Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-08-05 / 15. szám

kincstár lebilincselően érdekes történetében sajátos összefüggés­be helyezte az elmaradottságot, a tehetetlenséget az irracionaliz­mus felé fordulással, az elérhetet­len javak utáni sóvárgással. „Kit a sors pályára állított, s eszközök­kel ajándékozott meg, hogy óhaj­tásai után futhasson, és vágyai szerint cselekedhessék, az a való életben elég dolgot talál magá­nak, s a képzelet buborék világá­ban nem fog hazát keresni. De vágynak emberek, kikben szin­túgy ébredeznek óhajtások, s kik­ben az óhajtások még erősb láng­ra gyuládnak, mint a tietek; és mégis az egész látható és tapint­ható természetben semmi nincs, mi őket azoknak eléréséhez segít­hetné...” - Az elbeszélés egésze világosan mutatja, hogy noha e megállapítás általánosít, valójá­ban azokról a magyar viszonyok­ról szól, amelyeknek Kölcsey ma­ga is áldozata. Áldozata, hiszen fiatal éveiben legnyomasztóbb gondja az, hogy reménye sem lehet művei megje­zönségről gondolkozni? - Nem uraim! Mi ugyan, azaz én, és Ti, sok bohó lépésekre tévedhetek vagyunk; de mégis nem minden­re. Elég az, én írok, mert éppen kedvem tartja; és úgy írok, amint éppen kedvem tartja; s ha valaha valaki e mázolást, más idő és körülmény közt, közrebo­­esátandja - ám lássa! F.n ezennel protestálok; s minden kritika nélküli kemény ítéletet előre nyakába hárítok. Jól értsetek! kemény ítéletet mondtam; mert a kedvezőt minden esetre magam­nak tartom fenn ... Búcsú az Országos Rémiektől, IS:15. február 9. Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező vé­­leményűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tő­lük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekint­sék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűn­nek ne tartsák; s engedjék né­­künk a vigasztalást: lelkünk üd­vességét saját hitünk szerint ke­reshetni. lenésére, és a tízes évek magyar társadalma semmilyen - tehetsé­ge kibontakoztatására alkalmas - szerepet nem kínál számára. Mire a húszas-harmincas években a közlési lehetőségek megjavulnak, különösen pedig mire a harmin­cas évek közepén komoly esélye lehetne akadémiai titkárként biz­tos megélhetéshez jutni, már nem tud kialakult életformáján változ­tatni: köti Szatmár megyei birto­ka, ahol nemcsak magáról, de unokaöccséről, Kölcsey Kálmán­ról is gondoskodnia kell. (Kál­mánnak írta a Parainesis címen közismert erkölcsfilozófiái érte­kezését.) A gazdálkodás súlyos gondjai hozták baráti viszonyba Kende Zsigmonddal, Szatmár megye későbbi alispánjával. Kapcsolatuk először is olyan kér­dések tanulmányozására késztet­te a költőt, amelyekkel egyaránt küszködött a korabeli birtokos nemesség és a jobbágyság. Saját tapasztalatából is ismerte a bécsi gazdaságpolitika, a hiányzó úthá­lózat, az értékesítési nehézségek, a rendezetlen birtokviszonyok, a megoldhatatlan pörök súlyos kö­vetkezményeit. Ä megyei politi­kába bekapcsolódva egyrészt rá kellett jönnie, hogy ezek nem csupán személyes gondjai, más­részt jobban megismerte az adó­zó nép - a jobbágyság - helyzetét is. Az új keresésének az irodalom­ból magával hozott eszméje ve­zette a változások - reformok - szükségességének fölismeréséhez. Filozofikus hajlama ellenére vál­lalta a harcot először a megyei önkormányzat színterén, aztán pedig Szatmár megye egyik köve­teként az 1832/36-os pozsonyi országgyűlésen. Itt Széchenyi li­berális eszméit követve, de azo­kon sok tekintetben túl is lépve Wesselényivel és Deákkal vezette az ellenzéket. Az elodázhatatlan változások mellett érvelő nagy hatású beszédei kiváltották a bé­csi udvar és a konzervatívok ha­ragját: megyéjének leitatott kis­­nemesei révén sikerült kikénysze­ríteni lemondását. Kölcseynek búcsút kellett vennie a „Tekin­tetes Karoktól és Rendektől”, de Pozsonyból hazatérve sem vonult vissza. Az országgyűlés után De­ákkal szövetkezve vállalta a poli­tikai okból perbe fogott Wesselé­nyi és Kossuth védelmét. Korai halála akadályozta meg abban, hogy a további küzdelmekben is vezető szerepet vigyen. TAXNER-TÓTH ERNŐ LAKODALOM van a mi falunkban... lehet az Öné, lehet program is! ECSEREN a LAKODALOM szertartásait és ceremóniáit, a népi hagyományokat és szokásokat bemutatva rendezi meg a MAKROVILÁG UTAZÁSI IRODA Budapest 1091 IX., Üllői út 11-13. Telefon:183-636 A lakodalom gazdája a vőfély. A lakodalmi vacsora minden fogását humoros rigmusokkal kíséri. Irányításával mulat a násznép, a banda húzza a talpalávalót, a népi együttes tagjai, és Ön népviseletben ropják a táncokat. Szeretettel várunk minden fiatal párt, akik házasságkötésüket ECSEREN szeretnék megtartani. Magyarországra látogató turistacsoportok számára egy kellemes vacsoraprogramként ajánlkozunk! Várjuk szíves érdeklődésüket. A V IS J VEZESSE AZ ÖN MAGYAR AVIS-AUTÓJÁT EURÓPÁN KERESZTÜL! 16-féle autótípus a kézi váltóstól az automatán keresztül a légkondicionált típusig AVIS-Leisure program Bővebb felvilágosításért hívja az Ön legközelebbi AVIS-ügynökét, vagy közvetlenül minket: IBUSZ-AVIS­­Rent a car H-1052 Budapest, Martinéin tér 8. Telefon: 36-1-184-240 184-158 Telex: 22-5545 19

Next

/
Thumbnails
Contents