Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-22 / 14. szám
MONTREALI MEMORANDUM - BUDAPESTI VÁLASZ A Montreali Magyar Bizottság az erdélyi magyarság ügyében memorandumot intézett a magyar kormányhoz. A memorandumra dr. Szűrös Mátyás, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke válaszolt. Szűrös Mátyás a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságában a külügyekért felelős titkár. A széles érdeklődésre számot tartó levélváltást az alábbiakban közzétesszük. MEMORANDUM AZ ERDÉLYI MAGYARSÁG LÉTKÉRDÉSÉRŐL A világ összmagyarsága fájdalommal, elkeseredéssel és sokszor tehetetlen dühhel nézi és hallja a Romániából, főleg Erdélyből jövő híreket, hogyan alázzák meg és fosztják meg ott élő magyar testvéreinket a legelemibb emberi jogaitól. Évek óta kísérletezik a magyarság, szerte a világon, különféle segélyakciókkal, melyek ugyan könnyítenek főleg a kimenekültek sorsán, de a rombolás, fajirtás megy tovább. A Montreali Magyar Bizottság egyöntetűen magáévá tett egy javaslatot ez év januárjában, melyet az adott viszonyok között az egyedüli eszköznek lát ahhoz, hogy a helyzeten változtatni lehessen. E javaslat alapján felkérjük a Magyar Kormányt, mint az egyedüli erre hivatott hatóságot az Egyesült Nemzetek Szervezetének alapszabályai szerint, hogy terjessze erdélyi honfitársaink ügyét az ENSZ elé. Jól tudjuk, hogy az ilyen lépés nem illik bele a szocialista testvéri országok politikai magatartásába, hisz nekik az ilyen ügyeket egymás között, testvériesen kellene megoldani. Viszont mi reméljük, hogy a Magyar Kormánynak éppen elég tény áll rendelkezésére, bizonyítékául annak, hogy a jelenlegi román kormány éppen a fent említett politikai elv mögé bújva hozza egymás után rendelkezéseit az erdélyi magyarság teljes felszámolására. Mi reméljük és bízunk abban, hogy a Magyar Kormányban visszhangra talál javaslatunk, és a világ fóruma elé viszi az erdélyi fajirtás ügyét a lehető leggyorsabban, hiszen mondhatjuk, hogy all. órában él az a nép, mely nyugodtan nevezheti magát Erdély őslakosságának, s mely évszázadokon át volt fellegvára és megőrzője a magyar kultúrának. Ha a Magyar Kormány ezt megteszi, számíthat ebben az ügyben nemcsak a montreali magyarság támogatására, de bízunk abban, hogy az észak-amerikai magyarság túlnyomó többsége követni fogja példánkat. Remélve, hogy szavaink nem falra hányt borsóként peregnek le, s cselekedetre késztetik a Magyar Kormányt, Isten oltalmába ajánljuk erdélyi testvéreinket éppen úgy, mint magyar testvéreinket szerte a világon. A Montreali Magyar Bizottság nevében Korsós László, elnök Montreal, 1988. április 13. DR. SZŰRÖS MÁTYÁS VÁLASZA: Megkaptam a montreali bizottság memorandumát „Az erdélyi magyarság létkérdésének ügyében”. Figyelmességét köszönöm. A memorandumban foglaltakat olvastam, nagyra becsülöm, hogy külföldön élő honfitársaim - Önök és az Önök egyesületeihez hasonlóan sokan mások is - kifejezésre juttatják aggodalmukat, segíteni kívánnak a Romániában élő magyarság sorsának javításában. A Nyugatról érkező visszhang azt mutatja, hogy a magyar külpolitika támogatást élvez a világ különböző részein élő magyarok körében. Megértik helyzetünket, egyetértenek eszközeinkkel. Mindent megelőzően azzal, hogy lépéseinkkel olyan helyzetet szeretnénk elősegíteni, amelyben a szülőföld biztosítja a magyarság boldogulását, az egyéni és kollektív jogok gyakorlását. Amíg ez megvalósul, addig segíteni kívánjuk azokat a magyarokat, akiket nemzetiségi hovatartozásuk miatt hátrányok érnek. Azt valljuk, hogy a nemzeti kisebbség sorsa alapvetően soha sem lehet kizárólagos belügy. Ez