Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-06-10 / 11. szám
\ UicalUíL Közélet - diplomácia Gazdaság A Romániában élő magyarság helyzetével foglalkozott soron kívüli kibővített ülésén a Hazafias Népfront budapesti bizottsága. Mint elhangzott, a népfront eddig is közreműködött a letelepülni szándékozókat segítő akciókban, mert nem nézheti tétlenül, hogy magyarsága, a magyar nyelv használata miatt bárki, bárhol a világban hátrányos helyzetbe kerüljön. A hozzánk érkezők segélyezése, munkához, szálláshoz juttatása azonban nem oldja meg a Romániában élő magyarság gondjait. Mindenkinek elemi joga van szülőföldjéhez, ahhoz, hogy ott gyakorolhassa teljes állampolgári, nemzetiségi jogait - hangoztatták az ülésen. * Domokos Géza romániai magyar írót, a bukaresti Kriterion Könyvkiadó igazgatóját, a romániai magyar nemzetiség egyik kiemelkedő alakját 60. születésnapján köszöntötte Szűts Pál, bukaresti magyar nagykövet. Nagykövetünk méltatta azt a tevékenységet, amelyet Domokos Géza a magyar-román kulturális kapcsolatok elmélyítése, a magyar irodalom romániai terjesztése, a magyar és román nép közeledése érdekében kifejt. * Edward, kenti herceg Budapesten járt; a Budapesti Nemzetközi Vásár alkalmából vezetett gazdasági-kereskedelmi küldöttséget, mint a Brit Külkereskedelmi Tanács alelnöke. A kenti herceget az Országházban udvariassági látogatáson fogadta Németh Károly, az elnöki tanács elnöke. * Simon Peresz, izraeli külügyminiszter, az Izraeli Munkapárt elnöke, útban a Szocialista Internacionálé madridi tanácskozására - saját kezdeményezésére - látogatást tett Budapesten, és nem hivatalos megbeszéléseket folytatott Grósz Károly miniszterelnökkel, Marjai József miniszterelnök-helyettessel és Várkonyi Péter külügyminiszterrel. A felek egyebek között áttekintették a márciustól folyó érdekképviseleti tevékenység első tapasztalatait. ÖN MÁR ELŐFIZETŐINK TÁBORÁBA TARTOZIK? HA MÉG NEM, VÁRJUK JELENTKEZÉSÉT! Előfizetőinknek díjmentesen küldjük a Magyar Hírek kalendáriumát. MEGLÁTJA, MEGÉRI! Kérem a Magyar Hírek küldését. Előfizetési díj: 1 évre Magyarországon 221 Ft □ 1 évre külföldön 9 $ □I 2 évre külföldön 13,50$ □ I légipostán plusz évi 10 $ □ Magyarországi címekre külföldről 6 $ □1 A megfelelő négyzetet jelölje be! 1 Kérjük, a csekkre írja rá:„Magyar Hírek"! Címünk: P. O. B. 292,Budapest 62. J ________________ *' ___ Maróthy László környezetvéldelmi és vízgazdálkodási miniszter fogadta Soros György amerikai üzletembert. Soros György az általa létrehozott alapítványból az elmúlt néhány évben csaknem hárommillió dollárral támogatta a magyar tudományt - ezen belül a környezetvédelmet - továbbá különböző kulturális tevékenységeket. * A magyar-japán és a japán-magyar gazdasági klubok Budapesten tartották 15. együttes ülésüket. Megállapították; elsősorban újabb vegyes vállalatok létrehozásával, a harmadik piaci együttműködés szélesítésével bővíthetők a kapcsolatok. Kazuo Iwatát, a japán-magyar gazdasági klub elnökét fogadta Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke. * Az USA-ba való exportálás lehetőségeiről tartott előadást Budapesten Keitner György, a buffalói (New York) szabad külkereskedelmi övezet alelnöke és ügyvezető igazgatója. * A világ legnagyobb jogi irodája, a több mint 1000 jogásszal, 43 