Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-07-08 / 13. szám

BURGENLANDI BESZÉLGETÉSEK Hogyan boldogul, ha magyar? Dr. Teleky Béla őriszigeti evangéli­kus lelkész, nyugalmazott tanár üze­nete: „A magyar nyelvet csak úgy le­het tanítani, ha az ember vele együtt a lelkét is átadja a tanítványnak. A nyelv része a magyarságtudat, a népdal és a néptánc is. Ezen a tájon csak ilymódon lehet és szabad oktat­ni, terjeszteni a magyar nyelvet és kultúrát. És persze szoros együtt­­munkálkodásban a családokkal, hogy meglegyen a gyerek számára a legfőbb fölhatalmazás és biztatás: ér­demes és kell őrizni az ősök nyelvét, másként nem maradhat meg magyar­nak...”- Nagytiszteletű úr lakóhelye, Ori­­sziget, ez a Szék patak menti kedves község háromnegyed részt magyar, mégis gyakran hallani az utcán, bolt­ban „nemgyár" beszédet. Ez a se ma­gyar. se német keverék nem csupán a statisztikát rontja...- Évszázadok óta magyar nyelvi szigeteken élnek itt az emberek, kö­vetkezésképpen a nyelv sem fejlőd­hetett, gazdagodhatott olyan lendü­lettel, mint Magyarországon. A né­met nyelv viszont igen, és annak új szavait az itteni magyarok ösztönö­sen átvették. Használják, mert értik őket, és talán nem is gondolnak arra, hogy meg kellene találni a szó, a ki­fejezés magyar megfelelőjét. így az­tán sok atyafi beszédében keveredik a magyar és a német.- Mit lehetne tenni a gyorsuló elné­­metesedés ellen ?- A legnagyobb felelősség a csalá­don nyugszik, a szülőkön és nagyszü­lőkön. Ha az ő anyanyelvűk magyar, hát beszéljenek akként a gyerekek­kel, ha meg vegyes, akkor mindkét nyelven, így még gazdagabbá válik az utód. Le kell győzni az évtizedek­kel ezelőtt lábra kapott tévhitet, amely szerint a magyar a szegények, tudatlanok nyelve, ezért szégyen azt beszélni. A helyi óvodában, az iskola alsó tagozatában még tanítanak ma­gyarul. A szülők kötelessége lenne összefogni, hogy a felső tagozatban és középiskolákban is, a törvény adta joguknál fogva, ragaszkodjanak gye­rekeik magyaroktatásához. Látja, minduntalan kilyukadok a családnál, amely az alapja a nyelv és kultúra ápolásának. Ha a család nem képes ezt a kötelességét teljesíteni, nem vá­dolhatjuk sem az államot, sem az óvodát, sem az iskolát.- És miként van ez az ön családjá­ban, nagytiszteletű úr?- Nálunk nem holmi titkos nyelv a magyar. Orvos fiam és két kisuno­­kám, meg a feleségem és én csak ma­gyarul beszélünk, még német anya­nyelvű menyem jelenlétében is. Ő vi­szont kezdettől tanult magyarul, hogy megértsen bennünket. A felesé­gem, Gréte, soproni sváb lány volt, a kitelepítések miatt esetleg hordozhat­na tüskét magában. A valóság: lelkes harcosa az itteni magyarság fönnma­radásának; egyházi és világi ének­kart szervezett, hittant tanít az iskolá­ban. Jómagam is, amíg egészségi ál­lapotom engedte, a felsőlövői gimná­ziumban magyart tanítottam.- Mi a véleménye: partnerei-e az osztrák hivatalos szervek a magyarság itteni választott tisztségviselőinek?