tanak. A templom kulcsát a vendég­lőben őrzik, a turisták bármikor meg­tekinthetik ezt az ékszerdobozt. FÉNYES TAMÁS „Csak a Niebelumpok szerények" - megjelent az Üstökös 1876. augusztus 26-i számában „Sir die HUMupM Ilid kwheldm." Utó. If cm.' -22

Next

/
Thumbnails
Contents