Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-20 / 22. szám

n mb m A lelátóról jelentjük Kajak-kenuban világelsők vagyunk! A magyar sport legjobbjai közül a jövő évi olimpia idő­pontjában közel százan versenyeztek, illetve tartottak edző­­táborozást Szöulban. Az úszók: Darnyi Tamás és Szabó Jó­zsef, a két világ- és Európa-bajnok és társai — Széchy Tamás vezetésével —, valamint a súlyemelők, az Osztravában világ­­bajnokságot nyert Barsi Lászlóval az élen, jártak az olimpia városában. A sportlövők és a kajakosok az előolimpia ver­senyein vettek részt, az öttusázók pedig a junior világbaj­nokságon indultak, s a tapasztalatszerzés érdekében több szakvezető is elkísérte őket. A birkózók még ebben az év­ben, nagy nemzetközi viadal keretében lépnek szőnyegre Szöulban, s így a vívók kivételével a jelenlegi sikersportágak képviselői mind személyes tapasztalatokat is szerezhettek a jövő évi nyári olimpiai játékok színhelyén. Vígh László, az olimpiai bajnok Magyar Zoltán egykori felfedezője és mestere és Bejekné Förster Klári, a női válo­gatott korábbi szakvezetője az elkövetkezendő hónapokban Szöulban tevékenykedik. A két kiváló magyar edzőt bízták meg a dél-koreai tornászválogatott olimpiai előkészületeinek irányításával. * Hegedűs Csaba olimpiai bajnok, a magyar birkózóváloga­­tott sikeres szövetségi kapitánya, a Dél-Koreai Olimpiai Bi­zottság felkérésére egy hónapon át szakmai előadásokat tar­tott, mintaedzéseken nyújtott segítséget a dél-koreai hirkózók olimpiai előkészületeihez. Fekete Jánost, a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyet­tesét, a neves pénzügyi szakértőt bensőséges ünnepség kere­tében köszöntötték, abból az alkalomból, hogy immár tizenöt éve tölti be kedvenc klubja, a százéves jubileumára készülő MTK elnöki tisztségét. Három válogatott (Magyarország, Kuvait, Szaúd Arábia) szövetségi kapitánya volt, s jelenleg az Egyesült Államok kézilabda-szövetségének technikai igazgatói tisztét tölti be Faludi Mihály, az egykori kiváló kapus. Az amerikai együt­tesek a Pánamerikai Játékokon kiharcolták az olimpiai rész­vétel jogát, s Faludi Mihályt, a magyar szövetség hozzájá­rulásával, további egy esztendőre szerződtették a válogatot­tak irányítására. Csurgó Virág, a Siófokról Budapestre került 15 éves teni­szező kislány triplázott: minden idők legfiatalabb bajnoka­ként három számban is (egyéni, női és vegyes páros) első lett az országos bajnokságon. A férfi egyest Lányi András, az MTK 18 éves fiatalja nyerte, aki egyébként már két ízben is járt tanulmányúton Floridában, Bollettieri mester híres tenisziskolájában. Portisch Lajos, a kiváló magyar sakkozó nyolcadik alka­lommal jutott be a világbajnokjelöltek döntőjébe. A Szirákon rendezett zónaversenyen ugyan a harmadik helyen, holtver­senyben végzett az angol Nunn nagymesterrel, de a Hilton szállóbeli páros mérkőzést kiváló játékkal 4:2-re nyerte. Ja­nuárban a kanadai St. Johnban a szovjet Vaganjannal kerül szembe, míg a korábban továbbjutott Sax Gyulának az an­gol Short lesz az ellenfele. Vaskúti István és Sarusi Kis János a világbajnok kenupá­ros nemzetközi fair play díj kitüntetésben