Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-09-23 / 18. szám

Magyar-román csúcstalálkozó A SZAVAKAT TETTEKNEK KELL KÖVETNIÜK AUSZTRÁLIAI BEADVÁNY Itthon és a nagyvilágban egyaránt élénk érdeklődés előzte meg és kísér­te végig Grósz Károly pártfőtitkár, miniszterelnök egynapos romániai munkalátogatását, melyre néhány nappal Nicolae Ceausescunak, a Ro­man Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság Ál­lamtanácsa elnökének meghívását követően, Aradon került sor. A foko­zott figyelmet a két ország közötti közismerten feszült viszony, az em­beri jogi, nemzetiségi jogi kérdések­ben halmozódó nézetkülönbségek in­dokolták, valamint az a tény is, hogy ilyen magas szintű eszmecsere tizen­egy esztendeje nem volt a román és magyar vezetők között. Az összesen nyolcórás tárgyaláson Grósz Károly tíz pontban vetette fel a magyar-román kapcsolatokat feszí­tő legfőbb kérdéseket. Javasolta, hogy egy újabb, 1989-es legfelsőbb szintű találkozón szülessen közös nemzetiségi deklaráció, s hogy a ro­mán fél vizsgálja felül és szüntesse be a településrendezési terv végrehaj­tását. Indítványozta, hogy üljön ösz­­sze a gazdasági együttműködési kor­mánybizottság, valamint - a kulturá­lis téren tapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében - a hosz­­szabb ideje nem ülésező kulturális vegyes bizottság. Szükségesnek tar­totta, hogy magyar-román vegyes bi­zottság vizsgálja meg a menekültek helyzetét, a családegyesítés ügyét. Ja­vasolta, hogy a két ország történészei a politikai szempontokat félretéve vi­tassák meg a felmerülő kérdéseket. A magyar fél által előterjesztett pon­tok között szerepelt még a főkonzu­látusok újbóli megnyitása, a történel­mi hagyományok közös ápolása, az idegenforgalmat akadályozó gátak megszüntetése s magyar újságíró-kül­döttség romániai tanulmányútja is. A Magyar Szocialista Munkáspárt szóvivője kijelentette: nyolc témában sikerült haladást elérni. így megvan a szándék arra, hogy létrejöjjön az újabb csúcstalálkozó és a nemzetisé­gi deklaráció. Készség mutatkozott a kulturális vegyes bizottság műkö­désére, közelebb került a megoldás­hoz a családegyesítések ügye. Meg­egyeztek a történelmi hagyományok ápolásában, az idegenforgalom javí­tásában, az újságíró-küldöttség láto­gatásában is. Elutasító volt viszont a román álláspont a főkonzulátusok kérdésében, ám a magyar diplomá­ciai kezdeményezések ez ügyben még folytatódnak, mondotta a szóvivő. A Népszabadság, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt központi lapja kommentárjában ezzel kapcsolatban megjegyzi: „...a román fél talán ép­pen azért nem tartja kívánatosnak, hogy a magyar etnikum által lakott te­rület kellős közepén, Kolozsvárott, ma­gyar hivatalos képviselet működjön, mert az mintegy szeizmográfként szol­gálhat, hiszen a helyszínen érzékelheti a nemzeti kisebbség problémáit. Csak­hogy a konzulátusokat általában nem­zetközi jogi érvényű szerződések alap­ján nyitják, s számuk napjainkban nemhogy csökkenne, éppen ellenkező­leg, gyarapszik. A román fél jogellene­sen cselekedett, amikor a budapesti tüntetés után retorzióként bezáratta kolozsvári konzulátusunkat." A ro­mán fél nem adott pozitív választ a „ területrendezéssel” kapcsolatban sem, ugyanakkor felajánlották, hogy különböző magyar küldöttségek a helyszínen vizsgálják meg a tényle­ges