Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-11-20 / 22. szám
Kultúra - tudomány Erdélyi Tükör címmel, Erdély történetének irodalmát bemutató kiállítás nyílt a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem könyvtárában. A kiállítás kiegészítője volt az Erdély története című háromkötetes munkával foglalkozó tudományos tanácskozásnak. A tudományos tanácskozáson és szakmai vitán kutatóintézetek és felsőoktatási intézmények történészei, középiskolai történelemtanárok és érdeklődő diákok vettek részt. A Magyar Tudományos Akadémia egy füzetben megjelentette a mű angol nyelvű összegzését. A teljes munka rövidített változatának angol nyelvű kötetét hamarosan kiadják. * Környezetvédelmi világkonferenciát rendeztek Budapesten a veszélyes hulladékok kezelésének és megsemmisítésének megoldásairól. * Hild János-emlékérmet kapott Sárospatak, a régi és az új építészet példamutató összehangolásáért. * Szenczi Molnár Albertre, a nagy magyar irodalomtudósra és protestáns zsoltár költőre emlékeztek szülővárosában, a szlovákiai Szencen. Az emléknapok tudományos tanácskozásán magyarországi vendégelőadók is részt vettek. * Kassák Lajos születésének 100. évfordulója alkalmából tudományos tanácskozás, irodaimii találkozó és képzőművészeti kiállítás volt Párizsban a nagy alkotó életművéről, valamint a két ország avantgárd irányzatairól. * Sokévi szünet után ismét önálló társulata van az egri Gárdonyi Géza Színháznak. Első előadásuk Sütő András „Egy lócsiszár virágvasárnapja” című drámája volt. * Nagy sikerrel rendezték meg a Német Szövetségi Köztársaság-beli Weilheimben, Szántai Éva magyar festőművész kiállítását. SOLTI GYÖRGY KITÜNTETÉSE Solti Györgynek — Sir Georg Soltinak — 75 születésnapja alkalmából az Elnöki Tanács a Magyar Népköztársaság Zászlórendje kitüntetést adományozta. A világhírű karmes-_ temek a londoni magyar nagykövet^" ségen bensőséges ünnepségen nyújtották át a magas kitüntetést. Solti György rövid beszédben mondott köszönetét. Megemlítette, hogy a fiatal magyar muzsikusok számára alapított ösztöndíjával is szeretné kifejezésre juttatni háláját szülőhazájának, a kapott pályaindításért és zenei örökségért. A budapesti Deák téri evangélikus templomban beiktatták hivatalába dr. Harmati Bélát, a Déli Evangélikus Egyházkerület új püspökét, aki korábban egyháza külügyi hivatalát vezette, majd tíz éven át a Lutheránus Világszövetség genfi központjának tanulmányi osztályán dolgozott. Az ünnepi istentiszteleten igét hirdetett Nagy Gyula püspök-elnök. A világszövetség nevében Johannes Hanselmann müncheni püspök, a szövetség elnöke, a Magyarországi ökumenikus Tanács tagegyházai nevében Kovács Attila református püspök, az állami és társadalmi szervek nevében Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke köszöntötte az új püspököt. Részt vett az ünnepélyes beiktatáson több külföldi evangélikus egyház képviselője, a Német Szövetségi Köztársaság, Finnország és Dánia magyarországi nagykövete. A püspökkel egyidejűleg iktatták be hivatalába dr. Frertkl Róbert orvosprofesszort, az egyházkerület világi felügyelőjét. Más-más arcára emlékeznek az idősebbek és a fiatalok. Az elegáns szépasszonyéra és a fáradt tekintetű, kemény emberére. S ami a kettő között történt, az egy nagyszerű művészpálya minden sikere, kudarca, küzdelme, szenvedélye és hite volt. Az egyetlen magyar színésznő volt — s tegyük hozzá rögtön fenségesen, szépen, tisztán beszélte nyelvét —, akinek, mint maga is elmondta többször, „választott” nyelve volt a magyar, választott hazája Magyarország. Tizenhét éves korában — 1925-ben — egyedül érkezett Királyhidáról — a határmenti osztrák faluból — Budapesten élő nővéréhez, hogy egyúttal kipróbálja magát a Színiakadémián. S egy életre maradt Magyarországon. Debrecen, Miskolc, a budapesti Vígszínház, a Magyar Színház, a Madách, a Művész és a Nemzeti — pályájának állomásai, melyet 1953-ban a Magyar Néphadsereg Színháza — a mai Vígszínház jogelődje követett. S tagja maradt hosszú évtizedekig, hogy aztán utolsó szerepei ismét a Madách Színházhoz kössék. A színésznő ismerte önmagát, azzel magyarázható a kezdeti nyugbatatlansága, a szakadatlan helykeresése. Sejtette-tudta, a bájos ifjú hölgyek, a kacér szépasszonyok szerepköre nem a sajátja. 