az elv vezet bennünket az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi tanácskozásainak vitáiban, ezért csatlakoztunk Kanada és mások kezdeményezéseihez a nemzeti kisebbségek helyzetének megkönnyítése érdekében. Politikánk következetes és nyílt. Ezt tesszük minden más fórumon, itthon és külföldön egyaránt. Biztos vagyok abban, hogy a Montreali Magyar Bizottság szintén nem elégszik meg egy memorandummal, hanem tenni kíván azokért, akik arra rászorulnak, mert kénytelenek voltak elhagyni szülőföldjüket. Szívesen veszünk Önökkel minden jóindulatú párbeszédet. Örömmel olvasnánk arról, hogy mit tesz és mit kíván tenni a kanadai magyarság a magyar-kanadai kapcsolatok tartalmának gazdagításáért. Önök Kanada állampolgárai, de jól ismerik Magyarországot, innen jutottak mostani hazájukba, ezért javaslataikat, azt hiszem, mindkét ország vezetői szívesen vennék. Kérem önt, kedves Elnök úr, szíveskedjék személyes üdvözletemet tolmácsolni a magyar bizottság tagjainak és családtagjainak. Mindnyájuknak sok sikert kívánok ottani életük alakításában. Tisztelettel és sok szívélyes üdvözlettel Dr. Szűrös Mátyás az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke 1988. június 30. TÖMEGTÜNTETÉS BUDAPESTEN Egyes becslések szerint több mint százezer ember gyűlt össze június 27- én este a Hősök terén, hogy a különböző állampolgári csoportok által szervezett békés tüntetésen tiltakozzék az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok romániai semmibevevése s elsősorban a nemzetiségi létet minden eddiginél súlyosabban fenyegető „területrendezési terv” ellen. Csurka István ez alkalomra írt beszédében a demonstráció célját így fogalmazta meg: „...Hitet tegyünk a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság mellett, hitet tegyünk elsősorban magyar testvéreinknek élethez való joga mellett, magyar összetartozásunk és közös sorsvállalásunk mellett.” A tüntetők rendben és fegyelmezetten - románok, magyarok és németek által lakott falvak neveit feltüntető táblákkal - vonultak a román nagykövetség elé. A Román Szocialista Köztársaság nagykövete nem vette át a tüntetés szervezői által megfogalmazott memorandumot, amely a magyar nép mélységes aggodalmának adott hangot amiatt, hogy a „területrendezési terv” végrehajtása esetén „otthonok, templomok, ősi temetők, az egyetemes európai és magyar kultúra felbecsülhetetlen tárgyi értékei, népi és vallási közösségek, emberi sorsok válnak az erőszak és törvénytelen rombolás áldozatává.” * A békés tüntetést Romániában a legmagasabb szinten minősítették soviniszta, nacionalista, románellenes megnyilvánulásnak. Retorzióként bezárták a kolozsvári magyar főkonzulátust, diplomatáit kiutasították Romániából. A román hatóságok - mindenféle hivatalos magyarázat, indok-FOTÓ: GABOR VIKTOR lás nélkül - száz és száz Romániába igyekvő magyar állampolgárt fordítottak vissza a határról, magyar turistairodák által szervezett romániai társasutakat mondtak le. Nicolae Ceausescu a budapesti békés tüntetést követő napon kijelentette: „Egyes soviniszta, nacionalista körök, azzal a céllal, hogy eltereljék a figyelmet a megoldásra váró problémákról, olyan praktikákhoz folyamodnak, amilyeneket még Horthyék sem mertek megtenni.” A kolozsvári magyar főkonzulátus bezárását hírül adó MTI-jelentés hangsúlyozza: „A Magyar Népköztársaság kormányát.ez a súlyos intézkedés sem téríti el eddig követett elvi politikájától, amely a magyar és a román nép barátságának elmélyítésére, az országaikban élő nemzetiségek összekötő szerepének erősítésére, a magyar-román együttműködés sokoldalú fejlesztésére irányul.” 5
