Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)

1987-11-03 / 21. szám

V

SZENT GELLERT

Ezer esztendővel ezelőtt a lombardiai Sagredo családban fiúgyermek született. A keresztségben a György nevet kapta, ám később, amikor Velencében a San Giorgio Maggiore bencés kolostorban befejezte tanulmányait és pappá szentelték, apja emlékére felvette a Gellért nevet. Csakhamar apáttá választották, és ekkor elhatározta, hogy Jeruzsálembe zarándokol. El is indult a Szentföldre, ám alighogy elhagyta Velencét, a sors összehozta őt egy pannonhalmi apáttal, aki rábeszélte, mielőtt nekivág a nagy útnak, nézzen körül István magyar király udvarában. Már csak azért is érdemes István udvarába látogatnia — szólt az érvelés —, mert onnan könnyűszerrel folytathatja útját, lefelé hajózva a Dunán. Bizonyos források szerint ez a kitérő az oka, hogy Gellért soha nem látta meg Jeruzsálemet, mások szerint viszont nem a véletlen hozta őt a magyarok közé, hanem a pápa küldte ide téríteni. Akár így, akár úgy esett, Istvánnak azon nyomban megtetszett a velencei apát, és rávette, legyen Imre herceg nevelője. Amikor Imre nagykorú lett, Gellért Bakonybélbe vonult vissza, és itt remeteéletet élt addig, amíg István a marosvári (Csanádi) püspöki székbe nem emelte. Csanádon székesegyházat és iskolát állított, gondoskodott a magyar papok neveléséről, s a Tisza—Maros szögének népéit megtérítette.

István halála után éppen Csanádon határozták el az elégedetlenkedő magyarok, hogy visszahívják Vazul száműzött fiait, Andrást, Bélát és Leventét. Gellért püspök András herceg elé akart menni, amikor Buda környékén elfogták a lázadó Vata pogány hívei, s a Kelenhegyről egy taligán a mélybe taszították. Így lelte vértanúhalálát 1046. szeptember 24-én. 1083-ban szentté avatták, s a Kelenhegyet róla nevezték el. A hegytetőn a török időkig tiszteletére egy kis kápolna állott. 1902- ben, az Erzsébet-híddal szemben a hegyoldalban felállították emléfkművét, 1926- ban pedig a déli oldalon a barlangkápolna vette fel a nevét.

16