Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-05-06 / 9. szám
rajtuk torolták meg sérelmeiket. Ezt követően a bukovinai székelyek Tolnába és Baranyába vetődtek, s tán nem meglepő, hogy ismét mások, a kitelepített svábok házaiba. Mindez talán még szörnyűbb volt számukra, mint a bukovinai megaláztatások. Történelmi portrék címmel forgatott sorozatot Böszörményi Géza és Gyarmathy Lívia, megörökítve a legjelentősebb külföldön élő magyar személyiségeket. Elsőként a híres költőről és műfordítóról, Faludy Györgyről készült filmjük került ez alkalommal bemutatásra. Faludy György varázslatos egyéniség. Kalandos élettörténetét úgy mesélte el, hogy a másfél óra egy pillanatig sem vált unalmassá. Beavatott híres Villon-fordítása titkába („a cenzúra miatt szinte a saját verseimet adtam ki az ő neve alatt, a Nagy Testamentum háromszáznyolcvan-valahány Sorából talán négy Villoné, a többi az enyém”). A harmincas évek végén Párizsba, majd Amerikába emigrált költő 1946-ban hazatért. Az ötvenes évek elején letartóztatták, Recskre került, a hírhedt munkatáborba. Mulatságos epizód, hogy amikor az államvédelmi hatóság emberei kihallgatták, arra a kérdésre, ki szervezte be kémnek Amerikába, azt felelte: Edgar Allen Poe és Walt Whitman (a két híres, régen elhunyt költő). S ami meghökkentőbb, még „szebb”, ezt a kihallgató el is hitte. A filmfesztivál kiemelkedő eseménye volt a Gulyás testvérek által nyolc év munkájával elkészített Törvénysértés nélkül című kétszáznegyven perces dokumentumfilm. Az ötvenes évek elején kitelepített emberek megrázó vallomásait láthattuk, hallhattuk arról, hogyan kerültek Recskre, a Hortobágyra (akadt aki azért jutott ide, mert éppen annál kártyázott a kitelepítő osztag megérkezésekor, akit jugoszláv származása miatt ítéltek erre a sorsra!), miként éltek ott, hogyan kerültek haza Sztálin halála után, s milyen megalázó kálváriát jártak ezt követően még hosszú évekig. A film - a közönség és kritikusok véleménye alapján - méltán kapta a nagydíjat. POKORNY ISTVÁN 1. Század eleji családi felvétel bukovinai székely családról (Sára Sándor: Sír az út előttem - Hazátlanok) FOTÓ: MAFILM 2. Az egykori hortobágyi munkatábor rendőrtisztje. Bállá Mihály mai otthonában, felvétel közben (Gulyás Gyula és Gulyás János: Törvénysértés nélkül) FOTO: MAFILM 3.1956. októberében... (Kósa Ferenc: A másik ember) FOTÓ: KALÁSZI GYÖRGY hallgató szerelmét nyílt utcán ok és értelem nélkül, titokzatos orvlövészek megölik, s ő barátaival nyomozásba kezd, hogy kik ezek az elvakult gyilkosok... elhatározásukért életükkel fizetnek. Kósa Ferenc filmje ugyanúgy elgondolkodtató, mint a Sára Sándor rendező-operatőr és botrány után végül Bodnár győzelmét hozza. A hazai filmesek jelentős része eleinte az anyagi kényszer miatt fordult a dokumentumfilm műfaja felé, hiszen ezek a játékfilmekFrici (Lukáts Andor) New Yorkban szörnymaszkot öltve keresi az utcán a pénzt (Gothár Péter: Tiszta Amerika) FOTÓ: JÁVOR ISTVÁN Csoóri Sándor közös forgatókönyve alapján készült Tüske a köröm alatt. Ez a már napjainkban is játszódó film a fővárosból egy vidéki kisvárosba került neves festőművész találkozását és harcát meséli el az ottani hatalmi „arisztokráciával”. Hasonlóan mai kérdéssel foglalkozik Kovács András Valahol Magyarországon című filmje. Bodnár Bálint vidéki kutatóintézeti igazgató sikeresen megakadályozza a városhoz közeli kőbánya megnyitását. Környezetvédelmi szempontból neki van igaza, és ezzel megnyeri a lakosság rokonszenvét is, de szembekerül a megfoghatatlan, személytelen hivatallal. Az országgyűlési képviselőválasztáson a városkában élők őt is jelölik a két hivatalos jelölt mellett. A film az ezt követő harcot örökíti meg, amely több nél jóval olcsóbban állíthatók elő. A „kényszer” azután sikereket eredményezett és valóban korszakos jelentőségű filmek születtek. Ezt bizonyította az idei fesztivál is. Sára Sándor készítette el a Sír az út előttem című, két részből álló (Hazátlanok - Hazatértek) dokumentumfilmet, amelyből a bukovinai székelyek kétszázhúsz éves, hányatott történelme tárul elénk - az 1764-es hadikfalvi vérengzéstől napjainkig. Kényszerű vándorújuknak talán legszörnyűbb időszaka századunkra esik, a két világháború okozta többféle uralomváltással. így történhetett, hogy szülőföldjükön „hazátlan bitangoknak” nevezték el őket. „Könnyes szemmel” hagyták ott őseik földjét, s váltak földönfutóvá. Ám ezzel csak újabb szenvedéseket zúdítottak a saját nyakukba, mert 1941-ben a visszacsatolt Bácskába kerültek, az onnan kitelepített szerbek helyére, akik a világháború végén 15