Magyar Hírek, 1987 (40. évfolyam, 1-23. szám)
1987-10-18 / 20. szám
-A HIT CSODÁJA Lórántffy Zsuzsanna FIGYELEM! MEGJELENT! FIGYELEM! A HIT CSODÁJA (az akroni LÓRÁNTFFY OTTHON képes története) közel 400 oldal, 180 kép, az adakozók névsora, Reagan elnök levelével, színes fedőlappal, kemény kötésben. Történelmi dokumentum a magyar emigráció legnagyobb teljesítményéről. A könyv ára: US $ 2000 postázással együtt. Megrendelhető a következő címen: LÓRÁNTFFY OTTHON, 2631 Copley Road, Akron, Ohio, 44321. USA Megrendelem „A HIT CSODÁJA” c. könyvet példányban: CSEKK mellékelve US $ összegben. NÉV:_________________________________ CÍM:_________________________________ / JHQ'T december 9-én lesz £ M Q f 550 éve annak, hogy Zsigmond németrómai császár, magyar és cseh király meghalt, és ez év március 31-én volt 600 éve, hogy Székesfehérvárott királlyá koronázták. Az évforduló közeledtével a magyar művészettörténészek és történészek nagyszabású kiállítás megnyitását vették tervbe, és partnereket kerestek céljuk megvalósításához. Legnagyobb meglepetésre általános érdektelenségbe ütköztek; rajtunk, magyarokon kívül senki sem lelkesedett a középkor utolsó nagy császára és a nemzetközi diplomácia nagymestere iránt. A kiállítás mégis létrejött a budai várban. Utoljára, több mint félszázada, Hóman Bálint vázolta fel Zsigmond jellemét. Keményen elítélte, hogy „pártkirályként nem rendelkezett a legitim királyok erőket kiegyenlítő és hatalmakat egyensúlyozó képességével és eszközeivel. Saját pénztelenségétől és adakozó szenvedélyétől, hatalmas alattvalóinak követelődző kérelmeitől ösztönözve ... mértéktelenséggel osztogatta szét a királyi... javakat. Pártszempontból vezéreltetve egy hatalmi csoport gazdasági erejének aránytalan fejlesztésével és szertelen megnövelésével felborította az erők egyensúlyát.” Az elmúlt ötven év alatt ez a kép — főleg Mályusz Elemér kutatásai nyomán — lényegesen változott. * 1368. február 15-én Nürnbergben IV. Károly császár negyedik felesége, Erzsébet, pomerániai hercegnő fiúnak adott életet, akit egy szentté avatott burgundiai királyról Zsigmondnak neveztek el. A dinasztia terjeszkedését volt hivatva biztosítani, hogy hatéves korában Nagy Lajos királyunk lányával, az akkor kétéves Máriával jegyezték el, de ezzel a lépés sei IV. Károly még a lengyel koronát próbálta megszerezni második fia számára. Zsigmondot tízéves korában átadták a magyar udvarnak. Látszólag minden a legnagyobb rendben ment, 1382 nyarán Zólyom várában a lengyel rendek bemutatták hódolatukat az ifjú jegyespárnak. A lengyel királyságból mégsem lett semmi. Nagy Lajos özvegye, Erzsébet, Máriát apja temetésének másnapján magyar királlyá koronáztatta, s hosszú éveken át mindent megtett, hogy lánya házasságát az utált, vagy talán gyűlölt Zsigmonddal megakadályozza. Zsigmond 1385-ben unokatestvérei, a morva őrgrófok segítségével fegyverrel kényszerítette ki házasságkötését azzal a Máriával, aki iránt sem szerelmet, de még szeretetet sem érzett. így is csak „Magyarország gyámja” lett, nem pedig királya. Szerencséje mégsem hagyta el, a királyi rivális, Kis Károly meggyilkolása, valamint Mária és Erzsébet fogsága megnyitotta előtte az utat a magyar trónhoz. Ez az ország lett karrierjének alapkövévé, még akkor is, ha a hatalmat meg kellett osztania azzal a főúri ligával, amely trónra emelte, s amelynek legfőbb mozgatója Kanizsai János esztergomi érsek volt A liga segítségével verte le az Erzsébetet meggyilkoló főúri pártot, szabadította ki feleségét. Ekkori politikájában bontakoztak ki jellemének negatív vonásai, elsősorban hidegvérű kegyetlensége. 1396-ban a nikápolyi csatában az is kiderült, hogy katonai szempontból végtelenül tehetségtelen. Következetlensége lehetetlenné tette hadvezéri működését, ám alkalmazkodóképessége a politikai és diplomáciai sikerek egész sorát hozta magával. Az ütközet — amely az oszmán terjeszkedés elleni európai összefogás gondolatát gyakorlatilag eltemette — csak azt bizonyította, hogy felismerte a török veszélyt, és képes volt az egész kontinens mozgósítására. A nikápolyi csatában gyáván viselkedett, de az ütközet után vidáman hajókázta körül a Balkánfélszigetet, sőt, nemlétező konstantinápolyi hőstetteiről küldött haza beszámolót. Nem számolt azzal az általánossá váló európai 1 Aránk martuk utülkodó irányzattal, hogy apjával és apósával együtt az uralkodók nimbusza is sírba szállt, tekintélyük válságos periódusba került. Bátyját, Vencelt már 1382-ben fogságra vetették cseh alattvalói, 1401-ben a magyar főurak szánták el magukat hasonló lépésre. Színpadiasán megtagadta követeléseik teljesítését, de szerencséje a börtönbe is elkísérte. Míg az uralkodó főúri liga tanácstalanul kereste a kibontakozás útját, a letett királyt Garai Miklós őrizetére bíz-24
