Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-09-06 / 16-17. szám
A MENEKÜLTEKÉRT Az Estado de Säo Paulo napilap június 30-i számában „Felhívás a magyarokhoz és a magyar nép barátaihoz” címmel közli, hogy a város magyar közössége és a magyar származású brazilok, a Brazil Vöröskereszt segítségével gyűjtést indítanak az Erdélyből Magyarországra menekültek számára. A hirt bemondta a Manchete tv-hálózat is. * Az Erdélyből Magyarországra települtek zökkenőmentes beilleszkedését, gyökéreresztésüket akarja elősegíteni a nemrégiben megalakult Erdélyi Kör, amelyet a Szentendrei Petőfi Hagyományőrző és Kulturális Egyesület szervezett. Az alapítók nem kevesebbet vállaltak, mint a jelmondatukban is kifejezésre juttatott, erkölcsi kötelezettségnek a megtartá-Élt egy idős hölgy egy pesti garzonlakásban - régi bútorok, könyvek és lassan lepergő századunk meganynyi gyötrelmes és gyönyörűséges emléke között - akinek kedves, meleg hangja, hibátlan, szép magyar beszéde három évtizeden át minden héten megszólalt a Szülőföldünk hullámhosszán. Gyorsan változó világunkban, amelyben szükségszerűen változnak a rádióműsorok és azok szereplői is, Kárpáti Zoltánné Levelesládája jelentette a biztos pontot, a megnyugtató állandóságot. A nagyvilágban szerteszét élő hallgatók szinte távoli rokonnak, meghitt barátnak érezték, akivel megoszthatják gondjaikat és örömeiket. Évtizedek munkája ért véget most május havában, amikor Kárpátiné - maradjunk még ennél a költött névnél - életkora és egészségi állapota miatt, nem könnyű szívvel, de elbúcsúzott hallgatóitól. Ebben a hosszú utat, rögös életpályát felidéző rádióbeszélgetésben felfedtük, hogy Kárpátiné nem más, mint a magyar nyelv elhivatott művelője, a szép beszédért folytatott harc ismert apostola: Péchy Blanka. Akkoriban, amikor szerkesztősésát: „Minden magyar felelős minden magyarért!”. Az áttelepült romániai magyarok megsegítésére jótékonysági kórushangversenyt rendeztek a püspökladányi református templomban. Közreműködött: Kodály Zoltánné Péczely Sarolta énekművész és Kovács Endre orgonaművész. * A Hollywoodi Magyar Református Egyház nevében Fekete Gyula presbiter 200 ezer forintos adományt adott át a Magyarországi Református Egyház erdélyieket segítő szolgálatának. Az Ausztráliai Szabad Magyar Református Egyház 750 ausztrál dollárt küldött. A Svéd-Magyar Kultűrklub elnöke, Ruttkai Iván 4000 svéd koronát adott át a Magyar Vöröskereszt főtitkár-helyettesének, dr. Alföldi Károlynak. günk felkérésére a Levelesláda című műsor háziasszonya lett, még tevékeny színésznő volt, a Vígszínház tagja. Kárpátiné „szerepe” - jól tudta - nem annyira színészi tehetséget kívánt, mint inkább szívet, emberséget. Egy sokat látott, tapasztalt aszszony megértő kedvességével szólni azokhoz, akik soraikkal felkeresik, tanácsot kérnek vagy csupán együttérzést, s akik számára a rádión át érkező hang a távoli otthon üzenetét jelenti - ez volt Kárpátinéként Péchy Blanka. Minden megszólalása szeretetet sugárzott, s a címére érkező levelek viszonozták az érzést. A magyar nyelv szeretete, féltése vezette el Péchy Blankát ahhoz a szándékához - amit sikerült is megvalósítania -, hogy megalapítsa megtakarított színészi, írói tiszteletdíjaiból a Kazinczy-díjat a szép magyar beszéd jutalmazására. Amikor műsorunkban búcsúztattuk, csak Kárpátinétól köszöntünk el. Nem sokkal ezután Péchy Blankától is búcsút kellett vennünk. 