Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-03-18 / 6. szám
„Nem mondom én: előre székelyek! Előre mentek úgyis, hős fiúk. Ottan kíván harcolni mindegyik, Hol a csata legrémesebben zúg. Csak nem fajult el még a székely vér. Minden kis cseppje drága gyöngyöt ér!” Petőfi Sándor: A székelyek- Uraim! - emelkedik fel a terem egyik szegletéből egy izmos, középtermetű férfi. - Hallom, hogy a főtiszt urak azt mondják, meg kell hajolnunk az ellenség előtt, mivei nincs muníció, nincs ágyú. Uraim, ha csak ez a baj, úgy én mondom, hogy két hét alatt lesz ágyú, lesz muníció, amennyi kell. E szavak hallatán egy pillanat alatt eltűnik az előbbi komor hangulat: „Éljen Gábor Áron!” - kiáltja a tömeg. De a főtisztek még aggodalmaskodnak:- Erdély s a többi székely székek már megadták magukat, mit tehet egyedül Háromszék?- Háromszék népe eddig sikerrel képviselte a magyar nemzeti önvédelem ügyét - hangzanak az egyre szenvedélyesebb ellenvetések - talán azért kellett ez a népgyúlés, hogy á megadás feltételeiről tárgyaljunk? Hát nem és nem! „Harcolunk utolsó csepp vémeg. Két héttel később pedig - 1848 novemberében - már Sepsiszentgyörgy piacán sorakozik hat ágyú - Gábor Áron állta a szavát. És ezzel kezdetét veszi egy néhány hónapba sűrített, csonkaságában is teljes, jelképpé magasodó pálya. Gábor Áron, a székely határőr gyermeke, az Erdély keleti szegletében fekvő Háromszék szülötte. Tehetséges, eszes fiú volt, a család gondos nevelésben részesítette. A csíksomlyói gimnáziumot jó eredménnyel elvégezte, majd bevonult katonai szolgálatra. Előbb a 2. székely-, 1840- től pedig az 5. pesti tüzérezredben szolgált. 1845-ben leszerelt és hazaköltözött a szüleihez, Bereckre. Asztalosmesterséggel kereste kenyerét, emellett gépmintákat, sajátos alkotású szekeret, aratógépet szerkesztett s más találmányokkal is foglalkozott. Csúfolták is eleget, amiért haszontalanságokkal töltötte idejét. A forgalmas Ojtozi-szorosban fekvő Bereck lakói akkoriban iparosként, fuvarosként járták Erdély és Moldva vidékeit. Gábor Áron, mint kiváló mester, sokfelé megfordult Erdélyben, bejárta Moldvát is - itt érte az 1848-as forradalmi események híre. Azonnal hazatért és felajánlotta szolgálatait a hazának. Mivel régóta foglalkoztatta a tüzérség szerepe és az ágyúöntés gondolata, ja-1. Gábor Áron 48-as ágyúja a sepsiszentgyörgyi múzeumban 2. Gábor Áron utolsó csataszíntere, a Kökösi-híd 3. Helyreállított erdélyi hámor 4. Korabeli portré Gábor Áronról 5.1870 ben készült ez a fénykép az erdélyi paraszt ágyúöntőkről A Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből REPRODUKCIÓ: NAGY JÓZSEFNÉ Gábor Aron, a forradal14