részesült. A ma­gyar sportolók még 1986-ban, a Montrealban rendezett világ­­bajnokságon kölcsönadták tartalékhajójukat a Ljubek—Ni­­sovics duónak. Akkor sem kérték vissza, amikor saját kenu­juk megsérült, és így végül elvesztették a világbajnoki címet. A fair play díjat az éppen Szöulban versenyző Vaskúti távol­létében Sarusi Kis János vette át Párizsban, az UNESCO székházában. Kriston Zsolt, valamint az ismét nagyszerű formában ját­szó Bátorfi Csilla nyerte az asztaliteniszezők tízek bajnok­ságát. A női röplabda-válogatott eddigi leggyengébb szereplése végén csak a tizedik lett a belgiumi Európa-bajnokságon. A kudarcra a váratlanul sok sérülés sem szolgál magyarázatul. Csípés Ferenc, a „kajakkirály", a Duisburg­­ban rendezett világbajnokság legjobbja, a magyar sport olimpiai reménységeinék egyike (FARKAS JÓZSEF FELVÉTELE) — Ezzel az eredménnyel, a két arany­nyal egy év múlva Szöulban, az olimpián is kiegyeznék — hangoztatta dr. Parti János, a magyar kajak-kenu válogatott olimpiai bajnok szövetségi kapitánya Duisburgban, a Wedau tavon rendezett idei világbajnokság után. Az 1960-ban Rómában, az Albano tavon aratott olim­piai győzelme óta lengő bajuszt növesztett egykori kenuversenyző óhaját egyesek túlzott szerénységnek vélték. A kapitány azonban csak reálisan értékelte az erővi­szonyokat. Számára is rendkívüli örömet jelentett, hogy kis csapata 2 arany-, 5 ezüst- és 2 bronzérmével megvédte a Montrealban 1986-ban rendezett világbaj­nokságon kivívott elsőséget a nemzetek nem hivatalos pontversenyében. Most a montreali hét arannyal szemben két világ­­bajnoki cím, no meg az öt ezüst és a további két bronz is elég volt az elsőség­hez. De arról se feledkezzünk el, hogy az idei két elsőséget olimpiai versenyszám­ban, a kajak kettesek 500, valamint a ka­jak négyesek 1000 méteres futamában szerezték a mieink. A karcsú kajakok és kenuk a harmincas évek derekán jelentek meg a Dunán. Az első nivatalos versenyt az egykori tudó­sítások szerint 1937-ben, tehát ötven év­vel ezelőtt rendezték Magyarországon. Ba­latoni Kamii, az akkori idők legjobbja, ahogyan a zöld újság, a Nemzeti Sport írta, ellenállhatatlanul szelte a habokat. Az első verseny első győztese, a hőskor legjobbja azután az első világbajnoksá­gon, 1938-ban Vaxholmban is leadta név­jegyét: ezüstéremmel tért haza a jó öreg Dunára. Kedvenc sportága igazi fejlődé­sének azonban már nem lehetett tanúja. A frontszolgálatot megtagadva hamis pa­pírokkal bujkált, de a nyilasok 1944 vé­gén társaival együtt leleplezték. Emlékét márványtábla őrzi a budai Mártírok út­ján. Az első nagy magyar kajakos sikert az 1954-ben Maconban rendezett világbajnok­ság hozta meg, ahol az addig alig-alig ismert magyar versenyzők egyszerre hat számban bizonyultak a legjobbnak. Az ak­kori első magyar kajak-kenu világbajno­kok közül Parti János a jelenlegi válo­gatott szövetségi kapitánya, Vágyóczki Imre, a sporthivatal osztályvezetője. Nagy László, az MTK ügyvezető elnöke, a Mé­száros fivérek mérnökként dolgoznak, Pin­tér Hilda Svájcban telepedett le, Bánfalvi Klára a bécsi belvárosban az Olimpia ét­termet vezeti férjével, míg Hatlaczky Im­re mérnök