Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-08-05 / 15. szám

KONCERT, ÁRVERÉS, FÜSTMENTES NAP Alapítvány a rák ellen A z ember a statisztikákat böngészve sokszor meg­döbben, milyen ridegek és könyörtelen tudnak lenni a számok; hazánkban jelenleg 170 ezer rákos beteg él, s az el­múlt esztendőben 29 ezren haltak meg e szörnyű kórban. Mennyi szenvedés, kínlódás, fájdalom rejtőzködik e halálesetek mögött! Nemcsak a betegé, hanem a tehe­tetlen orvosé és nem utolsósor­ban a beteg közvetlen környeze­téé. Világszerte kutató orvosok ez­rei keresik a rák gyógyszerét. De addig, amíg meglelik a megvál­tást hozó szert, tehetünk-e egyál­talán valamit a rák ellen? Vitray Tamás, a Magyar Tele­vízió egyik legnépszerűbb szemé­lyisége, a Rák Ellen az Emberért, a Holnapért Társadalmi Alapít­vány kuratóriumának elnöke:- 1985. szeptember 12-én, né­hány fiatalember - művészek, jo­gászok, mérnökök - hívta életre a társadalmi alapítványt. Ha jól tu­dom, az alapítvány induló tőkéje 15 ezer forint volt, az is jórészt felajánlott tárgyakból állt össze. Amikor egy esztendővel ezelőtt az a megtiszteltetés ért, hogy fel­kértek az alapítvány kuratóriu­mának elnöki teendőire, már két­millió forintunk volt. Aztán a nyilvánosság előtt is beszámol­tunk terveinkről, elképzeléseink­ről egy jótékonysági koncert al­kalmával, amelyet a televízió is sugárzott a Vigadóból. Később képkiállítást rendeztünk, ahol a kiállított képek árverésre kerül­tek, a bevételt pedig a művészek felajánlották az alapítványnak. Végül pedig meghirdettük a füst­mentes napot. Felkértük a dohá­nyosokat, hogy ezen a tavaszi na­pon ne gyújtsanak rá, és azt a pénzt, amit cigarettára kőkéné­nek, dobják be egy postaládába, vagy az utcán gyűjtögető egész­ségügyi szakközépiskolások per­selyébe. Azért választottuk ezt a megoldást, hogy ne kelljen csek­kel, ügyintézéssel bajlódniuk az adakozóknak. A füstmentes nap­hoz több intézmény is csatlako­zott. A Garázsipari Vállalat át­utalta nekünk az azon a napon a parkolóórákban talált összeget, a Környezetvédelmi és Vízgazdál­kodási Minisztérium pedig az e napon beérkezett környezetvédel­mi büntetéseket, és a Hungária Biztosító megduplázta a teljes adományt. Ezenkívül rendszeresen érkez­nek hozzánk kisebb-nagyobb adományok magánemberektől, intézményektől, vállalatoktól, és így további milliókkal tudjuk a rák elleni harcot támogatni. Pótolni nem tudjuk, és nem is akarjuk, a rákellenes küzdelemre fordított állami kiadásokat. Alap­elvünk az, hogy ahol kell, kiegé­Rák ellen az emberért, a holnapért! Társadalmi Alapítvány 1464 Budapest, Postafiók 202. Csekkszámlaszám: 217-98292-3498 OTP XIII. kerület. Visegrádi utca 7. szítjük, segítjük az ilyen beruhá­zásokat, a rák ellen folyó ak­ciókat. Egymillió forinttal támo­gatjuk például az úgynevezett szűrőbuszok létrehozását. A szű­rőbusz nem más, mint egy mozgó rendelő, amelyben a rákszűrés­hez minden fontosabb felszerelés megtalálható. Egy ilyen busz kö­rülbelül 3 millió forintba kerül, ellenben még a tanyavilágba is eljuthat. Dr. Eckhardt Sándor profesz­­szor, az Országos Onkológiai In­tézet igazgatója:- Magyarországon az onkoló­giai gondozó hálózat kiépült, és működése jónak mondható. Ne­künk, orvosoknak azonban nem­csak a gyógyítás, hanem a meg­előzés is feladatunk. Ezzel vi­szont aligha tud az orvostársada­lom egyedül megbirkózni. Ezért is volt nagy öröm számunkra, hogy rákellenes társadalmi ala­pítvány alakult hazánkban. Ab­ban bíztunk, és nem is csalatkoz­tunk, hogy az alapítvány a mege­lőzésben, a felvilágosító munká­ban is segítségünkre lesz. Az alapítvány egyébként a'rák­betegek teljes pszichikai felépülé­sét is támogatja, amellyel koráb­ban ejgy intézmény sem foglalko­zott. így azok a betegek, akiket a hagyományos értelemben meg­gyógyítottunk, gyakran nem tud­tak beilleszkedni az egészséges közösségekbe. Hogy miért? Ne feledjük, a gyógyítás többnyire csonkító műtétekkel történik... Az utóbbi években a dagana­tos betegek és barátaik öntevé­keny klubokat szerveztek, ame­lyek ugyan nem tartoznak az ala­pítványhoz, de annak erkölcsi és anyagi támogatását is élvezik. Dr. Simon József nőgyógyász főorvos, már a 60-as évek végén publikált olyan cikkeket, ame­lyek a rák, pontosabban a méh­nyakrák megelőzésének lehetősé­geivel foglalkoztak:- Kevés olyan rákféleség van, amelynek korai felismerése min­den szempontból kidolgozott - mondja. - Nos, a nálunk elég gyakori méhnyakrák ilyen. Sőt nemcsak maga a rák, hanem a betegséget megelőző állapot is egyértelműen felismerhető. Ezért is kezdeményeztem - azt hiszem Magyarországon elsőként - a nő­védelmi szűrések bevezetését. Időközben az élet is bizonyította, hogy az idejében felismert beteg­ség gyógyításában kiváló eredmé­nyeket lehet elérni. Azokban az országokban például, ahol általá­nosan elterjedt, vagy - mondjuk a biztosító nyomására - szinte kötelező a nővédelmi szűrés, gya­korlatilag megszűnt a méhnyak­rák betegség. Mi még távol va­gyunk ettől. Nálunk a veszélyez­tetett korosztályhoz tartozó nők­nek alig a fele jut el rendszeresen szűrésre. Még azt sem mondha­tom, hogy azért, mert a nővédel­mi szűrés feltételei nem adottak, hiszen 1974 óta a rendelőintéze­tek, kórházak tucatjai végeznek ilyen vizsgálatokat. Szerintem a nők egy jelentős része azért nem jelentkezik szűrésre, mert a köz­tudatban nem terjedt el kellően ennek a fontossága. Nem beszé­lünk eleget a szexuálhigiéniáról, sem arról, hogy milyen szoros kapcsolat van a tisztálkodás hiá­nya, a nemi fertőzések, a hosszan tartó gyulladások és a méhnyak­rák kialakulása között. Jó lenne, ha minderről széles körű egész­ségügyi felvilágosító munka kez­dődne, amiből az alapítvány is kivehetné a részét. Á. É. 23

Next

/
Thumbnails
Contents