Magyar Hírek, 1988 (41. évfolyam, 1-22. szám)
1988-02-19 / 4. szám
Káprázatos látvány, pompa, ragyogás, mesés gazdagság. A vitrinekben aranyból, ezüstből, elefántcsontból készült, drágakövekkel, gyöngyökkel ékesített tárgyak, csipkékkel, hímzésekkel díszített selyem, bársony, brokát miseruhák. A közelmúltban nyitotta meg ismét kapuit az Esztergomi Bazilikában a Főszékesegyházi Kincstár. Igaz, mindössze egyetlen hónapig volt zárva mégpedig azért, hogy a múzeum területét a korábbinak négyszeresére bővítsék. Több mint száz esztendő telt el azóta, hogy Simor János az akkori hercegprímás megnyitotta a nagyközönség előtt a Főszékesegyházi Kincstárat, a katolikus liturgiában használatos kelyhek, szentség- és ereklyetartók, miseruhák, palástok, püspöki süvegek, pásztorbotok hihetetlenül gazdag tárházát. A kiállítótermekben most csaknem négyszáz tárgy látható. Köztük nem is egy ékszerkincs akad, amelyik világhírű ritkaság, például ilyen Mátyás király kálváriája, vagy Suky Benedek kelyhe. Az újjárendezett kincstár ünnepélyes megnyitóján Paskai László prímás, esztergomi érsek és Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront főtitkára méltatta a kincstár jelentőségét. Mindketten kifejezésre juttatták, hogy az itt őrzött egyházművészeti kincsek egyúttal nemzeti kincseink is, amelyek éppúgy tükrözik „a magyar nép lelkületét”, mint népünk „vért és dicsőséget egyaránt termő történelmi eseményeit”. Paskai László az ünnepségen megemlékezett Simor Jánosról, aki saját gyűjteményével is gazdagította a kincstárat, s akinek a nevéhez fűződik Esztergom másik kincses tárának, a Keresztény Múzeumnak az alapítása is. Simor János még győri püspök korában kezdett képeket gyűjteni. Amikor 1867-ben esztergomi érsek lett, 80 képet hozott magával. Ezt követően is folytatta szenvedélyes gyűjtését, életcéljának tekintette, hogy folyamatosan gazdagítsa képtárát. Halála évében, 1891-ben már több mint félezer képről tesznek említést a katalógusok. Az avatott műgyűjtő és nemeslelkű főpap 1876. október 12-én így írt naplójába: ...„Megnyitottam és nyilvánossá tettem képgyűjteményemet, melyet sok éven át saját pénzemen vásároltam. Elhatároztam, hogy az egész képgyűjteményt örök időkre a prímási széknek, helyesebben a Főszékesegyháznak adományozom.” A későbbiekben Ipolyi Arnold nagyváradi püspök hagyatékával, majd San Marco nápolyi herceg — akinek magyar származású grófnő volt a felesége — gyűjteményével gyarapodott, bővült a múzeum. Napjainkban a Keresztény Múzeum őrzi hazánkban — a Nemzeti Galéria után — a második legnagyobb középkori táblaképgyűjteményt, emellett jelentős szobrászati és iparművészeti anyaggal is rendelkezik: itt található például a leggazdagabb magyarországi gobelingyűjtemény, tekintélyes a fajansz és porcelán kollekciója. Nevezetességei közé tartozik Dürer fametszetsorozata: Mária élete, az Apokalipszis, a Nagy és a Kis passió. A Keresztény Múzeum gazdag anyagából már eddig is több tucat katalógus és elemző művészeti könyv jelent meg. A legfrissebb — mintegy kétszáz színes fotót tartalmazó — kiadvány pedig a közeljövőben lát majd napvilágot a Corvina Könyvkiadó gondozásában. A. É. FOTO: MUDRAK ATTILA (KERESZTÉNY MIJZEUMl Esztergom kincsei