- Nyugdíjasként már semminemű érdekem sem fűződhet ahhoz, hogy csak pozitívan nyilatkozzam. A meggyőződésemet mondom hát: Dr. Teleky Béla: Mérhetetlen felelős­ség nyugszik a család vállán... A SZERZŐ FELVÉTELE az osztrák fél, a többség képviselője partnerünk nekünk, magyaroknak. A nemzetiségekre vonatkozó alkot­mányjogi szabályozás már rég meg­van. Ügy vélem, hogy a magyar nép­csoport képviselői, valamint a Bur­genlandi Magyar Kulturális Egyesü­let vezetői okos kompromisszumokra is hajló tárgyalásokkal, de az itteni magyarság érdekeit messzemenően megvédő együttműködési készséggel az eddiginél is nagyobb rokonszen­­vet szerezhetnének e maroknyi nép­csoport ügye iránt. Alapvető erkölcsi támasznak és példának kell vennünk az osztrák-magyar felsőszintű és egyéb kapcsolatokat, amelyek hála Istennek, felhőtlenek és barátiak. A barátok pedig, miután erős szálak fűzik össze őket, a legbonyolultabb problémákra is találnak megoldást. Burgenland második legnagyobb városának, a 6300 lakosú Felsőőrnek legalább a negyede magyar anya­nyelvű - mondja Rácz Mihály pol­gármester, aki hatodik éve tölti be a helység legfőbb választott tisztségét:- Én sem tagadom magyarságo­mat, mind az öt gyerekünk kitűnően beszél magyarul. Egyik fiam tanítja is a nyelvet, a lányom a bécsi egye­tem finn-ugor szakán nyelvésznek készül. Jómagam az első szót magya­rul hallottam, mondtam. De nem jár­tam magyar iskolába. Számítsa ki: 56 esztendős vagyok, a német megszál­lás alatt kezdtem az iskolát. A nácik erőszakos germanizálása - bárha az akkori Magyar Királyság a Harma­dik Birodalom szövetségese volt is - nem használt a magyar ügynek.- Hogyan boldogul itt az ember, ha magyar nemzetiségű ?- Semmi okunk sincs magyarsá­gunkat megtagadni, netán eltitkolni! Valójában minden törvényes lehető­ség megvan arra, hogy a magyarság megmaradjon, sőt, számbelileg növe­kedjék is. A legutóbbi népszámlálási adat, amely szerint csupán 4147 ma­gyar él a tartományban, félrevezető. Az anyanyelv és nem a használt nyelv alapján kellett volna megálla­pítani a nemzetiséget. Ami a kérdése íényegét illeti: a magyar nyelvtudás csak haszon ezen a vidéken. Bármi­lyen tisztséget betölthetnek, megkap­hatnak a magyar anyanyelvű polgár­társaink. Itt, a városi vezető testület­ben éppúgy bent ülnek, mint a hiva­talnoki karban. A városi jegyző is magyar, Fülöp Lajos.- Ennek ellenére, mintha a fiatalok, a mostani kisgyerekes szülők nemigen törekednének arra, hogy gyerekeik magyarul is tudjanak...- Hadd mondjak ellent önnek, ugyanis évről évre többen jelentkez­nek az óvoda magyar csoportjába. Tavaly az elemi iskola első osztályá­ban tizennégyen, az idén már 23-an tanulnak magyarul. Végre újra nyit­hatunk tiszta magyar osztályt! Van­nak hát fiatal családok is, amelyek igenis fontosnak tartják, hogy gyere­keik magyarul is tudjanak, két nyelv biztos és természetes használatával nőjenek föl, két, sőt három nép (hor­­vátok is élnek ezen a vidéken szép számmal!) kulturális örökségével gazdagodjanak. KULCSÁR LÁSZLÓ Kik voltak dr. Habsburg Ottó tanárai? A Magyar Hírek február 5-i számában (4L évf. 3. sz.) terjedelmes inter­júban foglalkozik dr. Habsburg Ottóval, s az interjút készítő Pusztaszeri László azt is megkérdezi, hogy az interjú alanyát kik tanították magyar vo­natkozású tárgyakra. A bencés gimnáziumi