Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-07-08 / 13. szám
BURGENLANDI BESZÉLGETÉSEK Hogyan boldogul, ha magyar? Dr. Teleky Béla őriszigeti evangélikus lelkész, nyugalmazott tanár üzenete: „A magyar nyelvet csak úgy lehet tanítani, ha az ember vele együtt a lelkét is átadja a tanítványnak. A nyelv része a magyarságtudat, a népdal és a néptánc is. Ezen a tájon csak ilymódon lehet és szabad oktatni, terjeszteni a magyar nyelvet és kultúrát. És persze szoros együttmunkálkodásban a családokkal, hogy meglegyen a gyerek számára a legfőbb fölhatalmazás és biztatás: érdemes és kell őrizni az ősök nyelvét, másként nem maradhat meg magyarnak...”- Nagytiszteletű úr lakóhelye, Orisziget, ez a Szék patak menti kedves község háromnegyed részt magyar, mégis gyakran hallani az utcán, boltban „nemgyár" beszédet. Ez a se magyar. se német keverék nem csupán a statisztikát rontja...- Évszázadok óta magyar nyelvi szigeteken élnek itt az emberek, következésképpen a nyelv sem fejlődhetett, gazdagodhatott olyan lendülettel, mint Magyarországon. A német nyelv viszont igen, és annak új szavait az itteni magyarok ösztönösen átvették. Használják, mert értik őket, és talán nem is gondolnak arra, hogy meg kellene találni a szó, a kifejezés magyar megfelelőjét. így aztán sok atyafi beszédében keveredik a magyar és a német.- Mit lehetne tenni a gyorsuló elnémetesedés ellen ?- A legnagyobb felelősség a családon nyugszik, a szülőkön és nagyszülőkön. Ha az ő anyanyelvűk magyar, hát beszéljenek akként a gyerekekkel, ha meg vegyes, akkor mindkét nyelven, így még gazdagabbá válik az utód. Le kell győzni az évtizedekkel ezelőtt lábra kapott tévhitet, amely szerint a magyar a szegények, tudatlanok nyelve, ezért szégyen azt beszélni. A helyi óvodában, az iskola alsó tagozatában még tanítanak magyarul. A szülők kötelessége lenne összefogni, hogy a felső tagozatban és középiskolákban is, a törvény adta joguknál fogva, ragaszkodjanak gyerekeik magyaroktatásához. Látja, minduntalan kilyukadok a családnál, amely az alapja a nyelv és kultúra ápolásának. Ha a család nem képes ezt a kötelességét teljesíteni, nem vádolhatjuk sem az államot, sem az óvodát, sem az iskolát.- És miként van ez az ön családjában, nagytiszteletű úr?- Nálunk nem holmi titkos nyelv a magyar. Orvos fiam és két kisunokám, meg a feleségem és én csak magyarul beszélünk, még német anyanyelvű menyem jelenlétében is. Ő viszont kezdettől tanult magyarul, hogy megértsen bennünket. A feleségem, Gréte, soproni sváb lány volt, a kitelepítések miatt esetleg hordozhatna tüskét magában. A valóság: lelkes harcosa az itteni magyarság fönnmaradásának; egyházi és világi énekkart szervezett, hittant tanít az iskolában. Jómagam is, amíg egészségi állapotom engedte, a felsőlövői gimnáziumban magyart tanítottam.- Mi a véleménye: partnerei-e az osztrák hivatalos szervek a magyarság itteni választott tisztségviselőinek?- Nyugdíjasként már semminemű érdekem sem fűződhet ahhoz, hogy csak pozitívan nyilatkozzam. A meggyőződésemet mondom hát: Dr. Teleky Béla: Mérhetetlen felelősség nyugszik a család vállán... A SZERZŐ FELVÉTELE az osztrák fél, a többség képviselője partnerünk nekünk, magyaroknak. A nemzetiségekre vonatkozó alkotmányjogi szabályozás már rég megvan. Ügy vélem, hogy a magyar népcsoport képviselői, valamint a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület vezetői okos kompromisszumokra is hajló tárgyalásokkal, de az itteni magyarság érdekeit messzemenően megvédő együttműködési készséggel az eddiginél is nagyobb rokonszenvet szerezhetnének e maroknyi népcsoport ügye iránt. Alapvető erkölcsi támasznak és példának kell vennünk az osztrák-magyar felsőszintű és egyéb kapcsolatokat, amelyek hála Istennek, felhőtlenek és barátiak. A barátok pedig, miután erős szálak fűzik össze őket, a legbonyolultabb problémákra is találnak megoldást. Burgenland második legnagyobb városának, a 6300 lakosú Felsőőrnek legalább a negyede magyar anyanyelvű - mondja Rácz Mihály polgármester, aki hatodik éve tölti be a helység legfőbb választott tisztségét:- Én sem tagadom magyarságomat, mind az öt gyerekünk kitűnően beszél magyarul. Egyik fiam tanítja is a nyelvet, a lányom a bécsi egyetem finn-ugor szakán nyelvésznek készül. Jómagam az első szót magyarul hallottam, mondtam. De nem jártam magyar iskolába. Számítsa ki: 56 esztendős vagyok, a német megszállás alatt kezdtem az iskolát. A nácik erőszakos germanizálása - bárha az akkori Magyar Királyság a Harmadik Birodalom szövetségese volt is - nem használt a magyar ügynek.- Hogyan boldogul itt az ember, ha magyar nemzetiségű ?