Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-22 / 8. szám
A nemrégiben felújított Ybl-féle egykori Fővámházban, a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem épületében nézelődöm. Az aulából nyíló alagsorban működik az egyetem menzája: a hangulatos boltívek alatt diákok és tanárok ebédelnek, beszélgetnek. Az elmúlt év végén érdekes eseményeknek volt színtere az étterem. Az egyetemi diákság az étkezés drágasága, a választék hiánya és a szolgáltatások alacsony színvonala miatt egy decemberi napon nem ment le ebédelni a menzára, komoly anyagi és erkölcsi kárt okozva az éttermet üzemeltető vállalatnak. A tiltakozásnak ez persze nem volt olyan zajos formája, mint amilyen mondjuk a hatvannyolcas párizsi diáklázadás. Ez a budapesti diákmegmozdulás békés, sőt talán kedélyes volt. Kínrimes versikék szólították fel a hallgatókat és az oktatókat, szálljanak szembe azzal, hogy a „világ legszebb menzáján” tűrhetetlenné váltak az állapotok. Azóta a tálalópultokon - ha a diákpénztárcákhoz mérten nem is kifejezetten olcsón - sokféle fogás kapható. Frissen sült húsok, főzelékek, változatos köretek, párolgó levesek... Egy szó, mint száz: a választék javult. Egy egyetemen ismerkedésre legalkalmasabb hely talán a büfé. Itt kávé, üdítőital mellett sok mindenről szó esik, akár egy oktató vizsgáztatási szokásairól, rigolyáiról, egy-egy fontos könyvről vagy a legújabb lemezsikerről. Itt, a büfében találkoztam Bajnai Gordonnal, a pár hónapja megválasztott hallgatói képviseleti fórum, az egyetemi tanács hallgatói tagozata elnökével. E testület diákjai ott ülnek az egyetemi tanácsban az oktatók mellett. Ez a szervezet fogta öszsze a menzabojkott szervezését is, ám tevékenységüknek csak látványos epizódja volt a megmozdulás.- Milyen jövőt látsz az új hallgatói képviseleti fórum előtt? - kérdezem a kissé zaccos kávé kortyolgatása közben.- Esélye akkor lesz, ha egy év alatt olyan kérdésekben tud eredményeket elérni, amelyek a hallgatók mindennapi életét befolyásolják. Az ifjúsági szövetség taglétszámának csökkenése, a hallgatói közéletben végbement változások túlhaladottá tették az eddigi hagyományos formákat. Noha, munkánk iránt az érdeklődés egyelőre csekély - az utóbbi években egyfajta közöny lett úrrá a hallgatókon - bízom benne, hogy a hallgatói tagozatnak sikerül eredményeket felmutatnia, és ennek felrázó hatása lesz. Menzabojkott és diákfórumok A „Közgázon” Csáki Csaba rektor vezetésével új képzési rendszert dolgoztak ki; bevezetése már a következő tanévtől várható. Az előkészítő munkából kivették részüket a diákok is, elsősorban azok, akik kevesellték az oktatás nyújtotta lehetőségeket. Az egyetemen jelenleg három „szakkollégium” élénkíti a közéletet, előadások szervezésével, tudományos viták rendezésével. a vendég. A vita a politikai intézményrendszer reformjáról folyt, és nem mindig „protokolláris” keretek között... A négyórás csata végén mindenki elégedetten állt fel. Mint a vendég mondta, a vita hozzásegíti ahhoz, hogy egy sor kérdést újragondoljon. nem más, mint a Támpont, egy diákközösség által szerkesztett tájékoztató füzet. A cím sugallja a célt: támpontul szolgálni abban az alig áttekinthető kulturális sokadalomban, ami - könyvkiadás, zene-, film- és színházművészet, képző- és iparművészeti kiállítások és egyetemi rendezvények formájában - körülveszi a hallgatóságot. A Támpont nem pusztán műsorfüzet; felpanaszolja a biztos értékek hiányát, értékválságról beszél, s mellette határozott ízlés- és értékrendszer közvetítését ígéri. o tfX ^ -a oJ**3-' . ( sf JL^-t-ó ftO- Ví*^ Aj '***' kA * CL' L kAIo-Mint Szalai Péter, a Széchenyi István nevét viselő diákkör titkára elmondja, feladatuk az, hogy segítsék a hallgatók önálló gondolkodásának fejlesztését. A közép-európai kérdéskör, a politológia és a társadalomtudományok mellett, gazdasági kurzusokat is szerveznek. Forrongó hangulat, heves szóváltások jellemezték az egyetem vitasorozatait, amelyeket a hetvenes évek vége felé POLVAX és POLTÁR címmel rendeztek szinte hetente. Mostanra megritkultak az ilyen rendezvények, de az egyetemi ifjúság és a politikai, tudományos és kulturális élet kiemelkedő személyiségei közötti találkozók idején mindig megtöltik az érdeklődők a nagyelőadót. Az elmúlt novemberben például országos hirű fiatal politikus volt A folyosón a feliratokat böngészem. Van, aki albérletet keres, van aki a C 64-es számítógépén akarna túladni, sokan vállalnának oktatást, korrepetálást. Két plakát között (amelyek hétvégi könnyűzenei koncertre invitálják a népszerű együttes rajongóit), felirat olvasható: ECONOMIX. Az ajtó mögött a közgazdász-kisszövetkezet munkatársai dolgoznak. A mintegy 800 hallgatót s majd 250 oktatót foglalkoztató vállalkozás nem csupán tagjai számára teremt lehetőséget egy kis pénzszerzésre, de az egyetem kasszájába is jelentős összeget fizet be, tavaly például 3 millió forintot. Többek között ebből a pénzből támogatják az egyetem pezsgő kulturális életét. A nagyobb szabadságot, a választás szabadságát segíti elő egy másfél éves kezdeményezés is. Ez Az ő szerkesztőségük mellett található a Közgazdászhallgatók Nemzetközi Szövetsége, az AIESEC helyi bizottságának irodája is. Most éppen a pink formokat összesítik. Ezek azok a lapok, amelyek alapján az AIESEC képviselői a brüsszeli központban „elcserélik” a magyar pályázókat külföldiekkel. Egy hónaptól akár egy évig tartó külföldi szakmai gyakorlatra nyílik lehetőség a nyelveket jól beszélő, jó tanulmányi eredményt felmutató, szakmai munkában jeleskedő hallgatóknak. Évente mintegy száz magyar hallgató utazik így: az Egyesült Államoktól Japánig, Finnországtól Olaszországig, hogy szakmai ismereteit bővíthesse és megismerkedjék más országok gazdaságával, vezetési stílusával, s persze az ottani emberekkel, kultúrával, nevezetességekkel. Mert fontos dolog az is, hogy a jövő magyar közgazdászainak ilyen értelemben is színes kitekintésük legyen. MERÉNYI MIKLÓS
