Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-07-22 / 14. szám

GYÜMÖLCSÖK, FŐZELÉKEK BEFŐZÉSE, TARTÓSÍTÁSA HÍRES FALVAK „A gyümölcsbefőttet az újabb idő­ben már egy háztartásban sem lehet nélkülözni. Bárminő pecsenye mellé adva, nagyon kellemes ízű mellék­étel, női társaságok alkalmával adott vendégségeken kitűnő csemege s ha a háznál beteg van, enyhülést szerez a megbecsülhetetlen befőtt... A magyar szakácsirodalomban ed­dig érezhetően hiányzott egy olyan könyv, amely a befőttekkel részlete­sen foglalkozott volna. E hiányt pó­tolni, megírtam A befőttekről című könyvemet. A könyvben tárgyalt ké­szítésmódok, valamint a gyümölcs, főzelék és saláta épen való eltartása, mind régi és legújabb tapasztalataim szerint íródott s így tökéletesen meg­bízható, ami, hiszem, nem csekély fontosságú tény” - írta Zilahy Ágnes (1848-1908), a századforduló neves szakácskönyvszerzője. Annak idején Singer és Wolfner kiadásában jelent meg ez a kötet, most - változatlan utánnyomással - a Minerva Könyv­kiadónál látott napvilágot.- Vajon nem idejétmúltak-e ezek a csaknem százesztendős receptek? - kérdezheti napjaink háziasszonya. A válaszunk egyértelmű nem. A be­főzési tanácsok ma is időszerűek, és az a rengeteg lelemény pedig, amely­­lyel szépanyáink a házi tartósítást művelték, valósággal elkápráztatja az olvasót. Érdemes tehát e kötetben tallózni. Bizonyítékul néhány recep­tet mi is bemutatunk Zilahy Ágnes könyvéből. Kajszibaraczk Egy liter vízben főzzünk fel hat de­ka timsót, vegyük el a tűztől és önt­sünk bele még egy liter tiszta vizet. (Hasonló timsós vízben a befőttes üvegeket is kimoshatjuk.) Ebbe a timsós vízbe dobjuk bele a félig meg­érett, még kemény, meghámozott kaj­­szibaraczkokat, magjuk nélkül kettő­be vágva. Ha a szükséges baraczko­­kat mind megtisztítottuk, rakjuk ki a timsós vízből tiszta vízbe, abba meg­mosva, rakjuk ki tiszta ruhára s a vi­zet törülgessük le róluk. Rakjuk szép rendben az üvegekbe, öntsünk reá nyolcz üveghez egy kiló czukorból készült forró czukros levet. Hólyag­gal bekötve, gyorsan főzzük ki gőz­ben úgy, mint a többi befőttet. Meggy-befőtt A jól megérett szép meggyet meg­mossuk, a szárának felét ollóval le­vágjuk s tálba téve, olyanformán já­runk el vele, mint más gyümölccsel. (Vagyis sűrű czukorsziruppal lefor­rázzuk, befedjük és kihűlése után üvegbe rakjuk.) Ha sok lenne a leve, forralással apasszuk le, vagy ha nem elég édes, tegyünk bele még kevés czukrot, mert a meggy nagyon rossz, ha nem elég édes. Kössük be az üve­geket hólyaggal és rendes módon főzzük ki gőzben. Szilvaíz Kitűnő szilvalekvárt lehet a követ­kező módon készíteni: Nagyon érett és megmagolt szilvát minden hozzá­adás nélkül olyannyira meg kell főz­ni, hogy középszerű rostán által le­hessen törni. Tehát 3 kilónyi áttört szilvához vegyünk egy félkiló czuk­rot, amelyet előbb 2/8-ad liternyi boreczetben feloldottunk. Az eczet­­ben így feloldott czukrot az áttört szilvába öntve, az egész keveréket is­mét gyönge tűzre téve, még egy fél­óráig kell főzni. Lehet bele valami kellemes fűszert, úgymint vaníliát vagy fahéjat tenni. Különösen alkal­mas, gyermekeknek ozsonnára ke­nyérre kenni. Kovászos uborka télire Egy ötliteres üveg fenekére rak­junk az uborkához használatos min­denféle fűszerfüvet (kapor, borsfű, meggyfagally, szőlőlevél, egész bors) és egy szelet zsemlyét. Tisztára meg­mosott, szép, ép, egyenlő nagyságú és nem igen apró uborkával rakjuk tele az üveget. Az uborka tetejére is rakjunk fűszerfüvet, öt kanál sót és egy széles szelet zsemlyét. Az ubor­kát forrázzuk le tiszta forró vízzel, te­gyünk az üvegbe öt kanál szaliczilvi­­zet s az üveg száját gyorsan kössük le. Az üveget tegyük ki napos helyre, a tornáczra, vagy ablakba, borítsunk rá nedves ruhát. Ahányszor a ruha megszárad, annyiszor