tanárok mellett Ady Lajos (magyar irodalom) és Molnár Kálmán (magyar közjog) nevét említi vála­szában dr. Habsburg Ottó. Nem történik említés a számára talán legérde­kesebb tárgyról, a magyar történelemről, amit Angyal Dávid (1857-1943), a századelő korának egyik vezető professzora adott elő számára 1929/30- ban Spanyolországban, illetve Belgiumban. A liberális-konzervatív törté­netíró, aki Ferenc Józsefről is írt monográfiát (1932), s akinek a nevét ma már jobbára csak szaktörténészek ismerik, 86 éves korában, nem sokkal halála előtt vetette papírra visszaemlékezéseit, s ebben, többek között, el­beszéli emlékeit volt tanítványáról, dr. Habsburg Ottóról is. A magyar tör­ténelem egyik kilátástalan pillanatában, 1943-ban keletkezett mű kézirata Iványi-Grünwald Béla halála után, 1965-ben került hozzám, s ezt 1971-ben kiadtam (Angyal Dávid: Emlékezések. Sajtó alá rendezte: Czigány Lóránt. London, Szepesi Csombor Kör, 1971). Az itt közölt részletek mintegy szer­vesen kiegészítik dr. Habsburg Ottó magyar tanárairól alkotott képünket. CZIGÁNY LÓRÁNT 1929 júniusában be volt fejezve tanári pályám. Ekkor különös, né­miképp politikainak nevezhető megbízást kaptam. (...) 1929 nya­rán gróf Hunyadi József a királyi család udvarmestere megbízott, hogy Lequeitióba utazzam Ottó ki­rályfihoz. Adjam neki elő összefog­lalóan a magyar történetet. Gróf Klebelsberg és a kormányelnök hozzájárulásával kaptam ezt a meg­bízást. Nem tagadom, hogy örültem e megbizatásnak. Örömöm telt a megtisztelő feladatban, de abban is, hogy 72. évemben végre a ro­mantika kedvelt országába, Spa­nyolországba utazhatom. Á Bis­­cayai-öböl partján a kis Lequeitio nevű városban lakott akkor Zita ki­rályné gyermekeivel együtt. Egy előkelő spanyol legitimista bocsá­totta a királyi család rendelkezésére a szép, eléggé tágas kastélyt. A ki­rályné okos, erélyes nő lévén azon volt, hogy magyar látogatóiban me­gerősítse a hitet, hogy ő mindig jó­akarója volt a magyar nemzetnek. Előadtam a királyfinak a magyar történetet körülbelül az Árpádok kihaltáig. A királyfi jól értett és tisz­tán beszélt magyarul. Büszke volt arra, hogy nemcsak az Árpádok, hanem a Koburg-Koháryak révén is magyar vér folyik az ereiben. Fi­gyelmesen hallgatta az előadásokat és szorgalmasan jegyezhetett. 1929. október elején a királyi család át­költözött Belgiumba, s így én sza­baddá lettem. Elutaztam Lequeitió­­ból Wéber Jácint bencés tanár kísé­retében, hogy lássak valamit Spa­nyolországból. Wéber mér régen ta­nította a királyi pár gyermekeit; (...) A következő, 1930. évben a ki­rályi család Steenokkerzeelbe köl­tözött, Brüsszel mellé. Ott egy legi­timista érzelmű francia márki régi kastélyát a család rendelkezésére bocsátotta. Itt ünnepelték 1930 no­vemberében Ottó királyfi nagyko­rúságát. Az ünnepi napok után köz­vetlenül Brüsszelbe utaztam. Ott kellett laknom egy hotelben, mert a steenokkerzeeli kastélyban a kísé­retnek kevés hely jutott... Ottó főherceg, akit ekkor már Felségnek szólítottak, figyelmesen hallgatta előadásaimat még akkor is, amikor elődjeiről nem volt lehet­séges kedvezően nyilatkoznom. 6

Next

/
Thumbnails
Contents