Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-24 / 12. szám
Köszöntjük Kriterion ^urat! U\ WJ K. '<<? címmel lapunk 1987. decemberi számában új pályázatot hirdettünk meg. Célunk az volt - és ez ma is hogy olvasóink segítségével bemutassuk a történelmi Magyarország területén kívül található magyar vonatkozású emlékeket. A felhívás megjelenése óta folyamatosan érkeznek a pályamunkák, érdeklődéssel várjuk a továbbiakat is. ben A kálvinista Genfben, a közismert tó közelében fekvő parkban emelkedik a „Reformáció fala”, a reformáció vezető személyiségeinek szobraival. Luther, Melanchton, Kálvin, Zwingli és a hitújítás más teológusai mellett ott találjuk Bocskai István erdélyi fejedelem szobrát. A szobor melletti dombormű szintén Bocskait ábrázolja, amint a kassai országgyűlésen, I606. december 15-én kihirdeti a vallásszabadságot. A jelenet mellé latin és részben francia nyelven vésték be az országgyűlésen elfogadott szöveget. Bocskai itt nem mint erdélyi fejedelem, hanem mint Magyarország fejedelme és koronázatlan királya szerepel. A protestáns főúr a 16. század végén és a I7. század elején indult harcba hajdúseregével a Habsburg önkényuralom ellen. Miután Magyarország egy részét felszabadította, 1605. április 20-án a szerencsi országgyűlés megválasztotta Magyarország fejedelmévé. A török szultántól királyi koronát kapott - amit ugyan elfogadott de nem koronáztatta meg magát, megelégedett az országgyűlés által adott fejedelmi címmel. Ezután indult el hajdúival Erdély felszabadítására. Bocskai Erdélyből kiűzte a Habsburgok hadvezérét, a vérengző és protestánsüldöző Bastát, ezért a medgyesi országgyűlés Erdély fejedelmévé választotta, a Lengyelországba menekült Báthory Zsigmond utódaként. Bocskai a királyi Magyarország nyugati részét is felszabadítva I606. június 23-án kötötte meg Habsburg Rudolffal a bécsi békét, amely többek között elismerte az erdélyi fejedelemség önállóságát. Ennek a békének az alapján hívta össze Bocskai az említett és a domborművön szereplő kassai országgyűlést, amely az erdélyi fejedelemség után a királyi Magyarországon is törvénnyé emelte a vallásszabadságot. A világtörténelemben tehát először Magyarországon és Erdélyben valósult meg a vallásszabadság, amely véget vétetett a katolicizmus és a különböző protestáns felekezetek közötti polgárháborúnak. Ezért került a laikus kálvinista hívő: Bocskai István a protestáns hitalapító teológusok közé a genfi Reformáció falára. SIGMETH EMIL KÖLN Domokos Géza a legfiatalabb hatvanévesünk. Ennek az európai székely legénynek az igazgatói asztalán, a bukaresti Kriterion könyvkiadóban bizonyára hatalmas születésnapi postapaksaméta tornyosult május tizennyolcadikán; ha pedig a gondolatban föladott táviratokat is kézbesítenék, már nem maradt volna a szobában hely még neki sem. S hadd mondjuk ki nyomban: nemcsak magyar táviratokat kap és kapna. Ez a széles vállú, rossz időben is magabízó és másokban is bízó férfi, akit a sors Azuga és Brassó, Komandó és Sepsiszentgyörgy, Zágon és Moszkva között nevelt (Pausztovszkij volt a professzora), aki sosem feledte el, hogy a Székely Mikó Kollégiumban érettségizett és Mikes Kelemen szülőfalujában járta ki az elemit, kiadóvezetőként román, német és bolgár, jiddis és szerbhorvát meg ukrán, török, tatár, szlovák könyveket is kiadott: hivatásos, küldetéses komolysággal vette azt a jó szándékot, amelyet 1968-ban a nemzetiségi kiadó romániai magyar kezdeményezői megfogalmaztak, és amelyet a kiadó alapításakor, 1969 végén, mintegy ratifikáltak. Domokos Géza ama első perctől fogva igazgatója e sokfényű, soknyelvű, sokféle gonddal küszködő műhelynek - s mert gerinces, okos, művelt és nyilt ember, Grúziától Washingtonig és Pekingtől Londonig, Párizsig számtalan hive, barátja-tisztelője van a szellemi