- Semmi okunk sincs magyarságunkat megtagadni, netán eltitkolni! Valójában minden törvényes lehetőség megvan arra, hogy a magyarság megmaradjon, sőt, számbelileg növekedjék is. A legutóbbi népszámlálási adat, amely szerint csupán 4147 magyar él a tartományban, félrevezető. Az anyanyelv és nem a használt nyelv alapján kellett volna megállapítani a nemzetiséget. Ami a kérdése íényegét illeti: a magyar nyelvtudás csak haszon ezen a vidéken. Bármilyen tisztséget betölthetnek, megkaphatnak a magyar anyanyelvű polgártársaink. Itt, a városi vezető testületben éppúgy bent ülnek, mint a hivatalnoki karban. A városi jegyző is magyar, Fülöp Lajos.- Ennek ellenére, mintha a fiatalok, a mostani kisgyerekes szülők nemigen törekednének arra, hogy gyerekeik magyarul is tudjanak...- Hadd mondjak ellent önnek, ugyanis évről évre többen jelentkeznek az óvoda magyar csoportjába. Tavaly az elemi iskola első osztályában tizennégyen, az idén már 23-an tanulnak magyarul. Végre újra nyithatunk tiszta magyar osztályt! Vannak hát fiatal családok is, amelyek igenis fontosnak tartják, hogy gyerekeik magyarul is tudjanak, két nyelv biztos és természetes használatával nőjenek föl, két, sőt három nép (horvátok is élnek ezen a vidéken szép számmal!) kulturális örökségével gazdagodjanak. KULCSÁR LÁSZLÓ Kik voltak dr. Habsburg Ottó tanárai? A Magyar Hírek február 5-i számában (4L évf. 3. sz.) terjedelmes interjúban foglalkozik dr. Habsburg Ottóval, s az interjút készítő Pusztaszeri László azt is megkérdezi, hogy az interjú alanyát kik tanították magyar vonatkozású tárgyakra. A bencés gimnáziumi tanárok mellett Ady Lajos (magyar irodalom) és Molnár Kálmán (magyar közjog) nevét említi válaszában dr. Habsburg Ottó. Nem történik említés a számára talán legérdekesebb tárgyról, a magyar történelemről, amit Angyal Dávid (1857-1943), a századelő korának egyik vezető professzora adott elő számára 1929/30- ban Spanyolországban, illetve Belgiumban. A liberális-konzervatív történetíró, aki Ferenc Józsefről is írt monográfiát (1932), s akinek a nevét ma már jobbára csak szaktörténészek ismerik, 86 éves korában, nem sokkal halála előtt vetette papírra visszaemlékezéseit, s ebben, többek között, elbeszéli emlékeit volt tanítványáról, dr. Habsburg Ottóról is. A magyar történelem egyik kilátástalan pillanatában, 1943-ban keletkezett mű kézirata Iványi-Grünwald Béla halála után, 1965-ben került hozzám, s ezt 1971-ben kiadtam (Angyal Dávid: Emlékezések. Sajtó alá rendezte: Czigány Lóránt. London, Szepesi Csombor Kör, 1971). Az itt közölt részletek mintegy szervesen kiegészítik dr. Habsburg Ottó magyar tanárairól alkotott képünket. CZIGÁNY LÓRÁNT 1929 júniusában be volt fejezve tanári pályám. Ekkor különös, némiképp politikainak nevezhető megbízást kaptam. (...) 1929 nyarán gróf Hunyadi József a királyi család udvarmestere megbízott, hogy Lequeitióba utazzam Ottó királyfihoz. Adjam neki elő összefoglalóan a magyar történetet. Gróf Klebelsberg és a kormányelnök hozzájárulásával kaptam ezt a megbízást. Nem tagadom, hogy örültem e megbizatásnak. Örömöm telt a megtisztelő feladatban, de abban is, hogy 72. évemben végre a romantika kedvelt országába, Spanyolországba utazhatom. Á Biscayai-öböl partján a kis Lequeitio nevű városban lakott akkor Zita királyné gyermekeivel együtt. Egy előkelő spanyol legitimista bocsátotta a királyi család rendelkezésére a szép, eléggé tágas kastélyt. A királyné okos, erélyes nő lévén azon volt, hogy magyar látogatóiban megerősítse a hitet, hogy ő mindig jóakarója volt a magyar nemzetnek. Előadtam a királyfinak a magyar történetet körülbelül az Árpádok kihaltáig. A királyfi jól értett és tisztán beszélt magyarul. Büszke volt arra, hogy nemcsak az Árpádok, hanem a Koburg-Koháryak révén is magyar vér folyik az ereiben. Figyelmesen hallgatta az előadásokat és szorgalmasan jegyezhetett. 1929. október elején a királyi család átköltözött Belgiumba, s így én szabaddá lettem. Elutaztam Lequeitióból Wéber Jácint bencés tanár kíséretében, hogy lássak valamit Spanyolországból. Wéber mér régen tanította a királyi pár gyermekeit; (...) A következő, 1930. évben a királyi család Steenokkerzeelbe költözött, Brüsszel mellé. Ott egy legitimista érzelmű francia márki régi kastélyát a család rendelkezésére bocsátotta. Itt ünnepelték 1930 novemberében Ottó királyfi nagykorúságát. Az ünnepi napok után közvetlenül Brüsszelbe utaztam. Ott kellett laknom egy hotelben, mert a steenokkerzeeli kastélyban a kíséretnek kevés hely jutott... Ottó főherceg, akit ekkor már Felségnek szólítottak, figyelmesen hallgatta előadásaimat még akkor is, amikor elődjeiről nem volt lehetséges kedvezően nyilatkoznom. 6
