Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-10-07 / 19. szám
ÉRTÉKMENTŐK Honismereti találkozó Tatán „Minden nemzet, amely elmúlt kora emlékezetét semmivé teszi, vagy semmivé tenni hagyja, saját nemzeti létét gyilkolja meg.” A 16. országos honismereti akadémia e Kölcsey-gondolatot választotta mottójául. Már tudjuk, milyen károkat, zavarokat okozott a nemzettudatban a nemzeti hagyományok mellőzése. A honismereti mozgalom elkötelezettjei ezért tanácskoztak történelmi emlékhelyeink sorsáról, az egyházak a múlt feltárásában betöltött szerepéről. Ezeknek az évenkénti találkozóknak az is a célja, hogy az ország különböző tájain tevékenykedő patrióták megismerkedjenek más megyék, városok nevezetességeivel s az ott folyó honismereti munkával. Most Komárom megye került sorra, ezen belül is a kiemelkedő honismereti munkával büszkélkedő kisváros, Tata. A „vizek városának” nevezett, történelmi hangulatú Tata nem is olyan régen rengeteg külföldi és hazai turistát vonzott. A vár előtt fekvő Öreg-tó partja közkedvelt korzó volt, a táborhelyen egymást érték a külföldi lakókocsik. Most azonban jobbára kihalt a tó környéke, riasztó a partra vetett halak látványa, a terjengő bűz. Hol van az az idő, amikor evezős Európa-bajnokságot rendezhettek a tavon? Éppen ez izgatta legjobban a honismereti akadémia résztvevőit, de kérdéseikre nem kaptak megnyugtató választ a Hazafias Népfront városi titkárától, mivel az Öreg-tó meggyógyítása meghaladja a település erejét. A tóparton megállásra késztet egy szép szobor, a Tatai Diana. Nem egy helybeli véleménye szerint Tóth Béla nemrégiben felállított szobra az első olyan alkotás 1945 óta, amely emel és nem ront a városon. A városépítő Eszterházyak tóparti kastélyára is ráférne már a felújítás. A történelmi nevezetességű, díszes termek - amelyekben valamikor I. Ferenc, Görgey s IV. Károly tartózkodott - sajnos nem látogathatók, mert a Városi Kórház idegosztálya működik e falak között. Mikoviny Sámuel emléktáblájához is elvezetnek a helyiek: az ő tervei alapján készült a várost védő több száz méter hosszú gát. A kivitelezés a tatai reformátusok érdeme, munkájukat a környező falvakból is segítették. Ez' zel sikerült ugyanis elérniük, hogy engedélyt kapjanak templomuk felépítésére. A Kuny Domokos Múzeumnak helyet adó egyik legszebb magyarországi vár építésének kezdete Nagy Lajos király uralkodásának idejére tehető. Négyszögű alaprajza és belső tornyai Zsigmond korában alakultak ki, aki szívesen tartózkodott itt. Bonfini Mátyás várépítéséről ír elragadtatással, ugyanis Visegrád mellett Tata lett a király vadászatainak és pihenésének kedvelt színhelye. Halála után az erősség Corvin János, majd II. Ulászló
