Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)

1988-03-04 / 5. szám

1. Zsúpfedeles műemlék ház a Zala folyó partján

2. A göcseji népi építészet emlékei

3. Pálfiszeg

4. A vitenyédszentpáli templomrom (XIII. század)

5. A zalacsébi vízimalom, Szabolcs Péter „műterme"

6. Gályafészek a novai templomtorony tövében

7. Lékai László édesapjának fazekasműhelye Zalalövőn

8. Hazafelé, Pálfiszegen...

ezen a vidéken: a tófeji Czugh család több tagja elnyerte a népművészet mestere címet. Czughék hozták létre a Zalaegerszegi Kályha- és Csempegyárat.

Az ősi göcseji népi építészet emlékeit a tájházak mellett az ország első falumúzeuma is őrzi: a zalaegerszegi skanzenben egy egész falut építettek fel, haranglábbal, kovácsműhelylyel, pajtákkal.

A göcseji barangolás utolsó állomása a Keresztury család faragott tornácú hajdani nyaralója a zalaegerszegi Jánkahegyen. Keresztury Dezső édesapja — a város egykori polgármestere — építtette, ma könyvtár. A verandáról tág kilátás nyílik a távoli dombokra, Göcsej felé. Az író így vall szűkebb pátriájáról:

„Göcsej a magyarságnak századokon át egyik legérintetlenebb területe volt. Pátosz nélküli vidék ez, kissé félreeső, de bensőséges, mély hagyománnyal gazdag ...”

Kép és szöveg: BALÁZS ÁDÁM

9