Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-12-01 / 23. szám
veket azonban nehezebb szállítani, rejteni, nem kímélte őket sem a török, sem a II. József-i feloszlatás. A rend visszaállításakor - 1802-ben - az elhurcolt négyezer kötetből csak hétszáz tért haza. Az 1499-ben, Velencében készült „Pécsi missale” -mutatja Flóris atya, a könyvtár főgondnoka - az eredeti négyezerből való. Tolnai Máté főapát hozta magával, aki pécsi egyházmegyés volt. A híres-neves Thuróczy krónikában Himmelreich György főapát kézjegye látható, az 1600-as évek első feléből. Flóris atya - könyvtári elfoglaltsága mellett ókeresztény irodalomtörténetet és magyar nyelvtant tanít a kispapoknak - elmondja: különösen „erős oldala” a ma háromszázezres állománynak (a világ legnagyobb bencés könyvtárának) a klasszika filológia, a nyelvészet, az állattan és a botanika. Szent Benedek ólomüvegre festett portréja dereng a klauzúra - a szerzetesi lakrész - folyosóján. A perjeli szoba puritánul egyszerű, ugyanakkor barátságos - a sok könyv teszi azzá. Asztrik atyával a szerzetesi lelkűiéiről s annak is bencés sajátosságairól beszélgetünk. A bencés regula az óra et labora, az imádkozni és dolgozni törvényét írja elő. Mégpedig úgy, hogy a bencés együtt éljen a természettel, a szabályzat mintegy a biológiai órához igazítja, évszakonként más-más időpontra teszi a kötelmek teljesítését. Kimondja azt is: az apát mindent mértékkel rendeljen el, hogy legyen, ami után az erősek még vágyódnak, de a gyengék se riadjanak vissza. Nemde - figyelek föl az eszmefuttatás „modernségére’- - örök érvényű pedagógiai bölcsesség Szent Benedeké. Köze lehet a mai bencés tanárok sikereihez. Köze lehet ahhoz, hogy az a hét, érettségi előtt álló fiatalember, aki kisvártatva reánk kopogott - Asztrik atya hívta őket ismerkedőbe - oly egészsé-1. Próbái az apátság kórusa 2. Szent István kézjegye 3. Kilencszáz év kövei az apátsági templomban 4. Klieber József Szent István szobra a könyvtárban 5. Hóráskönyv a XV. századból 6. A rendalapító képmása egy ólomüveg ablakon ges önbizalommal készül a felnőtt életre: jogásznak, mérnöknek, orvosnak. Háromszázan tanulnak az 1942-ben, Kelemen Krizosztom főapátsága idején megnyitott gimnáziumi-kollégiumi szárnyban. Sok a jelentkező - tájékoztat Korzenszky Richárd igazgató úr - s a válogatás következetes: vallásukat gyakorló keresztény családok tehetséges, jó előmenetelő gyerekeit várják. Reggel fél héttől este fél tízig szigorú időbeosztás szerint élnek a diákok. Többnyire hamar belátják: ha igazodnak e kiérlelt napirendhez, nem folyik el haszontalanul az idő, s azt is tapasztalhatják, mennyi hasznos program kínálkozik a szabadidő eltöltésére. Beszélgetésekre hívnak meg magyar és külföldi hírességeket, várja a diákokat a filmklub, a sport, a karének, az idegenvezetés. Vagy húszán vizsgáztak ez utóbbiból, némelyikük angolul, németül is kalauzolja a szakadatlanul érkező vendégeket. A ministrálás rendjét a gimnáziumi folyosó hirdetőtábláján is közzéteszik. Egy másik hirdetmény a szentendrei ferences és a pannonhalmi bencés diákok focimérkőzésére hív. Mellette egy további papír, rajta a Katolikus Középiskolai Főhatóság és az Actio Catholica pályatételei. Az ifjaktól dolgozatokat várnak a Kereszténység - Húsvét témakörben, Kájoni János munkásságáról, Rónay György költői hitvallásáról. Tíz év múlva Pannonhalma millenniumot ünnepel. Szeretnék megírni addig a rendtörténet újabb kötetét, mely az 1916- tól kezdődő időszakot ölelné föl, kiadni minél többet a még nem közzétett legrégebbi oklevélanyagból, bibliográfiát állítanak össze a bencések tudományos működéséről. Tudományos ülésszak, kiállítás is lesz a millenáris ünnepségeken. A mai diák mint érett férfi tér majd vissza a tanúhegyre. Keresni hajdani önmagát az ezredvégi diákarcokon, köszönteni a szellemi műhelyt, mely kedves alma materének is tartóköve; a fészeknek, hova gyülekeznek, s honnan kirajzanak . . . BALÁZS ISTVÁN FOTÓ: GÁBOR VIKTOR 19
