Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-05-06 / 9. szám

Az egyik teremőr alighanem megszegte a szabályokat. Köszönet érte! A videót ^ ugyanis csak két órakor kel­lett volna bekapcsolnia, de látván, hogy már sokan bűvöljük a sötét kép- fl ernyőt, fél kettő tájt működésbe hozta a masinát. így, a Budapest Galéria Lajos utcai kiállítóházában a kiszabott időnél fl előbb elevenedtek meg a Művészet és ani­máció - John Halas és munkatársai című tárlat rajzfilmfigurái. Például a Szabadon repülni! című költőien szép allegóriának — rácsok mögé zárt, szabadulni igyekvő em­bere és szárnyaló-cikázó fecskemadara. Ahogy a filmet néztem, eszembe jutott egy ' beszélgetés. 1987 áprilisában, a londoni Royal Festival Hall-ban John Halas - eredeti ^fl nevén Halász János - Az animáció mesterei címmel hatalmas kiállításon mutatta be 13 ország rajzfilmtermésének a legjavát. Ott, az ezernyi ismert és ismeretlen rajzolt „filmhős” között faggattam a neves rendezőt és produ­cert: annak ellenére, hogy már több, mint öt év- 0 tizede Angliában él, fölsejlik-e olykor a filmje- ■ iben vagy figuráiban egy ifjúkori emlék, egy ha­zai táj vagy esemény töredék? g- Nem, nem hiszem - rázta a fejét. - Hiszen 1 hallhatja, milyen rozsdásan beszélek magyarul. És az emlékek, még gyorsabban kopnak, mint az ( anyanyelv. De bekerült filmjeimbe Bortnyik Sán­dornak, - akinek asszisztense voltam, - és Moholy Nagy Lászlónak a filozófiája. Persze, a gyermek­kori vagy az ifjúkori élmények sem múlnak el nyomtalanul. Csak éppen nem tudatosan jönnek elő, hanem ösztönösen, és éppen ezért nem is lehet - őket pontosan kimutatni. Ha például egy épület em­­^ lékeztet a budai Várra, vagy ha egy vonal véletlenül a ■ Dunát idézi... 1 „ Ha előbb .látom a Szabadon repülni-i, hozzá tehet- 1 tem volna: vagy ha valaki rajzfilmje főszereplőjéül éppen legkedvesebb madarunkat, a füstifecskét vá­­lasztja. És a következő két film - a Játékosok és az Or­­vos az égben - ismét alkotójuk szavait idézte emlékeze­tembe. Mindkét mű a háborúk, az emberirtás ellen, a béke és az emberi jogok védelmében emel szót, az előbbi fl költői áttételekkel, sötét színekkel, az utóbbi kissé ta­lán túl didaktikusán, de optimistább kicsengéssel. Ami eszembe jut róluk: John Halas a háború idején több fl mint ötven filmet készített Nagy-Britannia Tájékoztatási Minisztériuma és Védelmi Minisztériuma számára. Mi több, még egy brosúrát is rajzoltattak vele az angol légei- fl hárító ágyúról és kezeléséről. *- Amikor a megbízatást megkaptam, egy házban laktam az akkor már világhírű karmesterrel, aki éppúgy Magyar- | országról származott, mint én - kezdte a történetet John Halas és mivel akkoriban nagyon megszerettem a fröccspisztolyt, gyakran használtam ezt a zajos rajzeszközt. Egyik este nem vártam senkit, mégis csöngettek. Ajtót nyitottam, mire négy detektív csörtetett be a lakásba, köve­telve, hogy azonnal adjam elő a titkos nyomdát. De ha nyomdát nem is találtak, meglátták az asztalon a légvédelmi ágyúról készülő brosúra kéziratát, vázlatait! Szóval nagy fo­gásnak vélték, amíg a minisztérium nem igazolt. És akkor ki­derült az is, hogy muzsikus honfitársam jelentett föl, akinek hiába volt jó a füle, mégis összetévesztette a fröccspisztoly hangját a gyorssajtóévai. John Halas 1981-ben ismét háborúellenes filmet rendez. AZ ANIMÁCIÓ vnvv MESTERE

Next

/
Thumbnails
Contents