kell megnedve­síteni, mert az uborka, ha érik, forr, s a megduzzasztott száraz hólyagot könnyen kipukkantaná. Néhány nap múltán hűvös kamrába vagy száraz pinczébe tehetjük. Czitrom és narancs eltartása Egészen tiszta, új nyírágvesszőből készült seprőt nyelével a földre állít­juk, úgy hogy a vesszős seprője fölfe­lé álljon. Kamrában vagy pinczében sötétes helyre kell a seprőt állítani és a seprő vesszős ágai közé rakjuk a czitromot és narancsot. így érintés nélkül pár hónapig is eláll a czitrom és a narancs. Hamuba is rakhatjuk, akárcsak a sárga és a görögdinnyét.” VÍZSZINTES: 1. Tudatosan tö­rekszik valamire. 6. ...-hír; baljós értesülés. 9. Emőke becézett alakja. 12. A Balaton-part legnépszerűbb ki­rándulóhelye - az apátsági temp­lommal. 14. Fonyód környéki község. Színes népi hímzései a „virágos” múltra emlékeztetnek. 16. Oroszlán neve. 17. Ólálkodik. 20. Könyörgő. 21. Élet ... Irodalom; hetilap. 22. A múlt század zenéjének egyik ural­kodó hangneme. 23. Zár betűi kever­ve. 24. Díszes, nagy épület. 26. Seb­kötöző anyag. 28. Alom egynemű be­tűi. 30. Sajt fele! 31. Tanítóképző, rö­vidítve. 32. A máj termelte váladék. 34. Téli sport. 36. Igekötő. 38. Tüze­lőanyag. 40. Intés karral. 41. Kossuth Lajos szülőfaluja Borsod-Abaúj- Zemplén megyében. 43. Jófajta gö­rögdinnye termőhelye Heves megyé­ben, Hatvan közelében. 45. Távolabbi dolgot. 46. Történelmi időszak. 49. Édesség gyerekeknek. 50. Rag, -re párja. 51. Aladár becézve. 52. Áján­­dékoz. 54. Szomszéd betűk az ábécé­ben. 55. Kilométer. 57. Óra páros hangja. 59. Fél liter. 63. LKM. 64. Ilyen fény övezi az ünnepeltet. 65. Azonos betűk. 66. Egyesülés, szövet­ség. 68. Közreműködik. 70. Aromás ital. 71. Észak-magyarországi község; középkori vára ma rom. (Egyik me­gyénk neve is.) 73. Márkás porcelánja tette híressé a nevét. 75. Árpád-házi magyar király volt (Sámuel). 76. Elő­idéz valamit. 77. Ildikó, kedvesen. FÜGGŐLEGES: 1. Futó, dobó vagy ugró sportoló. 2. Derűs, vonzó. 3. Téli csapadék, névelővel. 4. Mint az 50. számú sor. 5. Itt működött a Kner-nyomda. (Ma Endrőddel egye­sült.) Zárt betű: G. 6. Az ország leg­szebb községének is nevezik; 55 régi háza, élő népművészete igazi turiszti­kai látványosság. Zárt betű: O. 7. Or­szágos Béketanács, rövidítve. 8. Amit biztosan derű követ. 9. Személyes hangvételű tanulmány. 10. A hegyal­jai bortermelés egyik központja. 11. Igavonó állat. 13. Nemzetközi, rövi­dítve. 15. Erdei állat. 18. Község a Duna-Tisza közén. Nevezetessége a rádióadó torony. 19. Női énekhang. 24. Autót leállít valahol. 25. Skála­hangok. 27. Lángeszek. 29. Követ­kezmény. 30. Beszédünk eleme. 33. Édes péksütemény. 35. Ehhez hason­ló. 37. Zúdít, áraszt. 39. Paripa. 40. Hires Árpád-kori templomunk faluja a Dunántúlon. 41. Hat a sav. 42. Áz év 1/12 része. 44. Fanyar erdei gyü­mölcs. 47. Kérdés személyre. 48. Szö­veget kitöröl. 51. Abban az időben. 53. A népművészetéről híres dunántúli Sárköz legnagyobb községe. 56. El­avult nézetek képviselője. 58. Balato­ni üdülőhely. 60. Tudják, páratlan betűi. 61. Szerzetesi öltözet. 62. Bécs, Budapest, Belgrád közös folyója. 65. Mindennek a lelke. 67. Nemzetközi Olimpiai Bizottság, rövidítve. 68. Tu­dományos diákkör. 69. A víz alá. 70. Telefon, rövidítve. 72. Álom hangzói. 74. Könnyezik. BAJAI ISTVÁN A megfejtést és a nyertesek névsorát lapunk 88/23. számában közöljük. Beküldési határidő: IX. 15. Az 1988/6. lapszámunk rejtvényének helyes megfejtése: „Magyar Nyelvőr, Kosztolá­nyi Dezső, Hang és Alaktan, New York, Vers­tan." Könyvjutalmat nyertek: Kocsis László NSZK, Bárok István Izrael, Varga Etelka Svájc, Perl Tibor Portugália, Nagy András USA, Son­­nenwirth Mária Belgium. Illés Helene Francia­­ország, Miller Margit USA, Csillik László, Vizi Anita Magyarország. 23

Next

/
Thumbnails
Contents