Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-07-22 / 14. szám

\ , y \ \ -00 & A Magyar Hírek Posta rovata az ol­vasók fóruma. A szerkesztőség ugyan akkor fenntartja a jogot, hogy a beér­kezett leveleket rövidített formában közölje. A „Magyar Hírek” 88/5. száma „A walesi her­ceg és a magyar vendéglátás” címmel közöl cik­ket Pusztaszeri Lászlótól. A cikk a walesi herceg 1935. február-március havi pár napos látogatásá­ra emlékezik korabeli újságok beszámolói alap­ján. Ehhez kapcsolódóan érdekességként kívá­nom kiegészíteni az említett cikket: Az 1935-36. évi Bárd Ferenc és Fia, valamint Rózsavölgyi és Társa zeneműkiadók kiadásában megjelenő „Karácsonyi Albumban” Petőfi Sán­dor versét - „Rózsabokor a domboldalon” - Ba­lázs Árpád dallamával mint „a Walesi Herceg legkedveltebb magyar dalát” - adják közre, mely feltehetően igaz volt. Nyilván a magyar fordítását is ismernie kellett, ha „legkedveltebb magyar da­la volt”. Ha esetleg valaki nem ismeri Petőfi versét, úgy az alábbiakban ismertetném az első szakaszát: „ Rózsabokor a domboldalon, Borulj a váltamra angyalom, Súgjad a fülembe, hogy szerelsz, Hej, milyen jól esik nékem ez!" 1937-1938. évben az említett kiadók „A Wind­­sori Herceg és a Windsori Hercegnő kedvenc ma­gyar nótájáéként adják ki Vajda József versére, Marthon Géza átirataként a „Megugrattak Horto­bágyon a karámból egy csikót” kottáját, melynek szövege: „Megugratlak Hortobágyon a karámból egy csikót, Ellopták a szeretőmet, azt sem tudom, hogy ki vót. Én Istenem a csikómat, szeretőmet ellopták. De a búmat, bánatomat Mindörökre itt hagyták. Megugrattak Hortobágyon a karámból egy csikót". Pár soros kiegészítésemmel remélem a lap olva­sóinak örömet tudok okozni, s ha valakit a kotta is érdekel, úgy másolatát nagyon szívesen rendel­kezésére bocsátom. SÉRI GYULA 4025 DEBRECEN, SZÍV U. 15. Postarovatukban, Pusztaszeri László cikkének olvasói helyreigazításába hiba csúszott be. Az el­ső mondatok ugyan helyesek, de az már nem, hogy „V. György angol királyt... ismert okokból lemondásra kényszeritették öccse, VI. György ja­vára”. Mert V. György úgy szerette a trónját, hogy inkább meghalt, minthogy lemondott volna róla; ellenben legidősebb fia (a négy közül), VIII. Edward úgy szerette Mrs. Simpsont, hogy miatta egy éven belül (1936. december) még a trónról is lemondott, öccse VI. György javára. Amint még írták, VIII. Edward nem volt a nők bálványa mint nagyapja, az elegáns és népszerű VII. Edward; de ő a magyar barackpálinkát népszerűsítette, ami­ért részünkről köszönetét érdemel. DR. GEGESY JÓZSEF LUDWIGSBURG, NSZK Stt &fiwtceofUh öreg barackpálinka Resenvée N°J-^íé E kulaCs abból a hordó barackpálinkából töltetett, amelyből a walesi herceg a budai .Kakuk".étteremben 193S febr.2t~én fogyasztott. is dicsért. Lapjuk közelmúltban megjelent számaiban - magyar, majd angol nyelvű - cikket közöltek a walesi herceg 1935-ös budapesti látogatásáról. A cikk angol nyelvű változatában azt olvashatjuk, hogy „The Prince of Wales arrived incognito at Budapest in the evening hours of the 29th of Feb­ruary, 1935”. E tényt érdekesnek találom, mert mint a mellékelt kép bizonyítja, már február 22- én Budapesten volt, hiszen megkóstolta a magyar barackpálinkát. Nem fontos, hogy kinek van iga­za, de vagy az egyik, vagy a másik időpont téves. A másolatot az eredeti pálinkásüveg címkéjéről készítettem, csak az a kár, hogy a.tulajdonomban lévő üveg üres. Egy amerikai rokonomtól örököl­tem a palackot, vagy kulacsot, aki valamikor a harmincas években járt látogatóban Budapesten Amerikából. A. S. ERDÉLYI NEW YORK, USA. Angliában, a Bristoli Magyar Klub vezetőségé­nek már több mint tíz éve aktív tagja Kiss Erzsé­bet. Figyelmet érdemel a magyar népművészet angliai népszerűsítése terén kifejtett tevékenysé­ge. Bristolban már tíz év óta, június hónap vala­melyik vasárnapján ünnepséget tartanak „Idős városlakók napja” címmel. A város legnagyobb, Ashton nevű parkjában zenekarok, tánccsopor­tok szórakoztatják a közönséget. A park közepén, a Court nagy épületének földszinti termeiben pe­dig kiállításokat rendeznek. Az egyik teremben Kiss Erzsébet ajánlatára, magyar népművészeti kiállítást