Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-24 / 12. szám
2 eljegyezték, hogy Károly Róbert királyunk (1308-1342) nemcsak hadinépe erejére, hanem tanácsadói bölcsességére, leleményére is támaszkodott, amikor úrrá lett az utolsó Árpádok alatt elvadult feudális anarchián. Az országrontó kiskirályok hatalmának megtörése után, legelőbb is a gazdaságot, a szétzilált pénzügyeket tette rendbe. Jeles támasza volt e téren Nekcsei Demeter tárnokmester, a királyi kincstár és az országos pénzügyek kezelője. A Nekcseiek - korábban, első birtokszerzeményükről, Lipócziak (Lipócz ma Burgenland, Ausztria) - az Árpád-házi királyokkal rokon Aba nemzetségből származtak, így Demeter úr nemcsak méltósága és birtokainak nagysága, de származása révén is igen előkelő helyet foglalt el az ország zászlósurainak sorában. Károly Róbert engedélyezte, hogy a család Nekcsén (Nasice, ma Jugoszlávia) várat építtessen, ettől kezdve Demeter is Lipóczi helyett Nekcseinek nevezteti magát. Birtokának új központjában egyházat is építtetett, családi temetkezőhelyül. Egyes vélemények szerint talán az új, Nekcsei templom számára készíttette a most részben kiadásra kerülő remekmívű, kézzel írott és gazdagon illusztrált Bibliát. Más kutatók úgy tartják, hogy az óbudai Szent Péter és Pál prépostságnak, a gyöngyöspatai plébániatemplomnak vagy a csatári pálos monostornak adományozta volna. Ä kérdés máig eldöntetlen, mint ahogy az is, hogy hol készítették a könyvet. Vita folyik akörül is, hogy egy vagy több személy, magyar, illetve külföldi mester munkája-e. A stílusjegyek alapján a bolognai kódexfestő iskolába.' képzett tudós klerikusok álmodhatták finom pergamenre, mives, színes iniciálékkal és valódi aranyfüsttel ékítve. A ductus, a kézvonás alapján hárman lehettek, és Bolognában vagy onnan vendégként érkezve, Esztergomban tehettek eleget a nagyúr megbízásának. Az ugyanis minden kétséget kizáróan bizonyos, hogy a nagyméretű (32-46 cm), 1400 oldal terjedelmű hatalmas fóliáns Nekcsei Demeter megrendelésére készült, mert a Teremtés könyvének kezdő sorai fölé az ő címerét festették az illuminátorok. A teljes Ó- és Újszövetséget tartalmazó latin nyelvű Biblia a szentírás 13. századi, ún. párizsi kanonizált változata, amely az egyes fejezetek elé írt prológusokkal, bevezető sorokkal különbözik a Vulgatától, vagyis a katolikus egyház által ma hitelesként elfogadott szövegtől. A hatalmas kötet további két évszázados sorsáról mit sem tudunk. Egy kézzel írott bejegyzés a 16. századi tulajdonosára utal, akit Zulemannak (Szulejman?) hívtak, és neve ellenére sem lehetett török, hanem I. Ferdinánd király portai követének, Hieronimo Adornónak egyik embere. Feljegyzése szerint Konstantinápolyban fogságba vetették és sanyargatták, így valószínű, hogy a Bibliát I. Ferdinándtól kapta végkielégítés vagy fájdalomdíj gyanánt. Utána ismét nyoma veszett a könyvnek, és csak a 19. század elején bukkant fel Angliában, amikor egy Henry Perkins nevű gyűjtő valahol megvásárolta. Az ő könyvtárának 1873. évi aukciója során vásárolta meg az amerikai Library of Congress, amelynek ma is féltve őrzött darabja. Becsértéke alapján, a több mint egymillió darabot őrző könyvtár jegyzékében az első tíz között tartják számon. A Biblia hollétéről akkor szerezhettünk ismét tudomást, amikor az 1940-es évek elején Meta Harssen, a New York-i Pierpont Morgan Library tudományos kutatója, más korabeli kódexekkel együtt vizsgálat alá vette, és feltevéseit közölte Dercsényi Dezsővel, a neves magyar történésszel, aki a már említett címer alapján megállapította, hogy megrendelője csakis Nekcsei Demeter lehetett. A Helikon Könyvkiadó már évekkel ezelőtt javasolta a páratlan könyvritkaság hasonmáskiadását. Hosszas mérlegelés után azonban úgy döntöttek, hogy a teljes kiadás tervét elvetik, mert a-két hatalmas kötet (egy átkötés során ugyanis a Bibliát két kötetre bontották) olyan hatalmas összegbe kerülne, hogy aligha akadna rá vásárló. Ezért az év végén könyvárusi forgalomba kerülő reprezentatív hasonmáskiadás - a budapesti Helikon és a washingtoni Library of Congress közös kiadásában - az eredeti kódex 108 legszebben illusztrált oldalát tartalmazza, Dercsényi Dezső magyar és angol nyelvű bevezető tanulmányával. P. L. GÁBOR VIKTOR REPRODUKCIÓI otncé rttic ttr.i colitíntat piacp qftnfm.iftufmnt drib tűt) n Toitfcmilh tunrif.iftrfcoiritt 4 5 6 1. A Nekcsei Biblia egy oldala 2. Az előszó F kezdőbetűjében a tudós Szent Jeromos látható vörös csuklyás ruhában, amint egy tanítványa szónoklatát hallgatja 3. U kezdőbetűben Szent Jeromos, a Királyok I. könyvéhez írt prológus kezdetén 4. Az elaggott Dávid király ágyába szolgái fiatal leányt vittek, hogy felmelegítse 5. Középkori sienai divat szerint öltözött betlehemi asszonyok köszöntik a kisded Jézust 6. Szent Péter, a keresztény egyház egyik alapitója i)efcsei Demeter bibliája
