Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-23 / 18. szám
i EMBEREBB EMBERT, MAGVAKABB MAGVART lünk. A történészek újabban napvilágot látó munkái is alátámasztják: a cserkészet 1939- ig minden vonatkozásban pozitív mozgalom volt. Annyi cserkészet volt, ahány cserkészcsapat. Alapelveiben egységesen, egyébként önállóan dolgozott, „alulról építkezett”. A mozgalom országos méretű kibontakozásának igénye vezetett 1913-ban a Cserkész Őrszem Szövetség (az elnevezésből hamarosan kikopott az őrszem) megalakulásához. A magyar cserkészet történetében az első igazán jelentős megmozdulás a vági tutajűt volt 1913 júliusában. Az első világháború megakasztotta ugyan a mozgalom fejlődését, de a csapatokat igyekeztek hasznos feladatokkal ellátni. Részt vettek a betegápolásban és szállításban, a futárszolgálatban. A Magyar Cserkészszövetség 1919-ben szerveződött újjá. A csapatokat megszámozták, a Szövetséget kerületekre osztották, s létrehozták a helyi irányító testületeket. 1922-ben hívták életre a főcserkészi intézményt, módszertani kiadványok, újságok jelentek meg, rendszeres vezetőképző táborokat szerveztek. Ezekben az években kezdődött meg a tizenkét év alatti gyermekek foglalkoztatása, őket farkaskölyköknek, később apródoknak nevezték. A magyar cserkészet nemzetközi méretekben is komoly sikereket ért el: az 1924-es koppenhágai jamboree (cserkész világtalálkozó) versenyein az amerikai és az angol csapat mögött a magyar harmadik helyezést szerzett. Ettől kezdve állandósultak a külföldi táborozások. 1926-ban, a magyar cserkészet első nagy seregszemléjén, a Megyeri Nemzeti Nagytáborban közel 8000 magyar cserkész mellett 11 nemzet 235 cserkésszel képviseltette magát. A következő évben átadták a cserkészházat, megnyílt a hárshegyi cserkészpark, az újpesti vizitelep és a cserkészbolt. A szövetség létszáma 1933-ra megközelítette a 40 ezer főt. Míg kezdetben egyházi jellegű, illetve iskolai csapatok alakultak, most már sorra szerveződtek az ipartestületi és tanonccsapatok is: 1930-ban tanonc- és iparos cserkészek tették ki a taglétszám 30 százalékát. Kísérletek történtek falusi csapatok szervezésére is. A nemzetközi sikerek közül feltétlenül meg kell még említeni az 1927-es dániai víziversenyen s a svájci síversenyeken három éven keresztül elért győzelmeket, amelyek a magyar cserkészet erejét jelezték. A Szövetség munkájának eredményeként 1931-ben Magyarország nyerte el a IV. világjamboree megrendezésének jogát. A gondos szervezőmunkával előkészített gödöllői jamboree átütő sikert hozott 1933. augusztus 2-15 között. 1939-ben a cserkészet nehéz helyzetbe került: óriási harcot folytatott az önállóságáért. Ebben nagy segítségére volt a miniszterelnökké kinevezett tiszteletbeli főcserkész, Teleki Pál. A magyar cserkészmozgalom nem állt a háború szolgálatába. A fegyveres ellenállásban résztvevő Görgey zászlóalj tagjai - regöscserkészek voltak. Ritkán esett szó Sztrilich Pál főcserkász Edward walesi herceggel (balról a második) 1929-ben arról is, hogy a magyar népdaléneklést mozgalommá a cserkészet tette, a népi táncokat és a mágyar paraszti kultúra beemelését a mindennapi magyar kultúrába szintén a cserkészet indította el. A magyarországi cserkészeten belül megjelenő falujáró és paraszti népművelő mozgalom létrejötte a kitűnő ifjúsági nevelő, Karácsony Sándor nevéhez fűződik. A regösmunka országos irányítását Karácsony Sándor tanítványa, a szakvezető tiszt Morvay Péter végezte. Ez a mozgalom elvként vallotta: „Fiúmódra élni és közben a magyarság szolgálatára nevelődni, ez a cserkészet alapfeladata.” A harmincas évek végétől a regöscserkészek közül sokan eljutottak a Márciusi Front eszméihez és többen csatlakoztak az ellenállási mozgalomhoz. 