Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-01-22 / 2. szám
KÉT TALÁLKOZÓ Idegenforgalmi szakemberek Orvosok, másodszor Az Amerikai Utazási Irodák Szövetsége (angol rövidítéssel: AST A) idei kongresszusát Budapesten tartja. A rangos eseményen az előrejelzések szerint 8-10 ezer — főként amerikai — idegenforgalmi szakember vesz majd részt. A találkozóhoz kapcsolódva ez év őszén rendezi meg a Magyarok Világszövetsége kebelén belül működő Magyar Fórum, az Országos Idegenforgalmi Hivatal, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége és a Magyar Szállodaszövetség a Magyar szakemberek a világ idegenforgalmában címet viselő konferenciát. A találkozó védnökei dr. Sipos Sándor, a Cooptourist vezérigazgatója, a Magyar Utazási Irodák Szövetsége elnöke és dr. Gyökössy Gyula, a HungarHotels vezérigazgatója, a Magyar Szállodaszövetség elnöke. Tőlük érdeklődtünk, mit várnak e két rangos rendezvénytől. * — Sípos Sándor, a nemzeti utazási irodák nemzetközi szövetségének egyik vezetője, meglehetősen gyakran fordul meg külföldön és különböző konferenciákon. Miért tartja ezt lényegesnek? — Ha lépést akarunk tartani a nemzetközi idegenforgalom alakulásával, ha üzletet akarunk csinálni, mindenütt jelen kell lennünk — mondta dr. Sipos Sándor. — Egy ilyen konferencia jó alkalom az ismerkedésre, tapasztalatok szerzésére, az idegenforgalom várható jövőjének feltérképezésére. — A hazai idegenforgalom az elmúlt évben jelentősen nőtt a korábbi esztendőkhöz képest. Milyen esélyeink vannak arra, hogy piaci lehetőségeinket tovább bővítsük? — A korábbi évekhez viszonyítva tavaly tényleg nőtt hazánk iránt az érdeklődés, lényegesen több osztrák, nyugatnémet, olasz, francia, holland és skandináv turista érkezett hozzánk, és a tengerentúlról is jóval többen — mintegy 120 ezren — keresték fel hazánkat. De azért bőven vannak még kiaknázatlan lehetőségeink. Az igazság ugyanis az, hogy például a tengerentúlon még a szakemberek sem ismerik kellően Magyarországot. Bízhatunk abban, hogy a konferenciát követően megváltozik az amerikai piacon a helyzetünk. A gyakorlat ugyanis igazolta, hogy a legköltségesebb reklámhadjáratnál is hatékonyabb, ha egy ország hozzáértők számára sikeres konferenciát szervez. — Nagy jelentőséggel bír, hogy hazánk ad otthont az ASTA-konferenciának. De mit várnak a külföldön élő magyar idegenforgalmi szakemberek budapesti találkozójától? — Saját tapasztalatból tudom, hogy a világ legkülönbözőbb tájain tevékenykednek magyarok az idegenforgalomban. Amennyiben veszik a fáradságot, és rendkívül kedvező ajánlatunkat elfogadva eljönnek erre a konferenciára, hasznos tapasztalatokat szerezhetnek és adhatnak át egymásnak. A szakmai programokon kívül arról is gondoskodunk, hogy a résztvevők megismerjék hazánk legújabb idegenforgalmi látványosságait és a magyar idegenforgalom rendszerét. — A laikusok talán nem is sejtik, mennyi neves magyar származású szakember dolgozik a szállodai és éttermi szakmában a világ különböző tájain. A rendezők eddig háromszáz címre küldtek ki meghívót. Ügy tudom, a címzettek egy részével jó kapcsolata van a Magyar Szállodaszövetségnek is. — Valóban számos magyar származású szakembert ismerünk. Többségük nemcsak hazánk lelkes propagandistája külföldön, hanem rendszeresen hazajár, tehát folyamatosan szakmai-baráti kapcsolatban vagyunk — mondotta Gyökössy Gyula. — Például Kövi Pál, aki a New York-i Négy Évszak étterem tulajdonosa és az Erdélyi lakoma című kiváló receptkönyv szerzője. Az ő társa volt egy ideig Láng György, aki egy idegenforgalmi konzultációs vállalkozás igazgatója és tulajdonosa, s a világ egyik legismertebb gasztronómiai írója. Még mindig New Yorkban maradva, említhetném Jerry Horváthot, aki a Parklane szállodalánc bankettmenedzsere. A magyar szakembereket a legjobbak között emlegetik Ausztráliában is. A magyar Sir Peter Abeles a TNT nemzetközi szállítmányozási vállalat elnöke, az ANSETT légitársaság vezetője, s egy elegáns szállodalánc tulajdonosa. A TNT-székház tervezője egyébként egy Kanadában élő magyar építész volt. Sydneyben az egyik leghíresebb étterem, a Fischer úr tulajdonát képező Hunter’s Lodge. Franciaországban él Peter Balázs, aki jelenleg a Nemzetközi Szállodaszövetség elnöke, korábban pedig az Intercontinental szállodalánc európai elnöke volt. De vegyük sorra az útikönyveket is. A világ egyik leghíresebb guideja a Fodor-féle. Tekintélyesek a Nagel-guide-ok és a Rónay-guide is. Talán mondanom sem kell, hogy Fodor, Nagel és Rónay úr is magyar. Meggyőződésem, hogy ha azok a magyar származású szakemberek, akiket már személyesen ismerünk, és azok is, akikkel még nem volt alkalmunk találkozni, hazajönnek erre a budapesti konferenciára, egy rendkívül izgalmas és hasznos