irodával rendelkező „Baker and McKenzie” nemzetközi jogi szimpóziumot rendezett Budapesten, a Magyar Gazdasági Kamara közreműködésével. * A több mint 30 ország befolyásos üzletembereit tömörítő World Business Council (Üzletemberek Világtanácsa) 1989 szeptemberében Magyarországon tartja kongresszusát, amelyre a tervek szerint félezer, elsősorban észak-amerikai üzletember érkezik hazánkba. * Fontos szakaszához érkezett a Bécs-Budapest világkiállítás előkészítése. A közös óhaj tavaly ősszel a két kormányfő találkozásakor fogalmazódott meg. Az akkori megállapodás szerint mind Magyarország, mind Ausztria elkezdte a közös világkiállítás megrendezésének tervezését. A két fél benyújtotta hivatalos jelentkezését az 1995-ös világkiállítás megrendezésére a B. I. E., azaz a Nemzetközi Kiállítás Iroda párizsi központjába. * Svédországban nő az érdeklődés a magyarországi természeti szépségek, a magyar gasztronómia, a muzsika és a népművészet iránt. Ezt jelzi az is, hogy az edelényi kastély ötcsillagos szállodává való átalakításáról tárgyalt egy svéd üzletember a Borsod megyei helység vezetőivel, amelynek eredményeként egy svéd-magyar idegenforgalmi vegyes vállalatot hoztak létre. * A Magyar Gazdasági Kamara kéri az üzlettől már visszavonult nyugati magyar szakemberek jelentkezését, akik hajlandók hosszú gyakorlati idejük alatt összegyűlt tapasztalataikat honorárium nélkül - költségeik megtérítése mellett - magyar vállalatok rendelkezésére bocsátani. Cím: Magyar Gazdasági Kamara, Éliás István főosztályvezető, Budapest 62, Pf. 106., 1389. MILYEN LEGYEN A HÁBORÚS EMLÉKMŰ? Az MVSZ legutóbbi elnökségi ülése - dr. Meleghy Gyula (NSZK) elnökségi tag kezdeményezésére - napirendre tűzte egy második világháborús emlékmű felállításának kérdését. A testület hosszas vita után úgy döntött: a javaslatot továbbítja a Hazafias Népfrontnak. Szabó István filmrendező, az elnökség tagja - aki nem tudott jelen lenni az ülésen - írásban juttatta el véleményét Bognár József akadémikushoz, az MVSZ elnökéhez. Lévén szó érdekes, izgalmas témáról, az Oscar-díjas rendező hozzászólásából idézünk. „A kérdésre - legyen-e szobor - nehéz válaszolnom. Ügy gondolom, ha elfogadjuk, hogy magyar áldozat mindenki, aki magyarnak vallotta magát, s nem önszánta, saját élvezete vitte a háborúba, tehát a Don-kanyarban pusztult 2. magyar hadsereg minden bakája, s az Auschwitzban elpusztult minden magyar zsidó, a Sopronkőhidára hurcolt tisztek és politikusok, a budapesti ostrom éhenhaltjai, bombaáldozatai, a kitelepített menekülők, s a hazájukat vesztettek, tehát mindenki így együtt, akkor a szobor híve vagyok már azért is, hogy végre tisztázza valaki egy műalkotás kapcsán, mit is jelent az, hogy ,magyar’ és az, hogy .áldozat’. Kiket is áldozott fel ez az ország 1939 és 1945 között, és miért? Nagyon nagy művész tudja csak ezt a sok ellentmondást s az ellentmondásokból fakadó magyar- közép-európai fájdalmat, máig feszülő görcsöt egyetlen szoborkompozícióban kifejezni. Mert féligazságot kifejező közhelyszobrot készíteni fölösleges. A másik kérdés: alkalmas-e a mai gazdasági helyzet egy ilyen vállalkozásra, s milyen közhangulatot szül a napi gondokkal küzdő emberek között a szoborállítás? Ezek a gondjaim, miközben magam szívesen szavaznék az igenlők táborában.” 3