súlyos betegség után, nemrégen hagyott itt bennünket. — Akkor Maconban nagyon kijött a lé­pés, mindenkinek minden sikerült — em­lékezett Parti János. De így volt ez 1973- ban Tamperében, majd 1986-ban Mont­realban is, ahol mindkét alkalommal hét­hét eredményhirdetés után csendült fel a magyar Himnusz. Ám ez a hét világbaj­noki cím nem lehet mérce. Ilyen átütő sikert csak időnként arathatunk. A lé­nyeg, a legfontosabb, hogy a világ élvo­nalához tartozunk, egyes szakvélemények szerint világelsők vagyunk! Az utóbbi két világbajnokságon a nem­zetek közötti pontverseny első helye, a magyar kajakosok eddigi 59 aranyérme önmagáért beszél. Különös, hogy amíg a nemzetközi vizeken általában népszerűbb és nagyobb hagyományokkal rendelkező evezősök mezőnyében a magyar színek képviselői csak egy-egy kivételes tehetsé­gű versenyző révén (mint amilyen például Papp Kornélia volt, a többszörös Európa­­bajnoknő) jelentkeztek, addig a kajako­sok és kenusok sikert sikerre halmoznak. Jelenleg Csípés Ferenc, a Honvéd fiatal­ja a legjobb magyar kajakos, ha úgy tet­szik a „kajakkirály”, aki az idei világ­­bajnokság, Duisburg után is a „trónon” maradt. Ezúttal egyéni számban ugyan nem győzött, de a kettest és a négyest egyaránt sikerre vitte, a hosszú távú ket­tesben is harmadik, s az egyesek 1000 mé­teres futamában a második lett. Ezzel a világbajnokság legeredményesebb ver­senyzőjének bizonyult. De Fidel László, Gyulav Zsolt, Kovács Zoltán és Hódosi László ugyancsak a legjobbak közé tarto­zik. Kenuban ebben az évben jóformán ismeretlen magyarok rajtoltak a világ­­bajnokságon, de nem okoztak csalódást. A kapitány mégis változtatást tervez. Vaskúti István, az olimpiai és világbaj­nok ugyanis — aki az idei évet pihenés­re, erőgyűjtésre szánta — már az előolim­­piára visszatért, a pária Hoffmann Er­vin pedig az idei korosztályos Európa-baj­­nokság éremhalmozója, kiemelkedően leg­jobbja volt. A bemutatkozás után rend­kívül izgalmas kérdés, hogy vajon a 32 éves „professzor” és a 18 esztendős, erő­től duzzadó ifjú titán mire lesz képes. A tavaly sikerrel szerepelt lányok, sem az egyesben, sem a párosban nem bírtak a kismamái szerepkörből visszatért Birgit Fischer-Schmidttel, a berlini kajakki­rálynővel. Géczi Erika, Gyulai Katalin, Kőbán Rita, Povázsán Katalin és Rakusz Éva azonban így is ott van az élvonalban. Igaz, egyre többen igyekeznek a magya­rok példáját követni, a magyarok útját járni. A világ csaknem minden táján te­vékenykednek magyar edzők. Füzesséry Gyula, az ifjúsági válogatott legutóbbi ka­pitánya, aki már 1954-ben, az első világ­­bajnoki diadal idején is részt vett a ma­gyar versenyzők felkészítésében, tavasz óta az olimpia házigazdáinak versenyzőit se­gíti. De magyar edzők dolgoznak Kanadá­ban és Ausztriában, az Egyesült Államok­ban és Olaszországban, sőt még Norvé­giában is. Azaz: magyar edzők nevelik a vetélytársakat. Majd elválik, milyen sikerrel és ered­ménnyel. Mindenesetre, ha akad sport­ág. amelynek magyar reprezentánsai iga­zán reménykedve, magabiztosan várhatják a jövő évi olimpiai játékokat, akkor a kajak-kenu feltétlenül az! vad DEZSŐ 27

Next

/
Thumbnails
Contents