Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-12-01 / 23. szám

Magassága 282 méter, apátságában ma mintegy hatszázan élnek: szerzetes tanárok, a teológia hallgatói, gimnazisták s a papi öregotthon lakói. Neve - Pannonhalma - nyelvújítás kori lelemény, 1823-ban egy itteni bencés, Guzmics Izidor használta először, levélcímként pedig Kazinczy Ferenc. Ezen az őszön a fecskék átbo­garászták Kisasszony napját. Csak jó tíz napra rá kerekedett felül ösztönük szeptember mele­gén, és csiviteltek gyülekezőt az apátsági templomtorony párká­nyain. Nekilendültek és vissza­tértek, újra kicikkantak a táj fölé, mely maga a „szép dalokat ontó” pannon szelídség. Tanú­hegynek mondják a geológusok e magányos kilátópontot, mely az évmilliókkal ezelőtti dombor­zat maradványa a Bakony felé nyújtózó kisalföldi lapályon. A pannonhalmi domb tanúja egy nemzet krónikájának is. És fészek rajta az apátság, hova gyülekeznek, s honnan kirajza­nak. Nyugalmat és tekintélyt sugá­roz a fecskeglóriás harangto­rony klasszicizmusa. A bencés rend II. József alatti feloszlatá­sát követő újrakezdés korszakát idézi. A papi-szerzetesi hivatás mellé ekkor kaptak - Ferenc császártól és királytól - új fel­adatot a bencés atyák: a közép­iskolai oktatásét, s lett Pannon­halma a szerzetesi élet, a teoló­giai képzés mellett a tanárrá ne­velés otthona is. Porta speciosa - szép kapu: szinte annyi század tanúja, ahány a szine, faragványa. Az ötszáz éves kerengőbői nyílik a templomba. Vörösmárványa XIII. századi, rajta a karcolások majd négyszáz évvel későbbiek: 1578, 1589, 1592 . . . Benedictus Padary, Zeferinus de Zeferis (Itáliából), Emericus Czo­­bor ... - betűzzük megilletődve a százötven éves törökvilág nyo­mait, amikor a korábban tekin­télyes, gazdag apátság végvári sorsra jutott. Nyugalmasabb

Next

/
Thumbnails
Contents