Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-23 / 18. szám
Magyar-román csúcstalálkozó A SZAVAKAT TETTEKNEK KELL KÖVETNIÜK AUSZTRÁLIAI BEADVÁNY Itthon és a nagyvilágban egyaránt élénk érdeklődés előzte meg és kísérte végig Grósz Károly pártfőtitkár, miniszterelnök egynapos romániai munkalátogatását, melyre néhány nappal Nicolae Ceausescunak, a Roman Kommunista Párt főtitkárának, a Román Szocialista Köztársaság Államtanácsa elnökének meghívását követően, Aradon került sor. A fokozott figyelmet a két ország közötti közismerten feszült viszony, az emberi jogi, nemzetiségi jogi kérdésekben halmozódó nézetkülönbségek indokolták, valamint az a tény is, hogy ilyen magas szintű eszmecsere tizenegy esztendeje nem volt a román és magyar vezetők között. Az összesen nyolcórás tárgyaláson Grósz Károly tíz pontban vetette fel a magyar-román kapcsolatokat feszítő legfőbb kérdéseket. Javasolta, hogy egy újabb, 1989-es legfelsőbb szintű találkozón szülessen közös nemzetiségi deklaráció, s hogy a román fél vizsgálja felül és szüntesse be a településrendezési terv végrehajtását. Indítványozta, hogy üljön öszsze a gazdasági együttműködési kormánybizottság, valamint - a kulturális téren tapasztalható anomáliák megszüntetése érdekében - a hoszszabb ideje nem ülésező kulturális vegyes bizottság. Szükségesnek tartotta, hogy magyar-román vegyes bizottság vizsgálja meg a menekültek helyzetét, a családegyesítés ügyét. Javasolta, hogy a két ország történészei a politikai szempontokat félretéve vitassák meg a felmerülő kérdéseket. A magyar fél által előterjesztett pontok között szerepelt még a főkonzulátusok újbóli megnyitása, a történelmi hagyományok közös ápolása, az idegenforgalmat akadályozó gátak megszüntetése s magyar újságíró-küldöttség romániai tanulmányútja is. A Magyar Szocialista Munkáspárt szóvivője kijelentette: nyolc témában sikerült haladást elérni. így megvan a szándék arra, hogy létrejöjjön az újabb csúcstalálkozó és a nemzetiségi deklaráció. Készség mutatkozott a kulturális vegyes bizottság működésére, közelebb került a megoldáshoz a családegyesítések ügye. Megegyeztek a történelmi hagyományok ápolásában, az idegenforgalom javításában, az újságíró-küldöttség látogatásában is. Elutasító volt viszont a román álláspont a főkonzulátusok kérdésében, ám a magyar diplomáciai kezdeményezések ez ügyben még folytatódnak, mondotta a szóvivő. A Népszabadság, a Magyar Szocialista Munkáspárt központi lapja kommentárjában ezzel kapcsolatban megjegyzi: „...a román fél talán éppen azért nem tartja kívánatosnak, hogy a magyar etnikum által lakott terület kellős közepén, Kolozsvárott, magyar hivatalos képviselet működjön, mert az mintegy szeizmográfként szolgálhat, hiszen a helyszínen érzékelheti a nemzeti kisebbség problémáit. Csakhogy a konzulátusokat általában nemzetközi jogi érvényű szerződések alapján nyitják, s számuk napjainkban nemhogy csökkenne, éppen ellenkezőleg, gyarapszik. A román fél jogellenesen cselekedett, amikor a budapesti tüntetés után retorzióként bezáratta kolozsvári konzulátusunkat." A román fél nem adott pozitív választ a „ területrendezéssel” kapcsolatban sem, ugyanakkor felajánlották, hogy különböző magyar küldöttségek a helyszínen vizsgálják meg a tényleges helyzetet. A