helyzetet. A Népszabadság hang­súlyozza: „Törekvésünkben az egyete­mes emberi jogok érvényesítése és a humánum vezérel bennünket. ” A megbeszéléseket követő pohár­köszöntőkben, a sajtótájékoztatón, a kiadott közös közleményben egyéb­ként a felek hasznosnak ítélték a ta­lálkozót. A kommentárok kiemelik, hogy Ceausescu a kapcsolatok fej­lesztésében bekövetkező új kezdetről beszélt. Grósz Károly értékeléséből pedig azt a gondolatot, hogy „a sza­vak súlyát és értékét a tettek adják majd meg”. A magyar pártfőtitkár a tárgyalás „kényes"pontjai között em­lítette tévényilatkozatában, hogy „másként látjuk a sajtószabadság, az állampolgári véleménynyilvánítás, pél­dául a tüntetés dolgait”. * Az aradi tárgyalások előtt öt nap­pal, augusztus 23-án - Románia nemzeti ünnepén - román nemzetisé­gű menekültek békés tüntetést és 24 órás jelképes éhségsztrájkot szervez­tek Románia budapesti nagykövetsé­ge előtt, hogy „kifejezzék együttérzé­süket Románia szenvedő népeivel, függetlenül nemzeti hovatartozásuk­tól”. Az eseményről a kormány lapja, a Magyar Hírlap is beszámolt, amely arról is tudósít, hogy ugyanott és ugyanakkor egy tizennégy napos til­takozó akció is elkezdődött, melynek éjjel-nappali folyamatosságát tíz­húsz fős magyar-román csoportok biztosították. Szeptember elsején mintegy ezerötszáz résztvevővel Hat­vanban zajlott nagygyűlés, amelyen Vári Attila erdélyi származású író mondott beszédet. A demonstráción transzparensek éltették a magyar-ro­mán barátságot, a példás nemzetiségi politikát folytató Petra Groza emlé­két. A romániai falurombolás ellen tiltakozó memorandumot - melyet Grósz Károlynak küldtek el - több mint 600 jelenlévő írta alá. A Román Kommunista Párt köz­ponti Lapja, a Scinteia egy héttel a Grósz-Ceausescu találkozó után a magyar sajtót élesen támadó cikket közölt. A lap szerint az RKP régóta megoldotta a nemzetiségi kérdést, a magyar sajtó „továbbra is félrevezeti a közvéleményt”. A Scinteia azt ajánlja, hogy a magyar tömegtájékoz­tatás inkább az ország belső problé­máival foglalkozzon, s ennek kap­csán bírálja a magyar gazdasági re­formot is, kijelentve, hogy annak szá­mos aspektusa negatív következmé­nyekkel járhat. A Hungarian Council of the A. C. T., az ausztráliai szövetségi főváros magyarságának szervezete beadvány­nyal fordult a magyar kormányhoz az erdélyi magyarság ügyében. Mint a levél rámutat: a világban elszórtan élő és nemzeti öntudatukat őrző ma­gyarok kétségbeesetten látják, hogy Magyarország szomszédságában, Er­délyben az évezrede ott élő magya­rokat a román kormányhatóságok fo­kozatosan megfosztják jogaiktól, nyelvüktől, kultúrájuktól. A nemrég hozott falufelszámolási terv célja a magyarság megsemmisítése Erdély­ben. „Mi, magyar származású auszt-CLEVELANDIEK „Nyolcvanhármán jöttünk, a cle­velandi első magyar református egy­ház szervezésében” - meséli Szilágyi István tiszteletes. Két éve született az ötlet: jó volna, ha a fiatalok, a régi magyarok negyed-ötödízigleni leszár­mazottai - szülők, rokonok kíséreté­ben - megismernék a gyökereket. A tíznapos út állomásai sűrűn követ­ték egymást: Budapest, Eger, Eszter­gom, Miskolc, Pécs, a Balaton, Deb­recen. „Minél többet akartunk mutat­ni a gyerekeknek, hogy ismerjék meg Magyarország szépségeit, az ősök szü­lőhelyét, a magyar szellemet. Nagy él­mény volt az istentisztelet a debrece­ni Nagytemplomban. Kocsis Elemér püspök úr megszakította a szabadsá-Charody János Sydneyben élő üz­letember. Mintegy harminc nagyvál­lalat tanácsadója, lakóépületek, be­vásárlóközpontok és irodák építésé­vel foglalkozik. Az MVSZ elnöksége legutóbbi ülésén tagjai sorába válasz­totta. Nemrégiben tárgyalásokat folytatott Budapesten magyar-auszt­rál vegyes vállalatok létrehozásáról. Munkatársunknak elmondta: 1956 óta él Ausztráliában. 