Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-22 / 2. szám
VIRÁGOS, MADARAS BÚTOROK MESTERE A XVIII. század közepétől Magyarországon már paraszti használatban is tömegesen elterjedt a puhafából készült, festett bútor, amely a múlt században élte virágkorát, de századunkra lassan elvesztette jelentőségét. Ez természetesen nem egyszerre történt, hanem tájanként eltérő időpontban. Érdekes módon ugyanekkor kezdődött a népművészet „felfedezése”, amely együtt járt a kézműves módszerrel készült tárgyak gyűjtésével, valamint a népi motívumoknak a képző- és iparművészetbe történő „átmentésével”. A virágos, tulipános bútorok készítői kezdetben ugyanazok a vándorló templomfestő asztalosok voltak, akiknek a keze alól kerültek ki a famennyezetes, kazettás templombelsők. Később ez a mesterség is specializálódott és egyre több asztalos foglalkozott a parasztság igényeinek megfelelő bútorkészítéssel. Napjainkban csupán néhány népi iparművész fáradozik — a mai lakáskultúrához igazodva — a hagyományok feltámasztásán. Közülük is talán a legszebb munkák a Jászdózsán dolgozó Holló László műhelyéből kerülnek ki. Holló László tulajdonképpen családi hagyományok folytatója, hiszen a képzett művész szülők már a harmincas években kiváló érzékkel művelték e műfajt. A család első műhelye Gödöllőn volt, s Gödöllő neve ekkor már jól csengett a magyar képző- és iparművészeiben, a „gödöllőiek’' néven ismertté vált művészcsoport révén. Ebben a műhelyben készültek az 1929. évi barcelonai világkiállítás magyar pavilonjának népies, festett bútorai — Holló Mihály és felesége, Nagy Katalin munkái. Ettől kezdve minden budapesti árumintavásáron szeretjeitek bútoraikkal, ajándéktárgyaikkal. Megrendeléseket már külföldről, egyebek között Amerikából is kaptak. Sok motívumot gyűjtöttek a szőkébb környezetük népművészetéből is, de munkáikat leginkább a világszerte ismertté vált kalotaszegi és székelyföldi népi kultúra ihlette. Holló László kisgyermekként ismerkedett meg a bútorkészítés fortélyaival szülei műhelyében, majd mint képzett néprajzos is a bútorkészítés gyakorlata iránt érdeklődött. Eleinte inkább csak másolt, régi szép tárgyakat újított fel, és így alaposan megismerte a parasztbútor szerkezetét, mintakincsét. Később ennél tovább lépett és lassan kialakult egyéni stílusa, amelyben a szakszerűség egyéni látásmóddal ötvöződött. Bútorait puhafából, rendszerint fenyőből készíti, a hagyományos módon, a festékeket azonban maga keveri. Kompozíciói, motívumai érettek, bár még inkább egyszerűsít és stilizál, mint ez a hagyományos népi bútoron szokásos. Régebben jobbára egyes darabokat: tükörkereteket, fogasokat, dobozokat készített, mostanában összetartozó bútoregyütteseket. Otthonosan mozog a faragásban is, keményfából készült faragott, áttört bútorai is igen tetszetősek. Két évtizedes alkotómunka áll Holló László mögött. Munkái láthatók a népművészeti boltok kirakataiban, kiállításokon és Kecskeméten, a Magyar Népi Iparművészet Múzeumában is. A népművészet felfedezésének közel egy évszázada alatt sok minden történt a tárgyi kultúrában is; hullámhegyek és -völgyek váltakoztak. Ma újra felvetődik a modern nemzeti kultúra és a hagyományok ötvözésének igénye, ha más módon is, mint a századforduló idején, vagy a két világháború között. Ehhez járul hozzá a Hollóműhelyből kikerülő alkotások sora, színes virágaival, röpködő madaraival. W. SÁFRÁNY ZSUZSA FOTO: TAHI JÁNOS NÉVNAPI SZÓFEJTŐ Aki a saját nevére kíváncsi, Szilágyi Ferenc szófejtő könyvéből sok mindent megtudhat róla. Ábeltől Zsuzsannáig