szerveztek, immár hat alkalommal. A ki­állítás nagy sikert aratott a város lakóinak köré­ben, amiről számos üdvözlő levél tanúskodik. A kiállított tárgyak túlnyomórészt Kiss Erzsébet saját gyűjteményéből valók, és számos darabot saját kezűleg készített. KISS JÁNOS, BRISTOL, NAGY-BRITANNIA Nagy érdeklődéssel olvastam Munkácsy Mi­hály „Honfoglalás” c. festményéről szóló cikkü­ket. Karácsonyra kaptam a holland Elsevier ki­adásában „A XX. század krónikája” című köny­vet, amelyet régi újságcikkekből állítottak össze (Kroniek van de 20st eeuw, 1053 oldal). Nagy meglepődéssel olvastam, hogy „1900 májusában Mihály von Munkácsy magyar festőművész meghalt, kinek művészneve: Michael von Lieb”. Igaz-e, hogy Von Liebnek hívták? Erről sohasem hallottam. Mindenki tudja, hogy Petőfit Petro­­vicsnak hívták, és mégis az egyik legnagyobb ma­gyar költőnk. DR. BENEDEK LÁSZLÓ DENNENLAAN, HOLLANDIA (Világhírű festőművészünk 1868-ig valóban a Lieb nevet viselte, édesapja ugyanis Lieb Leo bajor eredetű sótiszt volt. Ekkor vette föl - szülővárosára, Munkácsra utalva - a „Munkácsy" nevet. A szer­kesztő megjegyzése.) Vámos Kálmán a philadelphiai magyar szelle­mi élet egyik legaktívabb és legértékesebb szerve­zője. Jelentős szerepet vállalt a Magyar Klub (Hungarian Club) könyvtárának megszervezésé­ben, fontos szerepe van a magyar emlékek menté­sében. Sokszínű, művelt egyéniség. Pályája kez­detén újságíró, majd grafikai munkákat és művé­szi üvegberakást készített. Ez utóbbival kereste a megélhetését egy philadelphiai gyár tervezője­ként. Saját lakásában, a kandallóba beépítve örö­kítette meg a magyar történelem fontosabb jele­neteit. Ez a munka az amerikai magyar identitás­­tudat egyik fontos emléke. Alkalmam volt 1987 szeptemberében ezt a munkát a helyszínen meg­csodálni. Rábeszélésemre készítették a fénykép­felvételeket a rejtett lámpákkal belülről megvilá­gított üvegberakásokról. DR. KOVÁCS ILONA Országos Széchényi Könyvtár BUDAPEST A Magyarországon oly negatív módon foga­dott új adózási rendszerrel kapcsolatban vissza­emlékezem az én egzisztenciális kezdetemre itt az NSZK-ban. Egész véletlenül mint önálló (ma­szek) indultam az új életkezdésnél. Rettenetesen el voltam szörnyedve a kivetett adópenzum miatt. Az adó azonban nem bénított meg, hiszen csak a megkeresett pénzösszeg után kellett befizetnem. Aztán idővel gondolkodóba estem: tulajdonkép­pen az állam megbízik bennem, mert felvehetem, kézhez kapom a bruttó kereseten keresztül az adót is, amit egészben vagy részletekben - ahogy nekem kedvezőbb - befizethettem. Ha több pénz csúszott be az adópénztárba, akkor a következő évben még vissza is kaptam belőle. Hogy Magyarországon sokan visszaadták az iparukat, az sajnálatos. Most, amikor az óhajtott önállóságra lehetőség van, az adókötelezettség miatt sokan mégis megtorpannak. Én már a ne­gyedik éve - most, az életem alkonyán, hála a sorsnak - az év legnagyobb részét szülőhazámban tölthetem. így belátást nyertem a hazai dolgokba. Egy romos házat vásároltam, felépítettem és mo­dernizáltam, főleg kétkezi munkával. Elkerülhe­tetlen volt igénybe venni több iparos szolgálatát. A kereskedelem írott és íratlan törvényei alapján mindenről feljegyzést csináltam. A szolgálatokért az elvégzett munka után kifizetett összegről pa­pírt, nyugtát akartam kérni, hogy végül is tisztán lássak. Ám a légritkább esetben kaptam nyugtát. Volt, hogy a nehezen megszerzett szakember in­kább nem vállalta a munkát, de nyugtázásról hal­lani sem akart. Az éremnek természetesen másik oldala is van. Az adórendszernek biztosítani kell a maszek elő­rehaladását is, ösztönöznie kell a gépek beszerzé­sét, az üzem bővítését, a reklámot. Az államnak nyújtani is kell valamit. Az emberek tisztán akar­ják látni, hogy mire megy az adózók pénzre. Nem szabad az államnak kalandos invesztíciókba kez­deni, felesleges nagy országvédelmi kiadásokba keveredni. Az örökös gazdasági kísérletezgetés az emberek bizalmának elvesztéséhez vezethet. Nyil­ván csak felületesen ismerem a hazai helyzetet. Lehetséges. De ennek ellenére szívből kívánom a nehéz időkből való gyors kibontakozást. EGEI SÁNDOR OFFENBACH, NSZK 2

Next

/
Thumbnails
Contents