Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-05-06 / 9. szám
I 1. 2. 3-4. 5. 6. 7. Ősi, nemzetségi címer: a farkasra hasonlító totemállat elhurcolja az önfeláldozást jelképező pelikánt. A nemességet és a címert II. Lajos adományozta udvari emberének, Balajthy Jánosnak 1517-ben A Bethlenek címerében megjelenő hattyúk arra utalnak, hogy a család vizes-mocsaras területen szerzett birtokokat. A címerképet átfogó sárkánygyík azt szimbolizálja, hogy a nemzetség őse a Zsigmond király által alapított Sárkányos-rend tagja volt. A Bercsényiek címerében megjelenő egyszarvú a középkorban az ártatlanságot jelképezte. A felnövekvő egyszarvú ugyanabból a címertalpazatból nő ki, mint az országcímerben is szereplő kettős kereszt A Vas megyében nagy birtokokra szert tevő Batthyány család mindkét ágának címerállatai a barlanglakó oroszlán és a fiókáit önvérével tápláló pelikán. A címerfesfő itt is ügyelt arra, hogy a föld- és fémszínek ne vegyüljenek öszsze. A Festetichek 16. századi címere az idők folyamán kibővült: az egymással harcoló oroszlánok és a gömböt tartó gólya alakjához zászlók és egy felnövekvő egyszarvú társultak. A korona és a 18. században kedvelt „vademberek" a család grófi rangra emelkedésének idejét jelzik A IV. Béla korában Magyarországra települt Draskovichok grófi címere vágással és hasítással osztott. Az ilyen típusú címerek már a sárkányos ősökkel összeházasodott tekin télyes „sasos" famíliára is utalnak Hatalmi ambíciók egyetlen címerképben elbeszélve: a mo gyorókeréki Erdődyek grófi címere „mellesleg" Kőszeg és a vármegye címeranyagát is magába olvasztotta a 16. század végén. REPRODUKCIÓ: GÁBOR VIKTOR 25 I
