Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
is képes elkülöníteni a sárgájától, így hát egész esztendőn át gyűjtögetik a tojáshéjakat, és az idény kezdetéig össze is jön a szükséges mennyiség. Nem csoda. Egy ekkora családnak bizonyára meg se kottyan egy tíz tojásból fölvert rántotta. A szimbólumokról Ha hittek az avarok a túlvilági életben, akkor azt a bizonyos sírban lelt tojást talán az eltemetett személy táplálékául szánták. Lehetséges az is, hogy a tojás csak szimbolizálta a táplálékot. A néprajztudós még hozzáteszi:- A sírba tett tojások díszítései arra is utalnak, hogy e halotti ajándékoknak bajelhárító szerepet szántak. De ahogyan a ke1. A Vas megyei Nagygencsrol való karcolt tojások a század tizes éveiből 2. A viasz fedte lóhereminta sárga marad 3. Nyugat-dunántúli karcolt tojások a húszas évek közepéről 4. Sárközi viaszolt hímesek a harmincas évekből 5. Szuromi Imréné tojást hímez A SZERZŐ FELVÉTELEI resztény húsvét halotti ünnepből egyre inkább az újjászületés, a feltámadás ünnepévé lett, úgy vált a húsvéti tojás is halotti adományból feltámadási jelképpé és ünnepi ajándékká. Azt hiszem, ezen felül még a termékenység szimbólumává is. Erre mutat egy másik kedves - és napjainkban ugyancsak újjáéledő - húsvéti szokással, a locsolkodással való kapcsolódása is. A hímes tojások mai készítői és megajándékozottjai azonban nem sokat töprengenek azon, milyen jelentéseket hordoz a húsvéti tojás.- A Nógrád megyei Rimócon vagy Nagylócon idősebb asszonyok foglalkoznak tojásfestéssel. A Sárközben kacsa- és lúdtojásra dolgozzák rá a régi motívumokat- sorolja a jelentősebb helyeket Györgyi Erzsébet -. De ezek a tojások többségükben nem a locsolkodók számára, hanem exportra készülnek. Akadnak már gyűjtők is, akik minél nagyobb területről minél több motívumot szeretnének összeszedni. A különös csak az, hogy az ilyen - gyűjteménybe szánt - hímes tojások elvesztették húsvéti jellegüket, szimbólumhordozó mivoltukat. Talán megszépültek, mívesebbekké lettek, ezzel szemben kiürültek. A szó szoros és átvitt értelmében egyaránt. * Üresek a Szurominé hímezte tojások is. Húsvéti jellege, szimbolikus tartalma - legalábbis annak a néhánynak, amit Szurominé a fiainak ajándékoz - még marad.- Ha meglocsolnak, és versikét is mondanak hozzá, akkor ők választhatnak elsőnek a kosárból. Persze, ők már hetekkel előbb „kinézik” a magukét.- És mit csinálnak a fiúk az üres tojásokkal?!- Kiakasztják őket a szobájukba. A következő húsvétot azonban kevés éri meg közülük, mert a gyerekszobában időnként viharok tombolnak. A viharok azonban elülnek a nagy ünnepeken. Húsvétkor, karácsonykor szellő sem kél. A Szuromi gyerekek megszokták, hogy az ünnepeknek meg kell adni a módját. Húsvétra hímes tojás, karácsonyra mézeskalács dukál. A mézeskalács itt nemcsak étek, hanem karácsonyfadísz is, amelyből a ház ismerősei, barátai is rendelnek egy-két kilóra valót. A hímes tojások azonban jóval messzebb eljutnak, mint a mézeskalácsok. A Hungexpo például Angliába vitt ki egy nagyobb tételt, s vele a készítőt, hogy a tojáshímzés művészetét a magyar napokon a helyszínen is bemutassa. Február közepére általában összegyűlnek már a rendelések, és elkészül a hímesek zöme is. Az idén azonban másképpen alakult, mert Szurominénak közben más fontos dolga akadt. Ahogyan enyhe öniróniává mondja:- Fölébredt bennem a lokálpatriotizmus meg a hivatástudat. Kiírtak ugyanis egy pályázatot a ceglédi városközpont rendezésére. így tehát elutaztam a szülővárosomba, ott alaposan körülnéztem. Aztán rengeteget töprengtem, egy sereg vázlatot csináltam. Végül a terv végleges megfogalmazására, a rajzolásra összesen két hetem maradt. Ezért nem lett egészen olyan, mint ahogyan elképzeltem. Pedig az elgondolás igazán érdekes volt! Jó lenne tudni, ki lesz húsvétra a nyertes, az építészmérnök vagy a tojáshímző Szurominé? GARAMI LÁSZLÓ 25
