Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-08-05 / 15. szám
kincstár lebilincselően érdekes történetében sajátos összefüggésbe helyezte az elmaradottságot, a tehetetlenséget az irracionalizmus felé fordulással, az elérhetetlen javak utáni sóvárgással. „Kit a sors pályára állított, s eszközökkel ajándékozott meg, hogy óhajtásai után futhasson, és vágyai szerint cselekedhessék, az a való életben elég dolgot talál magának, s a képzelet buborék világában nem fog hazát keresni. De vágynak emberek, kikben szintúgy ébredeznek óhajtások, s kikben az óhajtások még erősb lángra gyuládnak, mint a tietek; és mégis az egész látható és tapintható természetben semmi nincs, mi őket azoknak eléréséhez segíthetné...” - Az elbeszélés egésze világosan mutatja, hogy noha e megállapítás általánosít, valójában azokról a magyar viszonyokról szól, amelyeknek Kölcsey maga is áldozata. Áldozata, hiszen fiatal éveiben legnyomasztóbb gondja az, hogy reménye sem lehet művei megjezönségről gondolkozni? - Nem uraim! Mi ugyan, azaz én, és Ti, sok bohó lépésekre tévedhetek vagyunk; de mégis nem mindenre. Elég az, én írok, mert éppen kedvem tartja; és úgy írok, amint éppen kedvem tartja; s ha valaha valaki e mázolást, más idő és körülmény közt, közreboesátandja - ám lássa! F.n ezennel protestálok; s minden kritika nélküli kemény ítéletet előre nyakába hárítok. Jól értsetek! kemény ítéletet mondtam; mert a kedvezőt minden esetre magamnak tartom fenn ... Búcsú az Országos Rémiektől, IS:15. február 9. Távol vagyunk a büszkeségtől, magunkat csalhatatlanoknak gondolni. A velünk ellenkező véleményűektől sohasem kívántuk, hogy elveinknek hódoljanak: tőlük azt kérjük, bennünk csak a meggyőződés tisztaságát tekintsék. S ha szív és ajak egybe hangzik, egyenességünket bűnnek ne tartsák; s engedjék nékünk a vigasztalást: lelkünk üdvességét saját hitünk szerint kereshetni. lenésére, és a tízes évek magyar társadalma semmilyen - tehetsége kibontakoztatására alkalmas - szerepet nem kínál számára. Mire a húszas-harmincas években a közlési lehetőségek megjavulnak, különösen pedig mire a harmincas évek közepén komoly esélye lehetne akadémiai titkárként biztos megélhetéshez jutni, már nem tud kialakult életformáján változtatni: köti Szatmár megyei birtoka, ahol nemcsak magáról, de unokaöccséről, Kölcsey Kálmánról is gondoskodnia kell. (Kálmánnak írta a Parainesis címen közismert erkölcsfilozófiái értekezését.) A gazdálkodás súlyos gondjai hozták baráti viszonyba Kende Zsigmonddal, Szatmár megye későbbi alispánjával. Kapcsolatuk először is olyan kérdések tanulmányozására késztette a költőt, amelyekkel egyaránt küszködött a korabeli birtokos nemesség és a jobbágyság. Saját tapasztalatából is ismerte a bécsi gazdaságpolitika, a hiányzó úthálózat, az értékesítési nehézségek, a rendezetlen birtokviszonyok, a megoldhatatlan pörök súlyos következményeit. Ä megyei politikába bekapcsolódva egyrészt rá kellett jönnie, hogy ezek nem csupán személyes gondjai, másrészt jobban megismerte az adózó nép - a jobbágyság - helyzetét is. Az új keresésének az irodalomból magával hozott eszméje vezette a változások - reformok - szükségességének fölismeréséhez. Filozofikus hajlama ellenére vállalta a harcot először a megyei önkormányzat színterén, aztán pedig Szatmár megye egyik követeként az 1832/36-os pozsonyi országgyűlésen. Itt Széchenyi liberális eszméit követve, de azokon sok tekintetben túl is lépve Wesselényivel és Deákkal vezette az ellenzéket. Az elodázhatatlan változások mellett érvelő nagy hatású beszédei kiváltották a bécsi udvar és a konzervatívok haragját: megyéjének leitatott kisnemesei révén sikerült kikényszeríteni lemondását. Kölcseynek búcsút kellett vennie a „Tekintetes Karoktól és Rendektől”, de Pozsonyból hazatérve sem vonult vissza. Az országgyűlés után Deákkal szövetkezve vállalta a politikai okból perbe fogott Wesselényi és Kossuth védelmét. Korai halála akadályozta meg abban, hogy a további küzdelmekben is vezető szerepet vigyen. TAXNER-TÓTH ERNŐ LAKODALOM van a mi falunkban... lehet az Öné, lehet program is! ECSEREN a LAKODALOM szertartásait és ceremóniáit, a népi hagyományokat és szokásokat bemutatva rendezi meg a MAKROVILÁG UTAZÁSI IRODA Budapest 1091 IX., Üllői út 11-13. Telefon:183-636 A lakodalom gazdája a vőfély. A lakodalmi vacsora minden fogását humoros rigmusokkal kíséri. Irányításával mulat a násznép, a banda húzza a talpalávalót, a népi együttes tagjai, és Ön népviseletben ropják a táncokat. Szeretettel várunk minden fiatal párt, akik házasságkötésüket ECSEREN szeretnék megtartani. Magyarországra látogató turistacsoportok számára egy kellemes vacsoraprogramként ajánlkozunk! Várjuk szíves érdeklődésüket. A V IS J VEZESSE AZ ÖN MAGYAR AVIS-AUTÓJÁT EURÓPÁN KERESZTÜL! 16-féle autótípus a kézi váltóstól az automatán keresztül a légkondicionált típusig AVIS-Leisure program Bővebb felvilágosításért hívja az Ön legközelebbi AVIS-ügynökét, vagy közvetlenül minket: IBUSZ-AVISRent a car H-1052 Budapest, Martinéin tér 8. Telefon: 36-1-184-240 184-158 Telex: 22-5545 19