tanácskozásnak lehetünk részesei. A Magyarok Világszövetsége, a Magyar Tudományos Akadémia és a Magyar Orvostudományi Társaságok és Egyesületek Szövetsége — más intézményekkel karöltve — 1988 augusztusában megrendezi a II. magyar orvostudományi találkozót Budapesten. A szervezőbizottság elnöke dr. Halász Béla akadémikus, akivel a találkozó céljáról és várható hasznáról beszélgettünk. — Professzor úr, ön a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Anatómia, Szövet- és Fejlődéstani Intézetének tanszékvezető egyetemi tanára, a Magyar Tudományos Akadémia Orvosi Tudományok Osztályának elnöke, valamint számos nemzetközi szervezetnek a tagja. Köztudott az is, hogy rendszeresen részt vesz különböző kongresszusokon. Hogyan látja ennek a budapesti találkozónak a jelentőségét a hasonló jellegű rendezvények sorában? — Valóban meglehetősen széles kitekintésem van ezen a téren. Kutatási területem az endokrinológia és a neuroendokrinológia, vagyis a belső elválasztású mirigyek szabályozásával foglalkozom. Szakterületemből adódik, hogy tagja vagyok a Nemzetközi Endokrin Társaság végrehajtó bizottságának, továbbá az Európai Endokrin Társaságok Szövetsége végrehajtó bizottságának is. Jelenleg két különleges megbízatásom van: nevezetesen a Kyotóban 1988-ban megrendezésre kerülő nyolcadik nemzetközi endokrin kongresszus tudományos programbizottságának az elnöke vagyok, másrészt pedig a budapesti II. magyar orvostudományi találkozó szervezésében veszek részt. Mindkét feladat nagy megtiszteltetés számomra. A II. magyar orvostudományi találkozó megrendezésére az késztetett bennünket, hogy az 1983-as hasonló rendezvénynek rendkívül kedvező volt a visszhangja mind itthon, mind a külföldön élő magyar orvosok körében. Már az első találkozón is kiderült, hogy nemcsak a hazai orvosok számára fontos és előnyös a külföldön élő magyar orvosokkal való kapcsolat ápolása, elmélyítése, hanem mindkét fél számára az. Egyébként már korábban is tapasztaltam a nemzetközi konferenciákon és másutt: a Magyarországról elszármazott orvosok rendkívül melegen érdeklődnek a hazai orvostudományi kutatások, eredmények iránt. — Az ön által vezetett intézménynek és önnek személy szerint milyen kapcsolatai vannak külföldi szaktekintélyekkel és intézményekkel? — Hogy kapcsolataink mennyire jók és szerteágazók, bizonyítékként csak egyetlen példát említenék: intézetünk munkatársainak rendszeresen adódik alkalma egy-, kettő-, esetleg hároméves külföldi tanulmányúton részt venni. Jelenleg hat munkatársam dolgozik határainkon túl, közülük öten az Egyesült Államokban, egyikük pedig Nagy-Britanniában. Áz én személyes kapcsolataim pedig akkor kezdődtek, amikor 1964—65-ben egy esztendőt az USA-ban, a Los Angeles-i Kalifornia Egyetem Anatómiai és Agykutató Intézetében tölthettem Fordösztöndíjasként. Tulajdonképpen ekkor nyílt lehetőségem először külföldi szakemberekkel találkozni, köztük magyar orvosokkal is, akik közül sokan vezető állásokat töltenek be. — A magyar orvosoknak jó hírük van-e a világban? — Egyértelműen igennel válaszolhatok. A magyar orvosképzés nemzetközileg elismert, orvosainkat az egész világon szívesen fogadják. Csak egyetlen példa a magam területéről: még a frissen végzett fiatal orvosokról is rendkívül jó a vélemény külföldön, s gyakran előfordul, hogy ösztöndíjasainkat marasztalják további egy-két évre. El kell azt is mondanom, hogy nem új keletű dolog, hogy a magyar orvosképzést elismerik világszerte, bár jó hírünket csak növelte, hogy néhány éve német nyelvű képzést vezettek be egyetemünkön, ebben a tanévben pedig — a New York-i Medical College-dzsal együttműködve — az angol nyelvű képzés is megkezdődött. — Elképzelhetőnek tartja, hogy a találkozón újabb kapcsolatok szövődnek a hazai és külföldi orvosok között? — Meggyőződésem, hogy a találkozókon kötött ismeretségek lehetőséget teremtenek az esetleges közös munkára. — Mekkora az érdeklődés a II. magyar orvostudományi találkozó iránt ? — Eddig több, mint 120 magyar orvos jelentette be részvételi szándékát Európából, Észak- és Dél- Amerikából, Ausztráliából, sőt Ázsiából is. De ez csak a kezdet. Remélem, hogy sokkal többen jönnek el, hiszen tudományos szempontból is igen érdekesnek ígérkezik a találkozó. Az előadások harminchat különböző szakorvosi ágat érintenek, s az eddig jelentkezett külföldi és hazai szaktekintélyek garanciát jelentenek a rendezvény magas színvonalára. A résztvevők közül csak néhányat említenék: Svédországból Klein György, Angliából Lajtha László, a nemzetközi élvonalban emlegetett rákkutató, az Egyesült Államokból pedig Jákó Géza neves fül-orr-gégész professzor nemcsak jelen lesznek a konferencián, hanem a találkozó szervezésének védnökségét is vállalták. A. É. FOTO: GABOR VIKTOR 6