1942-ben rendezték meg az első Regöscserkész-estet, Kodály Zoltán védnökségével. A Magyar Cserkészszövetséget 1946-ban, jogutódját, a Magyar Cserkészfiúk Szövetségét pedig 1948-ban oszlatták fel. A kiállítás visszhangja A szegedi Móra Ferenc Múzeumhoz tartozó Fekete-ház valamikor a Belvárosi Casino volt. Juhász Gyula „Szegedi Pilvaxának nevezte. Az épület földszintjén rendezett cserkészkiállítás rengeteg látogatót vonz. Tágra nyílt szemű unokák, csillogó szemmel mesélő nagyapák, óvodás és iskolás csoportok fordulnak meg itt, s a vendégkönyv tanúsága szerint sok külföldön élő honfitársunk. A riporterrel együtt nagyobb csoport érkezik Budapestről: a valamikori cserkészvezetők együtt nézik meg a kiállítást. Társakat is találnak, vidéki csapatok tagjait, vezetőit. A fényképeket, jelvényeket, egyenruhákat és más tárgyi emlékeket nézegetve elevenítik fel élményeiket. A teljes egyenlőséget emlegetik, hogy az étkezésnél a cserkészparancsnok utolsó volt a sorban, az egyenruha egyformává tette őket. így történhetett meg, hogy a gödöllői világtalálkozón az angol pénzügyminiszter fia egy józsefvárosi gyerekkel barátkozott össze, és a szobakonyhás egyszerű lakásukban lakott. Nem sokkal később meghívó érkezett Angliából a Józsefvárosba és ekkor tudták meg, ki volt a vendégül látott angol fiú. Teleki Pálról is sok szó esik. Amikor felajánlották neki a főcserkészséget, azt mondta, csak úgy fogadja el, ha ő is levizsgázik. 1938-ban Dunavecsén nemzetközi KIÉ tábor volt. A kultuszminiszter Teleki cserkész egyenruhában jelent meg. A gyerekekkel töltötte a délutánt, és csak távozása után fedhették fel a kilétét. Jellemző még az a mozzanat is, hogy kocsiját felajánlotta az egyik Budapestre tartó cserkészfiúnak. A szegedi kiállítás folyamatában mutatja be a magyar cserkészet történetét. A kiállítás rendezője Marosvári Attila. Fiatal ember, akinek személyes élményei a cserkészetről nem lehettek. Arról faggatom, mi indította arra, hogy Magyarországon elsőként rendezzen cserkészkiállítást?- Felfigyeltem az utóbbi években megjelenő írásokra, és érdeklődni kezdtem a cserkészet iránt. Találkoztam könyvekkel, amelyekben reakciós szervezetként állítják be, meghallgattam volt cserkészeket, akik épp az ellenkezőjét bizonyították, s úgy gondoltam, jó lenne a két végletből egy reális képet alkotni. Az országban tapasztalható „nyitás” Ynost a lehetőségeket is megteremtette ehhez.- Honnan gyűjtötte az anyagot?- A tárgyak 75 százaléka Papp Emil nyugalmazott gimnáziumi tanár, volt cserkészparancsnok és Gergely Ferenc történész tulajdona. Nélkülük semmire sem mentem volna. A többi tárgyat múzeumoktól, könyvtáraktól és magánszemélyektől gyűjtöttem. Kiállításra került több száz irat, kiadvány, fotó, jelvény és tárgyi emlék, de bemutatjuk a máig működő, fontos kulturális missziót betöltő külföldi magyar cserkészet tárgyi- és dokumentumanyagát is. I- A munka befejezésével milyen kép rajzolódott ki önben a cserkészmozgalomról?- A régi cserkészek nemcsak eszmeileg ragaszkodnak a cserkészethez, hanem a tárgyi emlékeket is féltve őrzik. A gyűjtés során szerzett tapasztalatok alapján én is feltétlenül pozitívnak ítélem a cserkészmozgalmat. Mert nézzük csak azt a sokat támadott átszervezést, amikor a szövetségből mozgalom lett: a valóságban a csapatok változatlanul megőrizték önállóságukat, a zsidó cserkészek ugyanúgy dolgoztak tovább. A cserkészet vezető rétegében tudunk néhány emberről,-aki jobbra tolódott, de tudunk ugyanakkor egy népi irányú, balos regös cserkészetről is. A cserkészet etikai elitet nevelt és nevel szerte a világon, akik mindenütt testvéreknek nevezik egymást.- Milyen a kiállítás visszhangja ?- Egy vendégkönyvünk már betelt. A beírások egyértelműen pozitívak, és felvetik a cserkészet újra indításának szükségességét. Kritikát azért kaptunk, mert a szegediek nehezményezik, hogy kevés helyi vonatkozású emléket állítottunk ki. Eddig 20-25 ezer ember láthatta a kiállításunkat. Volt olyan tanár, aki többször is visszahozta a tanítványait. A megnyitón itt volt Konthur Mária, az európai terület regös cserkész vezető tisztje, Köhler Ferenc, számtalan cserkészkönyv írója és a világ főcserkészének számító dr. Nagy László, valamint az amerikai központi vezetőképző tisztje, Némethy Judit. Ez év novemberében cserkészkonferenciát szeretnénk rendezni, amelyre több külföldi magyar cserkészvezetőt is várunk. A Móra Ferenc Múzeum elkötelezte magát a cserkészmozgalom emlékeinek gyűjtésére, ezért további dokumentumokat, tárgyakat várunk, amelyek a cserkészek történetére, múltjára vonatkoznak. ZIKA KLÁRA FOTÓ: GÁBOR VIKTOR 18