94 évesen távozott közülünk egy művész, sikerekben gazdag, tevékeny és áldozatos élet után. CSERVENKA JUDIT A Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke az amerikai kormány meghívására július 19. és 27. között nyolcnapos hivatalos látogatást tett az Amerikai Egyesült Államokban. Grósz Károly útja céljaként egymás kölcsönös megismerését, a magyar reformfolyamatok bemutatását jelölte meg; olyan politikai feltételek megteremtését, amely segíti a jövőbeli gazdasági együttműködést. A látogatás első állomásán, Chicagóban e vállalkozásnak megfelelően találkozott a Marmon-csoport és a McDonald’s cég vezetőivel. A Guardian Industries és a Baker és McKenzie cég - ugyancsak Chicagóban - ebédet adott a magyar vendég tiszteletére. Itt jelentették be, hogy Schmidt Lajos, a jogi iroda társtulajdonosa 150 ezer forint értékű dollárt adományozott a Nemzeti Banknak a Magyarországra menekült erdélyiek megsegítésére. Ugyané célra tett adományt William Davidson, a Guardian cég elnöke is, ennek összegét azonban nem hozták nyilvánosságra. Grósz Károly, Chicagóban, a Mid- America Bizottság tagjai előtt beszédet mondott és válaszolt a feltett kérdésekre. Utalt a bevezető beszédben elhangzottakra; ezt Schmidt Lajos tartotta, aki ecsetelte a magyarság ezerszáz éves küzdelmét a Kárpátmedencében a fennmaradásért. - Magyarország - mondta Grósz Károly - Európa keresztútján fekszik, északról délre, keletről nyugatra csak hazánk területén át lehet közlekedni. A tizenegy század alatt meglehetősen nagy volt a forgalom. Hazánk alkalmazkodóképességére jellemzőnek mondta a következő adatokat: Magyarországon él a világ lakosságának 0,25 százaléka, termelésünk a világénak fél százaléka, exportunk pedig a világ külkereskedelmének egy százaléka. Mit akar Magyarország? - tette fel a kérdést. - Olyan modern államot, amely alkalmazkodik a századvég követelményeihez. Mindenkivel együtt élni, együtt dolgozni, aki erre hajlandóságot mutat. Politikai szempontból több nyíltságot, több szabadságot, több demokráciát ígért. Chicagóból Kaliforniába vezetett a magyar politikus útja. Sacramentóban találkozott George Deukmejiannal, az állam kormányzójával, aki kifejtette: Kaliforniában nagyon sok magyar származású amerikai él, és tevékenységük segíti azt, hogy a Magyarországról alkotott elképzelések itt pontosabbak, mint az Egyesült Államok több más részén. Egy San Franciscóban tartott előadásán Grósz Károly a magyar reformtörekvésekről beszélt: „A magyar kormány filozófiáját Deák Ferenctől, ahogy mondani szoktuk, a haza bölcsétől kölcsönöztük: kockáztathatunk mindent a hazáért, de a hazát kockáztatni nem szabad.” Grósz Károly kaliforniai hivatalos megbeszélései között magánprogramra is időt szakított. Meglátogatta 84 éves nagynénjét, keresztanyját, Kron Erzsébetet, aki 1936 óta él az Egyesült Államokban. Utoljára 28 évvel ezelőtt találkoztak, Magyarországon. Grósz New Yorkban találkozott a magyar emigráció képviselőivel. E találkozón tartott előadásán új korszak kezdetéről beszélt, azt mondHABSBURG OTTÓ MAGYARORSZÁGON Hatévesen, hetven évvel ezelőtt járt utoljára Magyarországon. A júliusi, rövid látogatás alkalmával Habsburg Ottó interjút adott a Magyar Nemzet