Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-02-07 / 3. szám
Ki ne ismerné a Magyar Nemzeti Múzeum impozáns épüietét, melynek korinthoszi oszlopsora, timpanonja szinte jelképpé nemesedett? Maga az intézmény a történelmi és természettudományos ismeretterjesztés egyik első számú hazai letéteményese, ugyanakkor tudományos műhely is. A múzeum kevésbé látványos Bródy Sándor utcai kapuja inkább csak szolgálati bejárat. A római síremlékek és oszlopok övezte hosszú folyosó valóságos időalagútnak hat. Közepe táján régi kovácsoltvas ajtó mellett szerény táblácska hirdeti: Történelmi Képcsarnok. Az ajtó mögött fóliánsszerű mappákban és a képraktárban több mint negyvenezer metszet, rajz, színezett rézkarc és festmény idézi történelmünk megörökítésre méltónak talált eseményeit, nagyjaink arcmását. Odabenn halk szavú, ezüst hajú úr fogad, hófehér köpönyegben. Dr. Rózsa György 37 éve dolgozik, alkot a Történelmi Képcsarnok falai között. — A Történelmi Képcsarnok ugyan nincs nyitva a nagyközönség számára, de már a kezdet kezdetén, az alapítás után röviddel kiállítással jelentkeztek elődeink — mondja a képek tudós őre. — 1984-ben centenáriumot ünnepeltünk, hivatalosan 1884-ben alakult meg intézményünk, de a tavalyi év is centenáriumi jegyet visel, mivel 1886-ban az Ybl Miklós tervezte Várbazár helyiségeiben nyílt meg az első kiállítás és a tervek szerint e történelmileg méltó helyen lett volna a Történelmi Képcsarnok állandó székhelye. Sajnos a helyiségek — nyirkosságuk miatt — nem alkalmasak az értékes képek és metszetek tárolására. Költözni kellett tehát, s az ezt követő években, évtizedekben még jó néhányszor. 1934-ben a gyűjtemény formailag is a Nemzeti Múzeum hatáskörébe került. Itt őrizzük a mai napig. Hangsúlyozni szeretném, látszólagos zártsága ellenére a gyűjtemény él és mozog, anyaga sok száz tudományos műben, tankönyvben, sajtótermékben, kiállításon és filmben mutatkozott, mutatkozik meg. — Van-e valamilyen jelentősebb évforduló vagy egyéb alkalom, amire éppen most készülnek? — Állandóan vannak ilyen jellegű feladataink. A közelmúltban a magyar korona visszaadása, a múzeumban való elhelyezése adott munkát, aztán Budavár visszafoglalásának 300 éves, Liszt Ferenc születésének 175., halálának 100. évfordulója kívánt válogatást, lassan készülni kell a honfoglalás 1100. évfordulójára, amely feltehetően az egész anyagot megmozgatja majd. A riporter ezután megtekintheti, lefotózhatja a metszétgyűjtemény néhány gyönyörű szím^^rabját, majd a képraktár következik. A Testményekről a gyermek Rákóczi, Batthyány Kristóf, Széchenyi István, a legnagyobb magyar egyik kevéssé ismert portréja. majd a Városligetben sétáló Erzsébet királyné néz ránk. A kékdolmányos úr, név szerint Kubinyi Ágoston — a kép hátterében a Magyar Nemzeti Múzeummal. Az intézmény hajdani, nagytudományú igazgatója 1848. március 15-én e sorokat iegyzé be naplójába: „valami fiatal diákhad lármázik a múzeum lépcsőin”. Egy pillanatra megállunk egy portré előtt. Pulszky Károly neves művészettörténész áldozatos munkája nélkül talán sohasem jött volna létre a Történelmi Képcsarnok, megérdemli a megemlékezést, megörökítést. FÉNYES TAMÄS A honfoglalás 1100. évfordulójára készülnek TÖRTÉNELMÜNK KÉPEI KÖZÖTT 8