1972-ben gaz­daságpolitikai főiskolát végzett Ox­­fordban. Sydneyben csaknem vala­mennyi ismertebb magyarral kapcso­latot tart; a St. George Budapest Fut­ball Klub alapító tagja. Egyik leánya A Magyar Nemzeti Múzeum jubi­leumi emlékkiállítása azt mutatja be, hogy miképpen változott a nagy ki­rály alakjának képi ábrázolása az év­századok során. Ä tárgyakat az Esz­tergomi Keresztény Múzeum, a Ma­gyar Nemzeti Galéria, az Országos Levéltár és számos más múzeum, képtár kölcsönözte. A legfőbb szen­zációt Szent István kardja jelenti, amelyet a prágai Szent Vitus Székes­­egyház adott ez alkalomra kölcsön, s most a koronázási jelvények mellett kapott helyet. Múlt századi miseru­hák, pénzérmék, tusrajzok mellett rál állampolgárok - áll a beadvány­ban - minden alkalmat felhaszná­lunk, hogy a jogsértésekre felhívjuk az ausztrál politikusok és a közvéle­mény figyelmét. Sajnos a világnak ebben a részében a magyarprobléma nem olyan fontos, mint nekünk vagy Önöknek.” A szövetség négy pont­ban foglalta össze javaslataikat. Kéri a magyar kormányt, tiltakozzon a falvak felszámolása ellen; a segély­­csomagok küldésének bukaresti meg­­aiflMH|H^£llen; s végezetül kérje döntobiro^szerepre a Szovjetuniót vagy pedig a Hágai Nemzetközi Bí­rósagot. KIRÁNDULÁSA gát, hogy prédikáljon nekünk. Elége­detten térünk vissza az Egyesült Álla­mokba, bár igaz, a hőség és a bősé­ges koszt nehezítette a programot.” A kirándulás során, rendhagyó módon, több kézzelfogható ered­mény is született. Szilágyi nagytiszte­letű a Ráday Kollégiumban diákok cseréjéről tárgyalt. Megállapodás jött létre a pécsi és a clevelandi orvostu­dományi egyetem között: a pécsiek rendszeresen vendégtanárokat küld­hetnek. S végezetül az amerikai egye­sült egyház nevében 5 ezer dollár adományt adtak át a magyar refor­mátus egyháznak az erdélyi mene­kültek javára. festőművész, másik gyógyszerész: mindketten jól beszélik „apanyelvü­ket” (édesanyjuk orosz származású). Charody János a nevezetes Sydneyi Fesztivál egyik igazgatója is: Feren­­csik Jánostól a Rajkózenekaron át a Benkó Dixielandegyüttesig számos magyar művészt hívott már meg Ausztráliába. „Magyarországi tárgyalásaim biz­tatóak voltak - mondotta az MVSZ új elnökségi tagja -, számos tehetsé­ges külkereskedőt ismertem meg. Csak az ügyintézés lehetne sokkal gyorsabb...” B. Á. egy XV. századi aranykelyhen és az 1520-ban Turócbélán készült oltár­­szárnyon is látható az államalapító alakja. A millenniumi ábrázolások közül kiemelkedik Lotz Károly és Székely Bertalan, az 1938-as évfordu­lóra készült alkotások közül pedig Aba Novák Vilmos festménye és Fe­­renczi Noémi gobelinje. Az emlékkiállítás sokszínű, színvo­nalas válogatásban mutatja be - Kós Károly szavaival élve - „az ország­­építő” nagy király alakjának képi áb­rázolásait.-ázs-AZ MVSZ ÚJ ELNÖKSÉGI TAGJA SZENT ISTVÁN-ÁBRÁZOLÁSOK 4

Next

/
Thumbnails
Contents