Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-22 / 14. szám
- Elnézést uram, nem tudja, miért áll itt Mátyás király szobra?-Hol?- Hát itt, a ház falán.-Tíz éve járok erre nap mint nap, most látom először! Valóban, az egy-két emeletes magasság már kiesik a budapesti járókelők látószögéből. A város történetének mintegy 50-60 évére jellemző épületeket díszítő szobrok egybeolvadnak a kőrengeteggel. Tegyük hozzá, sokszor méltatlanul, hiszen a nagyrészt névtelenül alkotó kőfaragók, gipszmintakészítők több ezer erkélytartó óriása, kecses kariatidája, a számtalan amorett, oroszlán, férfi- és női fej együttesen hozta létre a szűkebb belső kerületek együttes arculatát, amelyeket találóan így jellemzett egyik művészettörténészünk: „...stílustalanságával stílussá érett”. Térjünk azonban vissza Mátyás király patinásán zöld bronzszobrához. A műalkotás a Rákóczi út és Szentkirályi utca sarokházát díszíti. A földszinti csemegebolt vásárlói közül kevesen tudják, hogy az egykori Mátyás király kávéház termeiben járnak és a szobor mintegy cégére volt a századforduló táján megnyílt jellegzetes pesti szórakozóhelynek, amely ez idő tájt ötszáz társával együtt szórta kirakatainak fényét a fővárosi éjszakában. Innen kiindulva rövid félórányi séta során vagy száz jellegzetes pesti épületszobrot láthatunk. Nem egy közülük neves mester alkotása. Pátzay Pál, Kerényi Jenő, Ligeti Miklós több lakóházat díszített szobrával. A névtelen, sokszor művészien szép, vagy éppen témájában érdekes, széles stílusskálát felvonultató művekből nyújtunk át egy csokorra valót. Kép és szöveg: FÉNYES TAMÁS 25 Észre nem vett szobrok 0 f.rJ í