Népszabadság hangsúlyozza: „Törekvésünkben az egyetemes emberi jogok érvényesítése és a humánum vezérel bennünket. ” A megbeszéléseket követő pohárköszöntőkben, a sajtótájékoztatón, a kiadott közös közleményben egyébként a felek hasznosnak ítélték a találkozót. A kommentárok kiemelik, hogy Ceausescu a kapcsolatok fejlesztésében bekövetkező új kezdetről beszélt. Grósz Károly értékeléséből pedig azt a gondolatot, hogy „a szavak súlyát és értékét a tettek adják majd meg”. A magyar pártfőtitkár a tárgyalás „kényes"pontjai között említette tévényilatkozatában, hogy „másként látjuk a sajtószabadság, az állampolgári véleménynyilvánítás, például a tüntetés dolgait”. * Az aradi tárgyalások előtt öt nappal, augusztus 23-án - Románia nemzeti ünnepén - román nemzetiségű menekültek békés tüntetést és 24 órás jelképes éhségsztrájkot szerveztek Románia budapesti nagykövetsége előtt, hogy „kifejezzék együttérzésüket Románia szenvedő népeivel, függetlenül nemzeti hovatartozásuktól”. Az eseményről a kormány lapja, a Magyar Hírlap is beszámolt, amely arról is tudósít, hogy ugyanott és ugyanakkor egy tizennégy napos tiltakozó akció is elkezdődött, melynek éjjel-nappali folyamatosságát tízhúsz fős magyar-román csoportok biztosították. Szeptember elsején mintegy ezerötszáz résztvevővel Hatvanban zajlott nagygyűlés, amelyen Vári Attila erdélyi származású író mondott beszédet. A demonstráción transzparensek éltették a magyar-román barátságot, a példás nemzetiségi politikát folytató Petra Groza emlékét. A romániai falurombolás ellen tiltakozó memorandumot - melyet Grósz Károlynak küldtek el - több mint 600 jelenlévő írta alá. A Román Kommunista Párt központi Lapja, a Scinteia egy héttel a Grósz-Ceausescu találkozó után a magyar sajtót élesen támadó cikket közölt. A lap szerint az RKP régóta megoldotta a nemzetiségi kérdést, a magyar sajtó „továbbra is félrevezeti a közvéleményt”. A Scinteia azt ajánlja, hogy a magyar tömegtájékoztatás inkább az ország belső problémáival foglalkozzon, s ennek kapcsán bírálja a magyar gazdasági reformot is, kijelentve, hogy annak számos aspektusa negatív következményekkel járhat. A Hungarian Council of the A. C. T., az ausztráliai szövetségi főváros magyarságának szervezete beadványnyal fordult a magyar kormányhoz az erdélyi magyarság ügyében. Mint a levél rámutat: a világban elszórtan élő és nemzeti öntudatukat őrző magyarok kétségbeesetten látják, hogy Magyarország szomszédságában, Erdélyben az évezrede ott élő magyarokat a román kormányhatóságok fokozatosan megfosztják jogaiktól, nyelvüktől, kultúrájuktól. A nemrég hozott falufelszámolási terv célja a magyarság megsemmisítése Erdélyben. „Mi, magyar származású auszt-CLEVELANDIEK „Nyolcvanhármán jöttünk, a clevelandi első magyar református egyház szervezésében” - meséli Szilágyi István tiszteletes. Két éve született az ötlet: jó volna, ha a fiatalok, a régi magyarok negyed-ötödízigleni leszármazottai - szülők, rokonok kíséretében - megismernék a gyökereket. A tíznapos út állomásai sűrűn követték egymást: Budapest, Eger, Esztergom, Miskolc, Pécs, a Balaton, Debrecen. „Minél többet akartunk mutatni a gyerekeknek, hogy ismerjék meg Magyarország szépségeit, az ősök szülőhelyét, a magyar szellemet. Nagy élmény volt az istentisztelet a debreceni Nagytemplomban. Kocsis Elemér püspök úr megszakította a szabadsá-Charody János Sydneyben élő üzletember. Mintegy harminc nagyvállalat tanácsadója, lakóépületek, bevásárlóközpontok és irodák építésével foglalkozik. Az MVSZ elnöksége legutóbbi ülésén tagjai sorába választotta. Nemrégiben tárgyalásokat folytatott Budapesten magyar-ausztrál vegyes vállalatok létrehozásáról. Munkatársunknak elmondta: 1956 óta él Ausztráliában. 