Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-12-01 / 23. szám

Magassága 282 méter, apátságában ma mintegy hatszázan élnek: szerzetes tanárok, a teológia hallgatói, gimnazisták s a papi öregotthon lakói. Neve - Pannonhalma - nyelvújítás kori lelemény, 1823-ban egy itteni bencés, Guzmics Izidor használta

először, levélcímként pedig Kazinczy Ferenc.

Ezen az őszön a fecskék átbogarászták Kisasszony napját. Csak jó tíz napra rá kerekedett felül ösztönük szeptember melegén, és csiviteltek gyülekezőt az apátsági templomtorony párkányain. Nekilendültek és visszatértek, újra kicikkantak a táj fölé, mely maga a „szép dalokat ontó” pannon szelídség. Tanúhegynek mondják a geológusok e magányos kilátópontot, mely az évmilliókkal ezelőtti domborzat maradványa a Bakony felé nyújtózó kisalföldi lapályon.

A pannonhalmi domb tanúja egy nemzet krónikájának is. És fészek rajta az apátság, hova gyülekeznek, s honnan kirajzanak.

Nyugalmat és tekintélyt sugároz a fecskeglóriás harangtorony klasszicizmusa. A bencés rend II. József alatti feloszlatását követő újrakezdés korszakát idézi. A papi-szerzetesi hivatás mellé ekkor kaptak - Ferenc császártól és királytól - új feladatot a bencés atyák: a középiskolai oktatásét, s lett Pannonhalma a szerzetesi élet, a teológiai képzés mellett a tanárrá nevelés otthona is.

Porta speciosa - szép kapu: szinte annyi század tanúja, ahány a szine, faragványa. Az ötszáz éves kerengőbői nyílik a templomba. Vörösmárványa XIII. századi, rajta a karcolások majd négyszáz évvel későbbiek: 1578, 1589, 1592 . . . Benedictus Padary, Zeferinus de Zeferis (Itáliából), Emericus Czobor ... - betűzzük megilletődve a százötven éves törökvilág nyomait, amikor a korábban tekintélyes, gazdag apátság végvári sorsra jutott. Nyugalmasabb