Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-08-05 / 15. szám
KONCERT, ÁRVERÉS, FÜSTMENTES NAP Alapítvány a rák ellen A z ember a statisztikákat böngészve sokszor megdöbben, milyen ridegek és könyörtelen tudnak lenni a számok; hazánkban jelenleg 170 ezer rákos beteg él, s az elmúlt esztendőben 29 ezren haltak meg e szörnyű kórban. Mennyi szenvedés, kínlódás, fájdalom rejtőzködik e halálesetek mögött! Nemcsak a betegé, hanem a tehetetlen orvosé és nem utolsósorban a beteg közvetlen környezetéé. Világszerte kutató orvosok ezrei keresik a rák gyógyszerét. De addig, amíg meglelik a megváltást hozó szert, tehetünk-e egyáltalán valamit a rák ellen? Vitray Tamás, a Magyar Televízió egyik legnépszerűbb személyisége, a Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapítvány kuratóriumának elnöke:- 1985. szeptember 12-én, néhány fiatalember - művészek, jogászok, mérnökök - hívta életre a társadalmi alapítványt. Ha jól tudom, az alapítvány induló tőkéje 15 ezer forint volt, az is jórészt felajánlott tárgyakból állt össze. Amikor egy esztendővel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy felkértek az alapítvány kuratóriumának elnöki teendőire, már kétmillió forintunk volt. Aztán a nyilvánosság előtt is beszámoltunk terveinkről, elképzeléseinkről egy jótékonysági koncert alkalmával, amelyet a televízió is sugárzott a Vigadóból. Később képkiállítást rendeztünk, ahol a kiállított képek árverésre kerültek, a bevételt pedig a művészek felajánlották az alapítványnak. Végül pedig meghirdettük a füstmentes napot. Felkértük a dohányosokat, hogy ezen a tavaszi napon ne gyújtsanak rá, és azt a pénzt, amit cigarettára kőkénének, dobják be egy postaládába, vagy az utcán gyűjtögető egészségügyi szakközépiskolások perselyébe. Azért választottuk ezt a megoldást, hogy ne kelljen csekkel, ügyintézéssel bajlódniuk az adakozóknak. A füstmentes naphoz több intézmény is csatlakozott. A Garázsipari Vállalat átutalta nekünk az azon a napon a parkolóórákban talált összeget, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium pedig az e napon beérkezett környezetvédelmi büntetéseket, és a Hungária Biztosító megduplázta a teljes adományt. Ezenkívül rendszeresen érkeznek hozzánk kisebb-nagyobb adományok magánemberektől, intézményektől, vállalatoktól, és így további milliókkal tudjuk a rák elleni harcot támogatni. Pótolni nem tudjuk, és nem is akarjuk, a rákellenes küzdelemre fordított állami kiadásokat. Alapelvünk az, hogy ahol kell, kiegéRák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1464 Budapest, Postafiók 202. Csekkszámlaszám: 217-98292-3498 OTP XIII. kerület. Visegrádi utca 7. szítjük, segítjük az ilyen beruházásokat, a rák ellen folyó akciókat. Egymillió forinttal támogatjuk például az úgynevezett szűrőbuszok létrehozását. A szűrőbusz nem más, mint egy mozgó rendelő, amelyben a rákszűréshez minden fontosabb felszerelés megtalálható. Egy ilyen busz körülbelül 3 millió forintba kerül, ellenben még a tanyavilágba is eljuthat. Dr. Eckhardt Sándor profeszszor, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója:- Magyarországon az onkológiai gondozó hálózat kiépült, és működése jónak mondható. Nekünk, orvosoknak azonban nemcsak a gyógyítás, hanem a megelőzés is feladatunk. Ezzel viszont aligha tud az orvostársadalom egyedül megbirkózni. Ezért is volt nagy öröm számunkra, hogy rákellenes társadalmi alapítvány alakult hazánkban. Abban bíztunk, és nem is csalatkoztunk, hogy az alapítvány a megelőzésben, a felvilágosító munkában is segítségünkre lesz. Az alapítvány egyébként a'rákbetegek teljes pszichikai felépülését is támogatja, amellyel korábban ejgy intézmény sem foglalkozott. így azok a betegek, akiket a hagyományos értelemben meggyógyítottunk, gyakran nem tudtak beilleszkedni az egészséges közösségekbe. Hogy miért? Ne feledjük, a gyógyítás többnyire csonkító műtétekkel történik... Az utóbbi években a daganatos betegek és barátaik öntevékeny klubokat szerveztek, amelyek ugyan nem tartoznak az alapítványhoz, de annak erkölcsi és anyagi támogatását is élvezik. Dr. Simon József nőgyógyász főorvos, már a 60-as évek végén publikált olyan cikkeket, amelyek a rák, pontosabban a méhnyakrák megelőzésének lehetőségeivel foglalkoztak:- Kevés olyan rákféleség van, amelynek korai felismerése minden szempontból kidolgozott - mondja. - Nos, a nálunk elég gyakori méhnyakrák ilyen. Sőt nemcsak maga a rák, hanem a betegséget megelőző állapot is egyértelműen felismerhető. Ezért is kezdeményeztem - azt hiszem Magyarországon elsőként - a nővédelmi szűrések bevezetését. Időközben az élet is bizonyította, hogy az idejében felismert betegség gyógyításában kiváló eredményeket lehet elérni. Azokban az országokban például, ahol általánosan elterjedt, vagy - mondjuk a biztosító nyomására - szinte kötelező a nővédelmi szűrés, gyakorlatilag megszűnt a méhnyakrák betegség. Mi még távol vagyunk ettől. Nálunk a veszélyeztetett korosztályhoz tartozó nőknek alig a fele jut el rendszeresen szűrésre. Még azt sem mondhatom, hogy azért, mert a nővédelmi szűrés feltételei nem adottak, hiszen 1974 óta a rendelőintézetek, kórházak tucatjai végeznek ilyen vizsgálatokat. Szerintem a nők egy jelentős része azért nem jelentkezik szűrésre, mert a köztudatban nem terjedt el kellően ennek a fontossága. Nem beszélünk eleget a szexuálhigiéniáról, sem arról, hogy milyen szoros kapcsolat van a tisztálkodás hiánya, a nemi fertőzések, a hosszan tartó gyulladások és a méhnyakrák kialakulása között. Jó lenne, ha minderről széles körű egészségügyi felvilágosító munka kezdődne, amiből az alapítvány is kivehetné a részét. Á. É. 23