közéletben; szeretettel becsülik öt nemcsak azok, akiknek nyelvén kiadóját működteti. Realista, tág látókörű magyar irodalmár, aki igazán tekintélyt vívott ki és híveket szerzett: nemcsak magának, de még inkább az ügynek, amelyet képvisel, és legfőképpen a magyar szellemi értékeknek - a tehetséges, józan és európai gondolkodású románok között is. Hét esztendővel ezelőtt a romániai írószövetség kongresszusán titkos szavazással került a választmányba: tudjuk, az elektorok több mint 80 százaléka román volt. Személyi varázsának, szellemi-erkölcsi súlyának köszönhető, hogy a romániai írók megválasztották alelnöküknek. Noha kitűnő tollú ember, most mégsem az esszéit, a műfordításait, a filmforgatókönyveit, a publicisztikai tárcasorozatait emlegetjük. Jelentősége túlnő művein. O az a markáns szellemi vezéregyéniség, aki tetteit, szavait és hallgatásait tökéletesen alárendelte Közép- és Közép- Kelet- Európa irodalomban is legfontosabb eszméjének; tudta és tudja: csak az értékek maradandósága, egymásra ható, háborítatlan sugárzása alakíthatja ki azt a nemes erőteret, amelyben nemzeti-nemzetiségi egyéniségünk szabadon tündökölhetne, s amelyben mindenki megőrizhetné az arcát - és tisztán őrizhetné meg; bármilyen borús vagy viharos lenne is a szellemi időjárás, tetteivel ő abban bízik, hogy ez a kép: nem utópia, hanem jövő. Igaz, a Kriterion igen nehéz körülmények között igyekszik immár közel két évtizede eleget tenni gyönyörű küldetésének; az utóbbi időben a romániai magyarság nemzetiségi azonosságtudatát közvetlenül építő művek jóformán egyáltalán nem jelenhetnek meg; a romániai magyarság történetével, művelődéstörténetével, néprajzával, népművészetével, nyelvtörténetével-nyelvészetével foglalkozó műveket évek óta nem kapunk kézhez; 1981, azaz az első kötet kiadása óta nem jelennek meg a Balogh Edgár szerkesztette Romániai Magyar Irodalmi Lexikon további kötetei; 1984 óta abbamaradt Szabó T. Attila monumentális Erdélyi Szótörténeti Tárának kiadása; a romániai magyar olvasó évek óta nem vehetett kézbe például Kós Károly-, Kányádi Sándor-, Sütő András-kötetet, s közben a román-magyar könyvcsereegyezmény, miután már amúgy is hosszú éveken át tartalmilag, a Romániába irányuló magyar könyvek szerkezeti összetételében alig szolgálta eredeti célkitűzéseit, ma már voltaképpen megszűnt működni. Mindez azonban sajnos és természetesen nem tartozik a Kriterion hatáskörébe, csak jelzi, hogy milyen körülmények között végezheti ez a már kezdeti éveiben is nemzetközi hírnevet szerzett kiadó ma a munkáját. Domokos Géza azonban tántoríthatatlanul a megértést, a kölcsönös megismerést, a toleranciát, a szellemi értékek fölszabadult, gazdag cseréjét szeretné szolgálni: ezért tisztelik őt a tágabb térségben az érintettek, a szellemileg érdekeltek: nemcsak a magyarok, románok, szerbek és horvátok, németek, bolgárok, törökök, ukránok, oroszok, szlovákok, tatárok, lipovének, jiddisül író-olvasó zsidók - hanem mindazok a nagyvilágban, akik itt és mindenütt az érték, a humánum, a szabadság, a műveltség hívei. Domokos Géza szerelmesen szereti népét, nemzetiségét - s nincs benne, s nem lesz soha fikarcnyi gyűlölet sem mások ellen. Híven teszi a tisztét: amit lehet, s ahogy lehet. Önfeláldozóan, fegyelmezetten, elveit föl nem adva, minden körülmények között a közösség szellemi hasznára. BODOR PÁL bACRA GAtSAKLA RtGIAVfVL MAIL? I A3 «JMm.3 STATVS ETORDINES RLGNl IN SVA RELIGION L LT NVSQVAM LT NEQVAQVAM TVRBABIT NEC PER ALIOS TVRAARi LT IMPEDIRI SÍNÉT. VERVM OMN1BVS PRAEDICTIS STATIBVS LT ORDINIBVS LIBER RELIGIONIS IPSORVM VSVS ET EXERCITIVM permittetvr Hvngariam PER Hvncaros NATIVOS POSSIDEBIT. OFFICIA REGNI HVNGARIS LT NATIONIBVS El ANNEXJS IDONEIS NVLLO INTERPOSITO RELIGIONIS DISCRIMlNL CONFERLT EX ARTICVLIS PÁC IFI CATION IS VlENNLNSIS: s