1972-ben gazdaságpolitikai főiskolát végzett Oxfordban. Sydneyben csaknem valamennyi ismertebb magyarral kapcsolatot tart; a St. George Budapest Futball Klub alapító tagja. Egyik leánya A Magyar Nemzeti Múzeum jubileumi emlékkiállítása azt mutatja be, hogy miképpen változott a nagy király alakjának képi ábrázolása az évszázadok során. Ä tárgyakat az Esztergomi Keresztény Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria, az Országos Levéltár és számos más múzeum, képtár kölcsönözte. A legfőbb szenzációt Szent István kardja jelenti, amelyet a prágai Szent Vitus Székesegyház adott ez alkalomra kölcsön, s most a koronázási jelvények mellett kapott helyet. Múlt századi miseruhák, pénzérmék, tusrajzok mellett rál állampolgárok - áll a beadványban - minden alkalmat felhasználunk, hogy a jogsértésekre felhívjuk az ausztrál politikusok és a közvélemény figyelmét. Sajnos a világnak ebben a részében a magyarprobléma nem olyan fontos, mint nekünk vagy Önöknek.” A szövetség négy pontban foglalta össze javaslataikat. Kéri a magyar kormányt, tiltakozzon a falvak felszámolása ellen; a segélycsomagok küldésének bukaresti megaiflMH|H^£llen; s végezetül kérje döntobiro^szerepre a Szovjetuniót vagy pedig a Hágai Nemzetközi Bírósagot. KIRÁNDULÁSA gát, hogy prédikáljon nekünk. Elégedetten térünk vissza az Egyesült Államokba, bár igaz, a hőség és a bőséges koszt nehezítette a programot.” A kirándulás során, rendhagyó módon, több kézzelfogható eredmény is született. Szilágyi nagytiszteletű a Ráday Kollégiumban diákok cseréjéről tárgyalt. Megállapodás jött létre a pécsi és a clevelandi orvostudományi egyetem között: a pécsiek rendszeresen vendégtanárokat küldhetnek. S végezetül az amerikai egyesült egyház nevében 5 ezer dollár adományt adtak át a magyar református egyháznak az erdélyi menekültek javára. festőművész, másik gyógyszerész: mindketten jól beszélik „apanyelvüket” (édesanyjuk orosz származású). Charody János a nevezetes Sydneyi Fesztivál egyik igazgatója is: Ferencsik Jánostól a Rajkózenekaron át a Benkó Dixielandegyüttesig számos magyar művészt hívott már meg Ausztráliába. „Magyarországi tárgyalásaim biztatóak voltak - mondotta az MVSZ új elnökségi tagja -, számos tehetséges külkereskedőt ismertem meg. Csak az ügyintézés lehetne sokkal gyorsabb...” B. Á. egy XV. századi aranykelyhen és az 1520-ban Turócbélán készült oltárszárnyon is látható az államalapító alakja. A millenniumi ábrázolások közül kiemelkedik Lotz Károly és Székely Bertalan, az 1938-as évfordulóra készült alkotások közül pedig Aba Novák Vilmos festménye és Ferenczi Noémi gobelinje. Az emlékkiállítás sokszínű, színvonalas válogatásban mutatja be - Kós Károly szavaival élve - „az országépítő” nagy király alakjának képi ábrázolásait.-ázs-AZ MVSZ ÚJ ELNÖKSÉGI TAGJA SZENT ISTVÁN-ÁBRÁZOLÁSOK 4