című napilapnak és a Magyar Televíziónak. „Örömmel látom, hogy nyíltabban politizálnak, nagyobb a demokrácia. Igazi haladás tapasztalható” - mondotta egyebek között, s jelezte, hogy novemberben mint az Európa-parlament képviselője érkezik Budapestre. Arról is szólt, hogy a romániai falupusztítás ellen tiltakozó indítványát egyhangúlag elfogadta ez a testület. A román lapok gúnyos hangnemben írtak Habsburg Ottó magyarországi látogatásáról. A bukaresti lapok azt állították, hogy egyesek dr. Habsburgot Magyarországon „trónörökösként” köszöntötték, holott „még Horthy is megtiltotta Habsburg Ottónak, hogy belépjen az országba”. BÚCSÚ PECHY BLANKÁTÓL ta, hogy a magyar politika most négy évtized tanulságait veszi számba, szembenéz gyöngeségeivel, amelyeket meg akar haladni. „A rrúltat nem tagadjuk s nem felejtjük, de a jövő követelményeiből indulunk ki. Ma - folytatta - több közéletiséget akarunk, kiterjesztjük az egyén érvényesülési jogait. Tárt karokk ti várunk mindenkit, aki jó szándékkal közeledik hozzánk.” A világútlevél bevezetéséről is szólt, a kiutazók számánac a nagyarányú emelkedéséről, de elismerte, a gyors intézkedés közben megfeledkeztek az 1956-os magatartásukért joghátrányban szenvedőkről, azokról, akik nem kérték rehabilitásukat. „Néhány embert igazságtalanul megbántottunk, ezért úgy ha:ároztunk, hogy augusztus végéig törvényben mentesítjük őket minden joghátrány alól.” Utalt arra: élnek határainkon kívül olyan magyarok is, akik nem ok nélkül féltik kultúrájukat, szülőfalujukat, s az ő érdekükben felemeljük a szavunkat. E rövid felszólalást követték a kérdések. Grósz közölte: Én minden katonát leszerelnék, mert a katonai kiadás kidobott pénz. A szovjet erők távozásának azonban előfeltétele az európai viszonyok alakulása, s mi támogatjuk azt a szovjet javaslatot, hogy minél hamarabb vigyék haza minden ország területéről az idegen csapatokat. „1956-os tevékenységéért Nagy Imrét a magyar kormány nem rehabilitálja” - hangsúlyozta Grósz Károly. Harminc év múltán azonban a kormány úgy érzi, erkölcsi kötelessége Nagy Imre, s a perben elítélt másik két kivégzett hamvait a családnak visszaadni, s lehetővé tenni, hogy végső nyugvóhelyre kerüljenek. A romániai magyarság sorsát elemezve jelezte, hogy a román politika a svábok, szászok ellen is irányul. Kijelentette, közvetítést addig nem le-Grósz Károly, a magyar emigráció képviselőivel történt tanácskozásával egy időben írásban is üzenetet intézel t az Egyesült Államokban élő Magyarsághoz: f Az Egyesült Államokban tett hivatalos látogatásomat örömmel használom fel arra, hogy a Magyar Népköztársaság kormár ya nevében tisztelettel köszöntsem a magyar származású amerikai ál ampolgárokat. Az óhaza napjainkban mind nagyobb felelősséget érez a határainkon túl, a világ különböző országaiban élő, de a nemzethez tartozó magyarok sorsa iránt, figyelemmel kíséri az Egyesült Államokban letelepedett csaknem kétmilliónyi, magyar származású honfitársunk boldogulását is. Büszkeséggel tölti el, ha az új hazában élő magyarságot a jó állampolgároknak kijáró megbecsülés, tisztelet övezi. Magyarország igen fontosnak tartja, hogy a kivándoroltakkal közösen ápolja az összetartozás érzését, segítse a magyar nyelv, a kultúra, a hagyományok, a magyarságtudat megőrzését, erősítse az óhaza és 4