több száz névnek több mint háromszáz oldalas „magyarázatja” szórakoztatja az olvasót. A hónapokról elnevezett fejezetekből választottunk ki és idéztünk egy-egy nevet, némelyek örömére, mások csalódására. Ha január, legyen a kegyelt név: Piroska. A krónikák szerint a Piroska, pontosabban a Piriska nevet Szent László királyunk leánya viselte, aki 1105 'áján Kommenosz János görög császári hercegnek, a későbbi II. János görög császárnak lett a felesége. Nálunk Arany János elbeszélő költeménye, a Toldi tette népszerűvé a kedves nőalakot. 1967-ben (ez az év volt a legutóbbi névválasztási statisztika éve hazánkban) például 676 szülő választotta. A februárban született Zsuzsannák a festőművészeket ihlették meg különösképpen. A név héber eredetű, liliomot, liliomszálat jelent. Ilosvai Selymes Péter is ezt írta már 1578-ban: „Az Zsuzsanna szép liliom, avagy ékes rózsa.” A Zsuzsannákról az a hír is járja, hogy elviszik a havat és megszólaltatják a pacsirtákat. A márciusi József nevet 1967-ben hazánkban több mint ötezren kapták. Jelentése bibliai eredetű. A hazai néphit szerint József-napkor érkeznek meg a fecskék. Ha piszkos a tollúk, bő lesz a termés, ha fehér, akkor szűk esztendőnek nézünk elébe. Az áprilisi György-nap a meleg idő beköszöntőt jelenti, de még sok egyéb jelentést is hordoz. A legfontosabb, hogy a Szent György-nap előtt fogott ürge bőréből készült pénzeszacskóból nem fogy ki soha a pénz. A májusi Zsófik, Zsófiák (1967-ben 88-an kapták a nevet) eredeti jelentése a görög nyelvben bölcsesség volt. A görögben persze nem Zsófiának, hanem Szófiának hangzott. A közkedvelt Lászlók június gyermekei. A név szláv eredetű, és a Vladiszlav szó jelentése: hatalom, dicsőség. A nevet nálunk Szent László király tisztelete terjesztette el, akit lengyel származású édesanyja, Richeza keresztelt ekképpen. (Számuk a jelzett évben 6886 volt.) Bibliai eredetű név a júliusi Anna, jelentése: kegyelem, Isten kegyelme. Szent Annának sok a dolga, ő a bányászok, a hajósok, az anyák, az özvegyek, a házasság és a szegénység védőszentje. 1967-ben 1113-an kapták az Anna nevet. A néphagyomány szerint Ilona-napon, augusztus 18-án az asszonyoknak tilos dolgozni, és nem ajánlatos kotlóst ültetni, mert nem kelnek ki kiscsirkék a tojásból. Ilonával szemben — írja a szerző — kevésbé érezzük költőinek a becézésből kialakult Ilkát, 1967-ben a majd kétezer Ilonával szemben a későbbi, szeptemberi Ilkák egyetlen szavazatot sem kaptak. Ellentétben a szeptember 12-iki Máriákkal, hiszen 1967-ben 4232 kislányt neveztek így. Sok szó esik róluk a könyvben, itt csak annyit, hogy egy múlt századbeli népies kiadvány így szól e névről: „Mária drága neve / Aranyos öt betűje / Nyíljon ki a szívünkbe’ / Lelkünk üdvösségére.” S hogy egy másik nevet is versbe foglaljunk, idézzük Csokonai Vitéz Mihály októberi, Ferencnapi köszöntőjét: „Feltetszett reggele Ferenc várt napjának / Ma, hogy a hajnalnak rózsái nyilának. / Tudom, hogy a múzsák e dicső reggelnek / Tiszteletére víg hangon énekelnek ...” Az Andrásokból két évtizede másfél ezer volt. A név jelentése: férfias. E napon, november 30- án írják a lányok a férfineveket a cédulákra, a cédulákat belefőzik a gombócokba. Amelyiket először fölveti a forró víz, annak a névnek a viselője lesz a leendő férj neve. Már csak december van hátra. Az évet búcsúztatja a római eredetű Szilveszter napja. De mi mégis Jánost választjuk. Nemcsak azért, mert e sorok írójának fiát is így nevezik, hanem, mert a magyar szólás szerint: „Az Isten is János!” HERNÁDI MAGDA 18
