Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-04-08 / 7. szám
150 éve történt PESTI NAGY ÁRVÍZ ? ■w, • L. [yri/- W -HSir ti, r . .—-Sí. -7ZL-. H ol népes ház-sorok / Jegyzék az utakat / Most vad moraj között / Fut gyilkos áradat. / Rémséges jaj kiált / Ingó falak megöl; / Rémesb a hallgatás, / Midőn a ház bedől; / S omlott házak felett, / Élők - s halottakon / Örvényesen kereng / S zúdul el hab habon.” (Vörösmarty: Az árvízi hajós) A múlt század első évtizedeiben, a reformkor nemzeti mozgalmait nagymérvű szellemi és anyagi gyarapodás kísérte országszerte. Különösen nagyot fejlődött a két ikerfőváros; középületek és magánpaloták egész sora épült fel a Duna mindkét partján. Az 1838. évi nagy árvíz azonban Pest 4580 háza közül 2280-at romba döntött. Mivel nagyrészt a régi, roskatag épületek estek áldozatul a jeges áradatnak, így bizonyos mértékig a termé-1. A romba dőlt Óbuda, háttérben a dombon álló kiscelli kastéllyal 2. Wesselényi Miklós arcképe J. Az elöntött budai Bomba tér (ma Batthyány tér) Reprodukció: BARNAFÖLDI GÁBOR szeti katasztrófának is szerepe volt a bal parti városrész modernizálódásában. De a tragédia szenvedő résztvevői akkor csak a városra zúduló víztömeg iszonyú pusztítását látták maguk körül. * Az 1837-es esztendő különösen szeszélyes és zord telet hozott. Már decemberben befagyott a Duna, amit hirtelen enyhülés és óriási esőzés követett. A folyó egyre csak duzzadt, mígnem Buda mélyebben fekvő utcáit félméteres, helyenként méteres víz borította el. A január eleji kemény hidegben a Duna ismét befagyott, aztán hullani kezdett a hó, s a jégre magas hótakaró rakódott. Február végén aztán jött az újabb enyhülés, olvadás és eső, ami a katasztrófához vezetett. A vá-18