1943-at írtak, és Pünkösti Andor ráosztotta a Hamlet Gertrúdját. Maga ezt nevezte pályáján a nagy válásnak. Azután Várkonyi Zoltán Művész Színházában eljátszotta Yvonne-t, az anyát Cocteau Rettenetes szülőkjében, példáját adva, hogyan találja meg a színészben gondolkodó színház művészeinek feladatát. Az igazi nagy szerepkörváltásra azonban még várni kellett. 1959: Sulyok Mária Claire Zachanassiant játssza Az öreg hölgy látogatásában. A félelmetes, bosszúvágyó, embertelen-ÚJ EVANGÉLIKUS PÜSPÖK Balról jobbra: dr. Nagy Gyula püspök-elnök, Sólyom Károly, a Déli Evangélikus Egyházkerület püspökhelyettese, dr. Hafenscher Károly, a Deák téri evangélikus templom igazgató-lelkésze, dr. Harmati Béla, a Déli Evangélikus Egyházkerület új püspöke látható eskütétel közben. A kép jobb szélén dr. Frenkl Róbert, az egyházkerület új felügyelője fotó: batar bea SULYOK MÁRIA EMLÉKÉRE ségében is oly emberi asszonyt Dürrenmatt tragikus komédiájában. S az emlékek képei közül más arca is kiemelkedik. Az Amerikai Elektra szenvedélyes, gyilkos Christine-je, A trójai nők megtört-megalázott, de emberi tartását soha föl nem adó királynője, Hekabe, a Rómeó és Júlia szerétéiből, féltésből formált dajkája, a Salemi boszorkányok némán hallgató, a tisztességet mindenek fölött becsülő Rebecca Nurse alakja. Végletes asszonyok. Különbözőek, egymástól távoliák, idegenek. Ami mégis egymás mellé íratja őket, az a lelkiismeretesség és tudatosság, amely a színésznő egész pályáját jellemezte. Örkény István Macskajátékában Orbánnét játszotta, akkor láttuk, milyen „modern” színésznő Sulyok Mária. Mennyire érti' a groteszk nyelvét, az iróniát, a keserű humort is. Mert színésznő volt, aki stílusok, divatok fölött mindent tudott, amit a szerep — az igazán jó szerep — megkívánt. Utolsó alakításainak egyike volt Rickl Mária, az egyenes derékkal élő, csak keménységet, hideg fegyelmezettséget ismerő polgáraszszony Szabó Magda Régimódi történetében. Feledhetetlen játékának az a pillanata, amint megmutatta, miként támad föl a nagyasszonyban a mindig elfojtott szeretet unokája iránt. S tán így vált megfoghatóvá színészetének lényege: az emberi tartás, a művészetbe vetett hit, az őszinte, az alakok igazságát kereső szenvedély, amellyel hat évtizeden át egyszerre büszkén és alázatosan szolgálta a színházat. RÓNA KATALIN ELHUNYT FELLEGI TERI Fellegi Teri 1901. április 27-én született — és 1987. szeptember 25-én, budapesti kórházi ágyán csendesen, örökre elaludt. ötvenéves amerikai tartózkodás után, nyolcvanadik évén felül jött haza New Yorkból, ahol mint közkedvelt művész, alelnöke volt a népszerű Fészek Klubnak. Sajnos nem sokáig élvezhette fasori szép otthonát — ahová New York-i lakása berendezését nagy részben áttelepítette —, budapesti baráti társaságát, színházbérleteit. Pedig szerette az életet és szerette az embereket. .. Szerette Budapestet... Búcsúzunk az amerikai magyar társulatok ünnepelt primadonnájától, a magyar dizőzök kiemelkedő egyéniségétől, aki hangjának szép, tiszta csengésével s előadói képességével annyi hívet szerzett művészetének. Búcsúzunk a baráttól, a szerény, melegszívű embertől. Hamvait, kívánságának megfelelően, New Yorkban eltemetett férje, Déri Imre mellett helyezik örök nyugalomra. SZALONTAIÉVA 4
